Az OECD modellegyezmény és kommentár módosítása

A közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  egy tájékoztatót tett közzé honlapján az OECD modellegyezmény, valamint az ahhoz kapcsolódó kommentár fontosabb módosításaival kapcsolatban.A tájékoztató alapján az új, kiegészült magyarázatokat 2015 januárjától alkalmazni kell Magyarország valamennyi hatályos egyezménye értelmezése során, kivéve, ha adott egyezmény eltérően rendelkezik. 

Jelen hírlevelünkben a tájékozató legfontosabb pontjait foglaltuk össze.

A tényleges haszonhúzó fogalmának értelmezése

Az osztalékról, a kamatról, valamint a jogdíjról szóló rendelkezések vonatkozásában az OECD kommentár kiegészült a tényleges haszonhúzó fogalmának magyarázatával.

A magyarázat legfontosabb megállapítása, hogy az osztalék, kamat, jogdíj közvetlen címzettjét nem minden esetben lehet a tényleges haszonhúzónak tekinteni, mivel előfordulhat, hogy a juttatás közvetlen címzettje nem használhatja a közvetlenül kapott juttatást, illetve annak hasznait nem élvezheti, tekintettel arra, hogy szerződés vagy jogi kötelezettség által a kifizetést más személynek (pl. ügynök, meghatalmazott, vagyonkezelő) tovább kell utalnia.

Fontos, hogy az, hogy a juttatás címzettjét a juttatás haszonhúzójának lehet tekintetni, még nem jelenti azt, hogy a forrásadóztatás korlátozására vonatkozó rendelkezést automatikusan alkalmazni kell, mert másféle adóelkerülési technika, vagy az egyezmény rendelkezéseivel történő egyéb visszaélés esetén is megtagadható a korlátozott adóztatás kedvezménye.

A munkaviszony megszűnésével összefüggésben történő kifizetések adózási szabályai

A kommentár általános elvként rögzíti, hogy a munkaviszony megszűnését követően, de korábban elvégzett munkáért fizetett díjazás abból az államból származónak minősül, ahol a munkát abban az időszakban végzeték. Az egyes speciális helyzetekre vonatkozóan a kommentár az alábbi iránymutatást adja:

  • Felmondási idő alatt munkával töltött időszakot az általános szabályok szerint kell megállapítani, míg a le nem dolgozott időszaktekintetében az adózási jogosultságot annak az államnak a javára kell megállapítani, amelyben a munkavállaló feltételezhetően dolgozott volna ezen idő alatt.
  • Végkielégítés esetén a munkaviszony megszűnését megelőző 12 hónap számít atekintetben, hogy ezen juttatás hol adózik, azaz ezen 12 hónapban történő munkavégzés helyét kell figyelembe venni.
  • A versenytilalmi megállapodás jellegű kifizetést jellemzően nem lehet olyan kifizetésnek tekinteni, amely a munkaviszony megszűnését megelőzően kifejtett tevékenységre tekintettel kapott volna a magánszemély.
  • Halasztott kifizetés esetén azt kell megvizsgálni, hogy a kifizetést lehet-e egy adott államban, meghatározott időszakban elvégzett munka ellenértékének tekinteni.
  • A munkavállalói ösztönző rendszer keretében nyújtott juttatások nagyon különbözőek lehetnek, a juttatás tartalma határozza meg a kapcsolódó adózási szabályokat.

Művészek és sportolók adózása

A kiegészült magyarázat szerint amennyiben szoros kapcsolat van a jövedelem és a kifejtett tevékenység között, ez megalapozza a jövedelem művészek és sportolók ekként folytatott tevékenységéből származó jövedelemként kezelését. Szoros kapcsolat jellemzően akkor áll fenn, ha a jövedelem a tevékenység végzése nélkül nem keletkezett volna.

A kommentár megállapítja, hogy a művészekre, sportolókra vonatkozó rendelkezések már egyetlen fellépés esetén is alkalmazandó.  Továbbá a rendelkezés alkalmazása nem csak a fellépésre terjed ki, hanem a fellépéshez kapcsolódó reklámtevékenységre, interjú díjára, a próbára és a tréningre is. Az imázsjogok (pl. névhasználat) ellenértéke ugyanakkor nem minősül a művészek, sportolók részére adott juttatásnak.

A több államban kifejtett tevékenység esetén a jövedelmet megfelelően (például az adott államban a tevékenység kifejtésével töltött napok száma alapján) meg kell osztani.

 Adóügyi információcsere

Az információcseréről szóló 26. cikknek mind a szövege, mind a kapcsolódó kommentár is módosult. A 26. cikk kiegészült egy olyan rendelkezéssel, amelynek értelmében az információcsere keretében kapott információ felhasználható más, nem adózási célra is, ha azt mindkét állam joga megengedi, és ehhez az információt szolgáltató állam hatósága hozzájárul.

Lehetséges csoportra (több személyre) irányulóan kérdést feltenni, ekkor a csoport tekintetében részletes leírást kell adni. Új szabály határozza meg az információ nyújtásának elvárt időigényét, elismerve azonban, hogy az elévülési időn túli információszolgáltatásra az államok nem kötelezhetőek.