2011-es adótörvények – Módosított módosítások

Korábbi hírleveleinkben itt és itt már beszámoltunk a Kormány által 2010. október 16-án beterjesztett adótörvény-módosítási javaslatokról.  A törvényjavaslattal kapcsolatban azonban azóta számos módosító indítvány került az Országgyűlés elé, melyekről a honatyák 2010. november 8-án szavaztak.

UPDATE: 2011. ÉVI ADÓTÖRVÉNYEK TELJES ÖSSZEFOGLALÓJA (KATTINTSON!)

A módosító indítványok között vannak egészen meglepők is, pl. a Robin Hood adó a javaslat szerint ugyan csak 2012-ig maradna életben, de a költségvetési kitekintőben egészen 2014-ig számolnak ezzel a bevétellel, csakúgy mint a többi, nemrég elfogadott és kihirdetett iparági különadóval is. Szintén meglepő módon az egyik elfogadott módosító javaslat visszaállítaná a nyáron eltörölt illetékkötelezettséget az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás, valamint az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt felek közötti átruházása esetén. Utóbbit nem tudjuk másnak betudni, mint a kormánypárti képviselők szavazás előtti téves tájékoztatását, hiszen a javaslat teljesen szembe megy a nyár óta hangoztatott kormányzati kommunikációval.  Az adócsökkentések hatását némileg ellensúlyozza továbbá az a javaslat, mely alapján az egyéni nyugdíjjárulék 0,5%-kal, 9.5%-ról 10%-ra emelkedne 2011-től.

A pozitív meglepetések közül kiemelendő a feltöltési kötelezettséggel érintett adózók bevételi határának 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra történő emelése, vagy az áfatörvényben az időszakos elszámolással kapcsolatos – már eddig is sok értelmezési kérdést felvető – korábbi törvénymódosító javaslat törlése.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy az eredeti törvényjavaslathoz képest a módosító indítványok következtében hogyan változik  a 2011-es adócsomag. Szintén röviden áttekintést nyújtunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállításáról szóló jogszabálytervezet keretében az adózás rendjéről szóló törvény módosításának fontosabb javaslatairól is. A törvényjavaslatok zárószavazása az Országgyűlés ülésterve szerint 2010. november 15-én lesz, és még elképzelhető olyan módosítás, mely koherencia címén kerül majd a végleges törvénybe.

Társasági adó

•    Azoknak az adózóknak, amelyek éves árbevétele nem éri el a 100 millió forintot, nem kellene a társasági adóelőlegüket év végén feltölteniük (jelenleg 50 millió forintos éves árbevétel a határ). A szabályt már 2010-re is alkalmazni lehetne.
•    A Magyar Kármentő Alapnak adott támogatáshoz 50%-os adóalap-kedvezmény kapcsolódna, melyet már a 2010-ben adott támogatásokra is alkalmazni lehetne.

Iparági különadók

•    Nem vonatkozna azokra a társaságokra az energiaszektort érintő iparági különadó, melyek energiaellátói tevékenysége nem jelentős a teljes tevékenységükhöz képest, azaz az energiaellátói tevékenységükből származó nettó árbevétel az összes nettó árbevétel kevesebb, mint 5%-a.
•    A bolti kiskereskedelmet terhelő különadó vonatkozásában az adóalapba tartozna az a bevétel is, amelyet a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző beszállítójától kap annak ellenételezéseképp, hogy a beszállítónak különböző – értékesítést elősegítő – szolgáltatást nyújt.  A javaslat szerint adóalap részét képezné továbbá a beszállító által adott engedmény is.
•    A költségvetéshez beadott kitekintésben 2013-ra és 2014-re szerepel bevételi előirányzat az iparági különadókra, igaz a 2012-es előirányzat körülbelül fele. Elképzelhető tehát a hosszabb távú alkalmazás.

„Robin Hood” adó

•    További 2 évre meghosszabbítanák az ún. Robin Hood adót, mely 2009. január 1-jétől ideiglenesen, 2 évre került bevezetésre, 8%-os eredményalapú különadóval sújtva az energiaellátókat.  A javaslat alapján tehát a Robin Hood adót még 2011-ben és 2012-ben fizetniük kell az energiaellátóknak. A költségvetéshez benyújtott kitekintésből azonban úgy tűnik, hogy még az is elképzelhető, hogy 2013-ban sem szűnne meg ez az adó, mivel 2013-ra és 2014-re is 23 milliárdos bevétellel számol a Kormány ebből az adónemből, ami egyértelműen ellentétes a most benyújtott és a Parlament által megszavazott módosítóval.

Helyi iparűzési adó

•    Bizonyára nagy fejtörést fog okozni a távközlési cégek számára annak az elfogadott módosításnak a gyakorlati kivitelezése és adminisztrálása, mely alapján iparűzési adóalapjukat meg kellene majd osztaniuk azon önkormányzatok között, ahol ügyfeleik, fogyasztóik számlázási címe található, mivel ott iparűzési szempontból telephelyük lesz. Ez a nagyobb szolgáltatóknak nem csak a megosztás kiszámításában, hanem a 3200 önkormányzat felé történő bevallások, bejelentkezések és adóbefizetések adminisztrálásában is rendkívüli adminisztrációnövekedést hozhat.
•    A jelenlegi szabályok alapján villamosenergia- és földgázkereskedelmi tevékenység esetén az iparűzési adóalapot azon önkormányzatok között kell megosztani, ahol a végső felhasználó/fogyasztó található, feltéve hogy a cég az árbevételének 75%-a ebből a tevékenységből származik.  Az elfogadott módosítás értelmében azonban a 75%-os feltétel megszűnne, így minden olyan cégnek, amely villamosenergia-, illetve földgázkereskedelmi tevékenységet végez iparűzési szempontból telephelye keletkezne mindazon önkormányzatok területén, ahol végső fogyasztó található és az ebből származó bevételek után az adóalapot is eszerint kellene megosztani. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy már távközlési cégek is foglalkoznak pl. villamosenergia-kereskedelemmel, így számukra a helyi iparűzési adóalap megosztása az előző pontban említettek miatt is rendkívüli kihívást fog jelenteni.
•    Az ideiglenes iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályok szerint állapíthatná meg adókötelezettségét az a vállalkozó, aki az önkormányzat területén egy adóéven belül legalább 30, de legfeljebb 90 nap között (az eredeti javaslat szerint 60 és 180 nap volt) építőipari tevékenységet folytat, illetve természeti erőforrást tár fel, vagy kutat.
•    Az adóelőleg számításakor figyelembe lehetne venni a foglalkoztatotti létszám növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is (ami az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekmény után 1 millió forint/fő) nem csak az önkormányzati rendeletbe foglalt adómentességet, adókedvezményt.

Személyi jövedelemadó

•    A kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet (azaz a juttatás 119%-ára vetített 16% szja-t és 27% eho-t) viselő juttatás lenne jövőre ismét a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás, a csekély értékű ajándék, illetve a reklám célú „szóró ajándék”.
•    Az üzleti ajándéknak minősülő juttatás adómentes mértéke a jelenlegi 10 ezer forintról a minimálbér 25%-a  lenne.
•    Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem munkaviszonyos jövedelem, hanem kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás lenne az iskolarendszerű képzés munkáltató által történő átvállalása bizonyos feltételek mellett.
•    Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma módosulna a tekintetben, hogy nem lehetne ilyen ügyletnek tekinteni azt az ügyletet ahol az nem a szokásos piaci ár alkalmazásával történik.

Társadalombiztosítás

•    A munkavállalók által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 0,5%-kal, 9,5%-ról 10%-ra emelkedne 2011-től. A 2010. decemberi, de 2011. januárjában kifizetett bérekből még a régi járulékmérték szerint kellene levonni a nyugdíjjárulékot.
•    A munkaadói járulékplafonra vonatkozóan még nincs biztos információ, illetve annyi bizonyos, hogy törvényjavaslat formájában még nem hozták nyilvánosságra az erre vonatkozó terveket.  Sajtóértesülések alapján a munkaadói járulékplafon 25-35 millió forint között lenne, de vannak olyan információk is, mely szerint nem is lesz munkaadói járulékplafon.

Áfa

•    Mégsem módosulna az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja.
•    Utazásszervezési szolgáltatások igénybeevőinek minden esetben kötelező lenne nyilatkozniuk végfogyasztói státuszukról (vagy annak hiányáról), mely által az utazásszervező számára egyértelművé válna, hogy a nyújtott szolgáltatása tekintetében milyen adózási módot kell alkalmazni.
•    Az Art. összesítő nyilatkozatról szóló 8. számú mellékletének 3. A) pontját módosító – pontosító jellegű – rendelkezés a más tagállamba nyújtott onnan igénybe vett szolgáltatásnyújtásokat érintően kimondaná, hogy utólagos adóalap-csökkenés, szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét – a termékértékesítésekhez hasonlóan – arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kellene szerepeltetni, amelyben a korrekcióról a szolgáltatást igénybevevő értesítést kapott.

Illeték

•    Egészen meglepő és váratlan módon elfogadásra került az az LMP-s módosító indítvány is, amely szerint az öröklési és az ajándékozási illeték 2010. augusztusáig hatályos szabályait a törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napjától újból visszaállítanák. Az indítvány azért érthetetlen, mert a miniszterelnök által június 8-án bejelentett 29 pont egyik azonnal végrehajtott és azóta is gyakran hangoztatott intézkedése éppen az volt, hogy az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás mentes legyen az illetékkötelezettség alól, amely szabályt most pár hónap múltán megszüntetnének és teljes egészében a régi szabályokat állítanák vissza.
•    Ugyanez a módosító megszüntetné továbbá azt a nyáron elfogadott szabályt is, hogy az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes legyen az vagyonátruházási illeték alól. Eszerint ilyen esetekben az átruházást ismét az ingatlan forgalmi értéke utáni 4 vagy 2 százalék, de legfeljebb 200 millió Ft illeték terhelhetné.
•    A 35. év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak lennének a lakásszerzést terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték legfeljebb 12 havi részletekben történő megfizetésére.
•    A kedvezményezett eszközátruházás illetékmentességéhez kapcsolódó feltételrendszer módosulna. Egyrészt nem lenne feltétel, hogy az üzletágat átvevő társaság vállalja azt, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el. Másrészt, az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok, és az ingatlannal rendelkező társaságban lévő betétek értékének aránya nem haladhatja meg az 50%-ot az átadáskor, és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján (jelenleg csak az ingatlanokra vonatkozik ez a feltétel, és csak az átadás időpontjára).

Adózás rendje

•    A javasolt módosítás szerint az önellenőrzés csak abban az esetben minősülne az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha azt az adóellenőrzés megkezdését megelőzően benyújtanák az adóhatósághoz, vagy ha az adózó az önellenőrzési lapot az ellenőrzés megkezdését megelőzően már postára adná. A módosítás tehát megszüntetné azt mostani a lehetőséget, hogy a revízió megkezdésekor a cégnek még lehetősége van bejelenteni a folyamatban lévő önellenőrzéseket.
•    A hatályos előírások értelmében az adóhatóságnak – eltérő rendelkezés hiányában – az általános szabályoknak megfelelően 30 napja van az adóhatósági igazolás (adó-, jövedelem- és illetőségigazolás) kiadására. A javasolt módosítás szerint ez indokolatlanul hosszú, ezért ezt 8 napra csökkentenék.
•    A cégek a jövőben kötelesek lennének közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni a gazdasági tevékenységük végzésének mindazon helyszíneit, amelyeket a cég létesítő okiratában telephelyként ugyan nem jelölnek meg és a cégbírósághoz nem jelentenek be, de az Art. szerinti telephely-fogalomnak megfelelnek.