A most induló cikksorozatunkban a jövőre bevezetni kívánt eÁfa rendszerrel foglalkozunk. Az első részében arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy milyen célokat kíván elérni a kormányzat és a NAV a rendszer bevezetésével, illetve miért lehet az eÁfa hasznos a gazdálkodóknak is.
A digitális fejlesztések a hazai adóigazgatás elmúlt 10 évének komoly sikertörténetei, hiszen többek között az EKÁER rendszer és az online-számla adatszolgáltatás bevezetése is hozzájárultak ahhoz, hogy mára hazánk gyűjti be az egyik leghatékonyabb módon az áfát az Európai Unióban.
Az eÁfa koncepció alapjait azonban nem Magyarországon tették le. Az OECD által kialakított SAF-T (Standard Audit File for Tax, azaz adózási célú egységes auditállomány) egy olyan szabvány, amely az adózással összefüggő, digitalizált könyvelési adatok leírására, átadására kidolgozott, xml-adatformátumú adatszolgáltatáson alapul. Ezt a szabványt először Portugália vezette be még 2008-ban, de azóta megjelent már más európai országokban is, például Luxemburgban, Ausztriában, Németországban, Litvániában és Franciaországban.
Magyarország kezdetben még a SAF-T 2.0.-ás szabványánál is szélesebb körű, kötelező adatszolgáltatás bevezetését tervezte előírni, hogy a gazdálkodó szervezetek képesek legyenek ezen információkat automatikusan exportálni vállalatirányítási rendszereikből egy standardizált formátumba (xml), ezáltal pedig az adóhatóságok nagyobb hatékonysággal tudják kiszűrni az anomáliákat és elvégezni a szükséges ellenőrzéseket.
A pandémia azonban a SAF-T rendszert és az eÁfa első koncepcióját is magával ragadta, a megvalósításra sem az állami szektor, sem pedig a kötelezett vállalkozói kör nem rendelkezett megfelelő erőforrásokkal. A háttérben a NAV tovább dolgozott és az áttervezése után tavaly ősszel már az új eÁfa koncepciót vázolta az érdeklődők felé, bevált szokása szerint a Github felületén.
A jelenlegi koncepció a SAF-T-tól eltérően (kezdetben) egy választható és csak az Áfa adónemre koncentráló bevallási alternatívát kínál, az eredeti célok azonban változatlanok. A NAV tovább haladna a sztenderdizálás folyamatában, az eÁfa használata révén pedig egységes adatstruktúra és adókódok bevezetésével leképezett Áfa analitika mentén kapná meg az Áfa bevallásokat.
Az eÁfa rendszer bevezetése komoly és gyorsan realizálható előnyökkel szolgálhat az adóhatóság számára. A NAV-nál az évek óta folyamatosan szűkülő ellenőrzési kapacitások és az egyre rövidebb ellenőrzési határidők problémáján segíthet az egységes Áfa analitika alapú adatállomány, melynek segítségével mind a kockázatelemzési, mind az ellenőrzési folyamat magasabb szinten automatizált és az eddiginél még jobban célzott lehet.
A gazdálkodói oldalon az eÁfa rendszer bevezetésének előnyei már nem ilyen egyértelműen kitapinthatóak és nem is azonnal realizálhatóak, nem véletlen, hogy a NAV kiegészítő adatletöltési szolgáltatások (NAV Adattó) nyújtásával igyekszik vonzóvá tenni a bevezetést. Mindenesetre az eÁfa rendszer használata középtávon adminisztrációs tehertől szabadíthatja meg a gazdálkodókat, emellett pedig a kiegészítő adatletöltési szolgáltatások igénybevételével a könyvelésüket, az adóbevalláshoz kapcsolódó folyamataikat, valamint az elemzési, belső ellenőrzései folyamataik fejlesztését is segítheti, ha vállalják a vállalatirányítási rendszereik és adott esetben a bevallási folyamatot segítő célszoftverek fejlesztésével járó költségeket. Komoly motivációt jelenthet a fejlesztések időben való megkezdésére az is, hogy bár az eÁfa rendszer alternatívaként indulna, a bevezetését követően záros határidőn belül egyedüli és kötelező móddá válhat az érintettek számára az Áfa bevallás benyújtására. Az erre vonatkozó jogalkotói szándék egyértelműen érzékelhető.