A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta az első őszi adócsomag tervezetét. Az NGM tájékoztatása szerint ugyanis ebben az évben nem egy, hanem két őszi csomag érkezik: az első csak jogharmonizációs és technikai módosításokat, míg a második adócsökkentéseket tartalmaz majd. Ezzel ellentétben az egyeztetésre bocsátott tervezetbe szigorító intézkedések is bekerültek, ezek egyike az adószám automatikus törlésére vonatkozik.
A kormányzati tájékoztatás szerint az első őszi adócsomag a költségvetésre csak mérsékelt hatást gyakorolhat, kb. 6 milliárd forint értékben. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szövege alapján az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy várhatóan milyen fontosabb adójogszabály-változások lépnek életbe 2026-ban (a korábban már elfogadott változásokat tartalmazó tavaszi adócsomagról itt olvashatók részletek).
Fontos szigorítás a 2025-ös őszi adócsomag tervezetében: automatikus adószámtörlés
Talán az egyik legfontosabb szigorítás a 2025-ös őszi adócsomag tervezetében az adózás rendjéről szóló törvényt érintené és az adószám törlésével kapcsolatos.
Eszerint az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt nem jelenti be. Ugyanez történik akkor is, ha az adózó az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vagy az áfa bevallás, illetve havi adó- és járulékbevallás benyújtására vonatkozó kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül nem tesz eleget.
Ezekben az esetekben a NAV előbb egy külön harminc napos határidő kitűzésével szólítja fel az érintett adózót az elmaradt bejelentés vagy bevallás pótlására, ezáltal a törvényes állapot helyreállítására. Amennyiben ez nem történik meg, az adóhatóság az adózó adószámát automatikusan törli és az ezt követő napon erről a tényről a cégbíróságot is értesíti a cég megszüntetése iránti eljárás kezdeményezésével.
Az adószám törlését követően lehetőség van annak ismételt megállapítására, amennyiben az adózó igazolja, hogy a törvényes működés feltételeit helyreállította. Azonban még ha erre sor is kerül, az Áfa tv. irányadó rendelkezései alapján azzal a vagyoni hátránnyal minden esetben számolni kell, hogy azon beszerzések áfájára vonatkozó adólevonási jog, amely a törlést megelőző időszakban keletkezett, ipso iure (a törvény erejénél fogva) teljeskörűen elenyészik.
Vitatható, hogy az adószám törlésére vonatkozó szabályok ilyen mértékű szigorítása mennyire tekinthető arányosnak.
Szja: kriptoügyletekre, adóelőleg-nyilatkozatokra, adómentességre vonatkozó változások
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelemre a személyi jövedelemadó törvény 2022-től kezdődően speciális adózási szabályokat ír elő, melyek már a 2021-es adóévre is alkalmazhatók voltak. Eszerint az adóévben végrehajtott tranzakciók összesített eredménye alapján az adóévben összességében vagy ügyeleti nyereség keletkezik (ez 15%-kal adózik) vagy ügyleti veszteség. Ügyleti veszteség realizálása esetén az erre jutó adóval adókiegyenlítés jogcímén csökkenthető a következő évek ügyleti nyereségére fizetendő adó, vagy fordítva, a korábbi két évben ilyen jogcímen bevallott adó visszaigényelhető az adókiegyenlítési keretösszeg erejéig. A gyakorlatban a jelenleg hatályos szabály egy egyszerű példával élve azt jelenti, hogy ha valaki 2022 óta minden évben csak vásárolt kriptoeszközt (ezzel évente ügyleti veszteséget realizálva) és azt 2025-ben adja el, a 2022-ben ráfordított összeget már egyáltalán nem tudná érvényesíteni. A tervezet szerint azonban az adókiegyenlítés már nem csak az ügyleti veszteség keletkezését követő két évig lenne felhasználható, hanem korlátlan időtartamig, és ez a szabály már a 2025. évi adóbevallásra is alkalmazható lenne. Ezzel párhuzamosan a magánszemélynek megfelelő adónyilvántartást kellene vezetnie és adóbevallásában tájékoztató adatokat kellene majd feltüntetnie.
A folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat megtételének lehetőségét – amely szerint a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozatot mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését – a jogalkotó kiterjesztené a 3 gyermekes anyák kedvezményének és a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevételére is.
A jövő évtől adómentessé válna a banki adathalászat következtében megkárosított ügyfeleknek a velük szerződéses kapcsolatban álló bank által fizetett kártalanítási juttatás, bármely jogcímen kapja is azt az ügyfél.
Számvitel, tao és KIVA: TP módosítást, K+F kedvezményt, elektronikus pénzeszközöket érintő változások
A számviteli törvény módosuló rendelkezései azokat az utólagos transzferár kiigazításra vonatkozó speciális szabályokat érintenék, amelyek alkalmazására a kapcsolt vállalkozásoknak – az ez irányú döntésüktől függően – azokban az esetekben van lehetőségük, amikor az egymás közti ügyleteikben az év során elszámolt ellenértékeknek a Tao tv. 18. §-ában előírt szokásos piaci ár elvének megfelelő módosítása az év végén szükségessé válik.
Ennek megfelelően arra, hogy a kapcsolt vállalkozások utólag, pénzügyi rendezéssel és egyösszegű bizonylattal korrigálják az év közben elszámolt transzferárakat, a jövőben már csak akkor lenne jogszerűen lehetőség, ha az adóalany a kiigazítást legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig elvégzi.
A szigorodó szabályok alapján tehát, ha a kapcsolt ügyletekben elszámolandó ellenértékek miatt felmerül a transzferár-kiigazítás szükségessége, akkor az adóalany a mérlegkészítés időpontját követően már csak a Tao tv. 18. §-a szerinti adóalap-módosítás útján – a társasági adótörvényben előírt részletszabályok figyelembevételével – rendezhetné az év során teljesített ügyletekkel összefüggésben mutatkozó szokásos piaci ellenérték-különbözetet.
A társasági adóban 2024-től már lehetőség van arra, hogy a K+F adóalap csökkentő tétel alkalmazása helyett K+F adókedvezmény alkalmazását válasszák az adóalanyok. Ez a választás hosszabb távra szól, és jelenleg legkorábban a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől változtatható meg. A javaslat szerint ehhez képest egy évvel korábban, már a választással érintett első adóévet követő ötödik adóévben vissza lehetne térni az adóalap csökkentő tétel alkalmazására.
Szintén a K+F adókedvezményt érintő, de kedvezőtlen változás, hogyan annak mértéke csökken abban az esetben, ha azt a felsőoktatási intézmény, az MTA, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztésre veszik igénybe. A jelenleg érvényes szabályok szerint ebben az esetben az adókedvezmény mértéke megegyezik az elszámolható költséggel, de legfeljebb 500 millió forinttal. A tervezett változtatás szerint az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10%-ára csökkenne azzal, hogy az 500 millió forintos korlát továbbra is érvényben maradna.
A kisvállalati adót (KIVA) érintő változás, hogy 2026-tól a pénztárral kapcsolatos adóalap növelő és csökkentő tételek számításakor nem kell figyelembe venni az elektronikus pénzeszközök (pl. Revolut-on tartott összegek) értékét.
Globális minimumadó: új fogalmak bevezetése
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóról szóló törvényt érintő tervezett módosítás szerint a jogszabály kiegészülne az egyszerűsített lefedett adó, az egyszerűsített adómérték, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló fogalmával. Ezek várhatóan a következő csomagban megjelenő CbCR mentességi rendelethez kapcsolódnak majd. Emellett pontosítanák, hogy a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásakor az adott adóévben mely százalékos értéket szükséges figyelembe venni.
Áfa: adóadminisztrációs, csoportos áfaalanyiságot érintő változások
Az általános forgalmi adó adminisztrációját érintő legfontosabb tervezett változás szerint 2026-tól kötelezővé válna az adóalanyok számára, hogy a bevallásukban a nevükre szólóan kiállított, bejövő számlákkal kapcsolatosan számlánként a levonásba helyezett adó összegéről is nyilatkozniuk kell, adómérték szerinti bontásban.
A csoportos áfa alanyiság szabályait több helyen pontosítanák. A legfontosabb változás szerint, ha a csoportképviselő ilyen jogállása megszűnik, akkor a tagoknak 15 napon belül ki kell jelölni az új képviselőt és azt be is kell jelenteniük a NAV felé. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőnek, így tehát már nem szűnne meg automatikusan a csoport, ha a tagok nem jelölnek ki új képviselőt. Egyértelműsítenék továbbá, hogy akár a résztvevő tag, akár a kívül maradó adóalany egyetemleges felelőssége nem csak az Áfa tv. szerinti adókötelezettségek teljesítése kapcsán áll fenn, hanem az ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó Art. szerinti jogkövetkezmények teljesítésére is kiterjed.
Ágazati különadók: maradna az üzemanyag kiskereskedelmi adó, tovább halasztanák a reklámadót
Az őszi adócsomag alapján a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozóan 2026-ra is fennmaradna az eltérő kulcsú kiskereskedelmi adó. Emellett a reklámadót alkalmazását tovább halasztanák 2026. december 31-ig.
Illetékek: új illetékmentességi jogcím, kedvezőbb illetékalap-számítási szabályok
A 2025-ös őszi adócsomag tervezetének illetékeket érintő változása, hogy ajándékozási illetékmentessé válna a társaságoknál a tulajdonos által nyújtott kölcsön elengedésével történő vagyonszerzés, ha az elengedés végelszámolás keretében történik és a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be. Jelenleg az ilyen vagyonszerzés általában illetékfizetési kötelezettséggel jár.
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben eddig a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű cserét értékesítést lehetett figyelembe venni. A tervezet szerint 2026-tól a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező bármelyik azonos jogcímű cserét, értékesítést lehetne majd figyelembe venni.
Társadalombiztosítás: tartós megbízási jogviszony bevezetése, új TB platform (KJNY)
A társadalombiztosítási törvénybe bevezetnék a tartós megbízási jogviszony fogalmát. Ez egy olyan megbízási jogviszony, melyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be a NAV-nak. A munkaviszonyhoz hasonlóan a járulékfizetési alsó határt e jogviszony esetén is bevezetnék. Tehát a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka lenne.
A tervezet szerint 2026. október 1-től indulna el a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY). Ez egy az állami adó-és vámhatóság, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve és a Kincstár által kialakított elektronikus nyilvántartás, amely a természetes személyek társadalombiztosítási jogviszonyaival kapcsolatos különböző adatokat (pl. TAJ szám érvényessége, biztosítási jogviszonyra vonatkozó információk) tartalmazná majd. Ehhez elektronikus felület és mobilalkalmazás is kapcsolódna, ahol a magánszemélyek lekérdezéseket tudnának végrehajtani és ügyintézést indítani.