2012. és 2013-as adótörvény-változások tervezete

A Kormány 2012. május 11-én beterjesztette az Országgyűlés elé számos adótörvény módosítását valamint új adónemek bevezetését célzó törvényjavaslatait. Tekintve azonban, hogy a Kormány szándéka szerint már nyáron sor kerülne a költségvetési sarokszámok meghatározására, nem zárható ki, hogy a nyár folyamán még további törvénymódosítások várhatók.  

Az újonnan bevezetendő adónemek közül a távközlési adó már 2012. július 1-től, míg a többi új adónem 2013. január 1-től lépne hatályba. Az adórenszer kiszámíthatóságát érintő újabb negatív fejlemény, hogy a már többször megszűntetni igért “Robin Hood” adó, vagyis az energiaszolgáltatókat érintő 8%-os különadó mégsem szűnne meg 2013. január 1-től, sőt a mértéke még 11%-ra emelkedne is.

Az egyéb adótörvény-módosítók általában a kihirdetés napját követően lépnének életbe, ezek között inkább pontosításokat találni, nagyobb horderejű változásnak legfeljebb a mezőgazdasági termékek utáni fordított adózás bevezetését nevezhetjük, amely 2012. július 1-től lépne életbe.

Az alábbiakban az Országgyűléshez benyújtott törvénymódosító indítványok alapján összefoglaljuk a várható változásokat.

Új adó- és illeték nemek

  • Távközlési adó

Már július 1-jétől bevezetésre kerülne (de csak augusztustól fizetendő) a telefonbeszélgetésekre és az üzenetküldésekre kirótt új adó. Az adó mértéke 2 forint/perc minden megkezdett telefonbeszélgetés esetén, illetve 2 Ft/ üzenetküldés. Magánszemély előfizetők esetében az első tízpercnyi telefonbeszélgetés mentesülne az adó alól, és személyenként havonta hívószámonként maximum 700 forint lenne a közteher. Vállalkozások esetében nem lenne adómentes minimum meghatározva és a maximum érték is magasabb mértékben,  havi 2500 forintban lenne hívószámonként meghatározva.

Az adó bevezetése újabb nehézségek elé állítja majd a szolgáltató cégeket, amelyeknek az évközi bevezetés miatt kevés idejük lesz a szükséges informatikai fejlesztésekre.

A távközlési szektort érintő másik fontos kérdés, hogy miként dönt majd az Európai Bíróság a távközlési cégeket érintő különadóról. Mi is beszámoltunkarról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a távközlési szektorra kivetett különadó miatt. A brüsszeli álláspont szerint a különadó sérti a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabályt, és ellentétes a telekommunikációs irányelvvel. Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy törölje az adónemet, amire nem került sor, így az ügy az Európai Bíróság elé került. Az Európai Bíróság nagy valószínűséggel az Bizottság javára fog dönteni, amit a magyar Kormány is sejt, és nem véletlenül igyekszik felkészülni a negatív ítéletre az új adók kivetésével. A kérdés most már valószínűleg inkább az, hogy sikerül-e elérnie a magyar Kormánynak, hogy a távközlési különadó megszüntetésével az elmarasztaló határozat ne visszamenőleges hatályú legyen majd.

  • Pénzügyi tranzakciós illeték

Az egyes pénzügyi tranzakciókat terhelő – új illetékfajtát  2013. január 1-jei hatállyal vetnék ki, mértéke pedig 0,1% lenne. A korábbi tervekkel ellentétben a Kormány végül felülbírálta a Nemzetgazdasági Minisztérium eredeti elképzelését az illeték felső határának megállapításáról, így az illeték a tranzakciós értékre tekintet nélkül ugyanolyan százalékos mértékű lenne. A tranzakciós illeték alanya alapvetően a pénzintézet lesz, ugyanakkor azt várhatóan az ügyfelekre a pénzintézetek át fogják terhelni. Az illeték az átutalást, beszedést, a kedvezményezett útján történő kedvezményezett fizetést, a készpénzbefizetést fizetési számlára jóváíró, a készpénzkifizetést fizetési számláról terhelő, valamint a készpénzátutalást érintő tranzakciókra terjedne ki. Az adó alól lennének kivételek, így mentesülne például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnének a magánszemélyek és a jogi személyek is, ha egyik számlájukról a másikra vezetnek át pénzösszeget.

OrienTax vélemény: az új illetéknemet több szempontból is rendkívül elhibázottnak tartjuk. Egyrészt egy ilyen adó bevezetésével sokkal inkább a készpénz használatát kellene visszaszorítani és nem az átláthatóságot nagyban szolgáló banki átutalásokat terhelni, ezzel szemben a tervezet szerint a készpénzforgalom alapvetően nem lesz adóköteles (csak a banki ki és befizetések), ellenben a banki átutalások szinte kivétel nélkül igen. Másrészt a maximum értékhatár hiánya nagyobb összegű pénzügyi tranzakciók esetében az utalások külföldi országokba terelődést fogja eredményezni, amely a magyarországi pénzügyi szektor versenyképességét tovább rontja, miközben az adóbevételek sem fognak olyan mértékben realizálódni, ahogy a Kormány most számít rá.

  • Biztosítási adó

A korábbi, biztosítókat ugyancsak terhelő különadót és baleseti adót 2013. január 1-jétől felváltja az egységes  biztosítási adó. A biztosítási adó alanyai a biztosító társaságok, beleértve az EGT tagállamban székhellyel rendelkező, vagy a harmadik országbeli biztosítók magyarországi fióktelepeit, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítókat, amennyiben a kockázat felmerülésének a helye Magyarország. Az adó mértéke kötelező gépjármű biztosítás esetén a biztosítási díj 30%-a, Casco biztosítás esetén a biztosítási díj 15%-a, vagyon- és balesetbiztosítás esetén a biztosítási díj 10%-a lenne. A Kormány a korábbi (megszüntetendő) adóknál 15 milliárddal több bevételre számít az új adónemből, illetve arra, hogy a biztosítók valószínűleg nem fogják tudni a biztosítási adót továbbterhelni ügyfeleikre.

Adónem Adóalany  Az adó/illeték alapja Az adó/illeték mértéke Mentességek Fizetési/ bevallási határidő
Távközlési adó  Szolgáltató Indított hívások időtartama
Küldött üzenetek száma
2 Ft/ perc/ hívás
2Ft/SMS
– Segélyhívás
– Adománygyűjtő szám hívása/SMS
– Teszthívás
– Havonta 10 perc magánszemély előfizető esetén
Havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig
Pénzügyi tranzakciós illeték  Pénzintézet A tranzakcióban szereplő (átutalt, beszedett stb.) pénzösszeg 0,1% – MNB

– Bankközi átutalás azonos kedvezményezett esetén

– Kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatások

Havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig
Biztosítási adó Biztosító társaság Biztosítási díj 30% gépjármű

15% Casco

10%vagyon- és balesetbiztosítás esetén

A biztosítási szolgáltatás, ha a kockázat felmerülésének a helye nem Magyarország. Havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig

Társasági adó

Az adóalap különleges megállapítását alkalmazók személyi körének pontosítása (Tao tv. 6. § (4)): az adóalap különleges megállapítását csak az az alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, MRP, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, szociális szövetkezet, vízitársulat, ill. külföldi vállalkozó alkalmazhatná ezentúl, aki/amely nem minősül elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek.
Egyéb (Tao tv. 29/Q. § (2) és (3)): szövegpontosítások biztosítanák, hogy a K+F bérköltség adókedvezményének átmeneti rendelkezése egyértelműen alkalmazható legyen a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő adózókra, továbbá, hogy a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kettős adóztatásának elkerülése általánosan, időkorlát nélkül érvényesüljön.

 

Általános forgalmi adó

Számla kötelező adattartalma (Áfa tv. 169. § d)): a módosítás értelmében 2013. január 1-jétől a korábbi előírások mellett a belföldi értékesítőnek, szolgáltatásnyújtónak akkor is kötelező lenne feltűntetnie a termék belföldi beszerzőjének, szolgáltatás belföldi igénybevevőjének az adószámát, ha az áthárított adó az 500.000 Ft-ot eléri vagy meghaladja.

Mezőgazdasági termékek beszerzésének fordított adózása: külön törvényjavaslat formájában került benyújtásra a célzottan mezőgazdasági ágazatba sorolt egyes beszerzések fordított adózásának szabálya. A javaslat szerint 2012. július 1-től fordított adózás alá esne a gabona, az olajosmag és fehérjenövény (szójabab) beszerzés.

 

Személyi jövedelemadó

Adóalap kiegészítéshez kapcsolódó nyilatkozattételi szabály (Szja tv. 47. § (9) b)): az adóelőleg alapjának meghatározásánál a nyilatkozattételi szabály pontosításra kerülne, biztosítva, hogy a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmének a 2.424.000 Ft-ot meg nem haladó részét ne „bruttósítva” vegye figyelembe a jövedelmet juttató kifizető, munkáltató.

Otthonteremtési kamattámogatás adómentessége I. (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.1.1.): a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján kapott kamattámogatás a lakáscélú támogatások körében adómentessé válna más ilyen jellegű támogatásokhoz hasonlóan (lakáscélú állami támogatás, lakásépítési támogatás).
 

Otthonteremtési kamattámogatás adómentessége II. (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.22.): az említett Korm. rendelet céljának megfelelően a hitellel terhelt ingatlan vételárából törleszteni nem tudott rész hitelintézet általi elengedése adómentes lenne.
 

Szociális szövetkezet által juttatott élelmiszer, termény, élőállatadómentessége (Szja tv. 1. sz. melléklet 4.24.): a szociális szövetkezetben (141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet) folytatott személyes közreműködés ellenértékeként az említett termékek szerzése legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladóan. Fontos, hogy az élelmiszer juttatás értékének megállapítása a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott áron, vagy a szokásos piaci értéken történjen.

 

Tbj törvény

A 2012. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülők a Tbj. 16. §-a alapján – más ellátottakhoz hasonlóan – külön járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. A Tbj. szabályai közötti koherencia megteremtése érdekében azonban indokolt a Tbj. 39. § (2) bekezdésének pontosítása, ami egyértelművé teszi, hogy e jogosulti kör nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre.

 

Adózás rendjéről szóló törvény

Készpénzfizetés visszaszorítása (Art. 14. § (1) i); 38. § (3a) és (3b); 172. § (20f): a transzparenciát elősegítendő a törvénymódosítás előírná, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók ugyanazon szerződés alapján egy hónapban, egymás közti kifizetéseiket legfeljebb 5.000.000 Ft összegben teljesíthetnék készpénzfizetéssel. Ha megállapítható lenne, hogy a szerződések felosztása kétséget kizáróan ezen kötelezettség megkerülését célozza – azaz sérül a rendeltetés szerinti joggyakorlás elve -, úgy ezen több szerződés a készpénzfizetési korlát szempontjából egy szerződésnek minősülne. A javaslat egyben szankcionálná az új kötelezettség megszegését is: a szabályozás megsértése esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot állapíthatna meg, melynek mértéke a jogszerűtlenül készpénzben teljesített kifizetés 20%-a lenne.
 

Adóregisztrációs eljárásra irányuló kérelem elutasítása (Art. 24/C. § (2a)): az adóregisztrációs eljárás során az adószám felfüggesztésére és törlésére vonatkozó rendelkezéseket az adótartozás fennállására is kiterjesztené a törvénymódosítás: csak az az adószám megállapítására irányuló kérelem kerülhetne elutasításra az adótartozás fennállására tekintettel, amely adótartozást megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági felülvizsgálata lezárult.
 

Jövedelemigazolás kötelező tartalmi eleme (Art. 85/A. § (4)): abban az esetben, ha az adózó adónyilatkozatot nyújt be, a jövedelemigazoláson szerepelnie kellene az adóévi adóköteles (összevontan és elkülönülten adózó) jövedelem együttes összegének és az a magánszemély személyi jövedelemadó kötelezettségének.

Kézbesítési vélelem (Art. 124. § (1) és (2), (8) és (9)): a módosítás az ez év elejétől hatályos szabályokhoz képest érdemi változást nem eredményezne, csupán az egyes esetek konkrét megjelölésének mellőzése helyett általános szabályként határozná meg, hogy az adózó részére szabályosan kézbesített adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kellene tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezne vissza.

  • A személyes átadás tekintetében a javaslat új előírást vezetne be, miszerint az adóhatósági iratot abban az esetben is kézbesítettnek kellene tekinteni, ha a személyes átadás során az átvételt megtagadásra került.
  • A fentiektől eltérő szabály lenne alkalmazandó abban az esetben, ha az adóhatósági iratot a posta „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a NAV-nak. Ilyenkor az adott iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kellene kézbesítettnek tekinteni.
  • A kézbesítési vélelem beálltáról történő tájékoztatás, információszerzéselősegítése érdekében a javaslat kötelezővé tenné az adóhatóság számára, hogy a kézbesítési vélelem beálltáról információkat szolgáltasson a honlapján, illetve, hogy azzal egyidejűleg elektronikus úton (az ügyfélkapu segítségével) is értesítse az érintett(ek)et.
  • Továbbá a javaslat értelmében az értesítés személyes átadása a következő esetekben is lehetséges lenne: új eljárás megkezdése; kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés; külföldi adóhatóság megkeresése; fordítás átadására vonatkozó felhívás; iratpótlásra kötelező végzés.

Az adóhatóság megkeresése feltételes adómegállapítási eljárás során (Art. 132. § (11)): a jelenleg hatályos szabályok alapján történő – a megkeresés – 5 napon belüli teljesítése 15 napra módosulna.
 

Belföldi összesítő nyilatkozat (Art. 31/B. §): a törvénymódosítás értelmében a belföldi ügyletek tekintetében a Közösségi ügyletekhez hasonló összesítő nyilatkozat tételi kötelezettséget írna elő a jogszabály. A következő esetekben kellene összesítő nyilatkozatot készíteni:

  • Egy számla tekintetében az áthárított áfa összege az 500.000 Ft-ot eléri, vagy meghaladja (ekkor mind a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének, mind pedig a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának nyilatkozat tételi kötelezettsége keletkezik).
  • Az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 500.000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot (ebben az esetben csak a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét terheli a kötelezettség).

A belföldi áfa összesítő jelentés elérhetővé tétele (Art. 175. § (15)): a javaslat értelmében az áfa alanyai az általuk kibocsátott, vagy befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített belföldi összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikus ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnének, így módjukban állna ellenőrizni, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.