2016.06.13.

ADÓZÁS RENDJE

Jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős tag, részvényes adó megfizetésére kötelezése

Az Art. módosítása következtében 2016. szeptember 1-jét követően – meghatározott körülmények fennállása esetén – az adó megfizetésérehatározattal kötelezhetővé válik a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag, illetve részvényes (ide nem értve az nyrt. részvényesét). Az adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség a jogi személytől be nem hajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig terhelheti majd a részesedését átruházó korábbi tulajdonost.

A határozatot, mely a volt tulajdonost az adó megfizetésére kötelezi az adóhatóság a jogi személy adótartozására irányuló behajtás eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül kell majd meghozza.

Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság majd még akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.

A részesedését értékesítő tagot (részvényest) abban az esetben lehet majd az adó megfizetésére kötelezni az előző bekezdésekben ismertetett szabályok szerint, ha a részesedésének átruházásakor a jogi személyben

• a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
• a részesedés átruházásakor a jogi személy — késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított — adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladta,
• feltéve, hogy a tag (részvényes) az utóbbi pontban ismertetett körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna. 2016. augusztus 1-jétől ugyanis az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az itt tárgyalt szabályok alapján az adó megfizetésére kötelezhető személyt az adózó, vagyis a jogi személy végrehajtható adótartozásának összegéről.

Nem terheli majd helytállási kötelezettség a tulajdonost, ha igazolja, hogy

• a jogi személy a végrehajtható adótartozást azért nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, mert részére a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékét nem térítették meg, a vevőkkel szembeni követelése az adótartozás összegét elérte vagy meghaladta, és a jogi személy az követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, vagy
• a részesedés átruházását megelőzően, figyelemmel a Ptk. rendelkezéseire

– sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,
– sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés   meghozatalára, vagy
– a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve az előző két alpont szerinti jogszabályi rendelkezések   teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

A fenti szabályokat először a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetében alkalmazhatja majd az adóhatóság.

A bemutatott módosítás jelentőségét az adja, hogy az új szabályozással gyakorlatilag a korlátozott tagi felelősség áttörése valósul meg az adóügyekben, amelynek következményét egyelőre még nem lehet megjósolni.

Új ellenőrzés típus bevezetése

Az elfogadott módosító törvény értelmében 2016. július 1-jétől bevezetésre kerül egy újfajta ellenőrzéstípus, amelynek célja a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott feltételes adómegállapítási határozatokban leírt tényállás megvalósulásának az ellenőrzése lesz.

• Az ellenőrzés során az adóhatóság csak azt vizsgálhatja, hogy a tényállás az ellenőrzés megindításáig már lezárult (egy vagy több) adómegállapítási időszakban a feltételes adómegállapítási határozatban foglaltaknak megfelelően megvalósult-e vagy sem. Ez az ellenőrzéstípus nem teremt majd ellenőrzéssel lezárt időszakot (tehát az érintett időszak utóbb bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés tárgya lehet ismét). Az ellenőrzés eredményéről az adóhatóságnak határozatot kell hozni, amely az adózó által fellebbezhető és a bíróságon megtámadható lesz.
• Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a feltételes adómegállapítási határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult, vagy a bekövetkezett tényállásváltozás érdemben nem érinti a határozat rendelkező részében foglaltakat, akkor a határozatában arról is rendelkeznie kell, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik – az ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több – adómegállapítási időszakra kötelezi az adóhatóságot a feltételes adómegállapítás.
• Az ellenőrzés megállapításáról hozott jogerős határozat az adóhatóságot kötni fogja, az abban foglaltaktól eltérni ezt követően meghozott határozatban nem lehet majd, illetve az ellenőrzés megkezdésétől a határozat meghozataláig az ellenőrzéssel érintett időszak, illetve a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést nem lehet majd indítani.
• Az eredeti javaslatban még nem szerepelt, az elfogadott törvényszövegbe azonban már bekerült egy olyan korlátozás, amely szerint nem lehet ilyen típusú ellenőrzés tárgya az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztása tárgyában hozott feltételes adómegállapítási határozat. Az ilyen határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósulását továbbra is csak bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, vagy ismételt ellenőrzés keretében vizsgálhatja majd az adóhatóság.
• A 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett feltételes adómegállapítások ellenőrzését az adószámmal nem rendelkező adózók (pl. magánszemélyek) kérelmezhetik majd az adóhatóságnál 2016. július 31-ig, amely kérelem alapján az adóhatóságnak két hónapon belül meg kell majd indítani az ellenőrzést. (Változás az eredeti javaslathoz képest, hogy abban még minden adózó, így például adószámmal rendelkező cégek, vállalkozások is jogosultak lettek volna az ellenőrzés megindítását kérelmezni. Vélhetően az ilyen ellenőrzések számának és így az adóhatósági ügyteher csökkentése érdekében került sor az eredeti javaslat módosítására.)
• Amennyiben az ilyen kérelemre induló ellenőrzés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kérelemben bemutatott tényállás nem valósult meg, úgy az adóhatóság megállapítja az adózási következményeket is. (Az eredeti javaslatban az adózási következmények megállapítására csak az adózó kérelmére kerülhetett volna sor. Az elfogadott törvényszöveg azonban már nem köti az adózási következmények megállapítását az adózó kérelméhez.) Ebben az esetben az adóhatóság köteles lesz a jövedelemszerzés időpontjában hatályos legalacsonyabb adómértéket alkalmazni (véleményünk szerint ez például az alacsonyabb társasági adókulcs alkalmazását jelentheti). 

Az adó feltételes megállapításával kapcsolatos új rendelkezések

Az elfogadott módosító törvény értelmében, amennyiben a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igényli, úgy a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét.

Az új szabály a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba, és azt a jogerősen még el nem bírált ügyekben kell majd alkalmazni.

Az elévülés szabályaival kapcsolatos módosítás

A törvénymódosítás lehetőséget teremt az elévült időszak önellenőrzésére, feltéve, hogy a bíróság az elévülési időn túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hozott.

• Ilyen esetekben az adóhatóság az önellenőrzés benyújtásától számított 1 éven belül lesz jogosult az ellenőrzés lefolytatására.
• Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül, úgy az adózó ismételt ellenőrzés elrendelését kérelmezheti az adóhatóságtól.

Az új szabály 2016. július 1-jén lép hatályba.

Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év helyett 4 év elteltével évül el. Az új szabály 2016. július 1-jén lép hatályba.

Megbízható és kockázatos adózókkal kapcsolatos rendelkezések

A megbízható és kockázatos adózók meghatározásával kapcsolatos szabályozás több helyen módosul, illetve kiegészül.

• A nyilvánosan működő részvénytársaságokat érintő könnyítés lesz 2016. július 1-jétől, hogy az ilyen társasági formában működő társaságoknak nem kell majd 3 éves működési időt igazolniuk ahhoz, hogy az adóhatóság megbízható adózónak minősítse őket.
• A megbízható adózó terhére a jövőben csak a nettó adókülönbözetet lehet majd figyelembe venni a minősítés során, azaz a terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell majd a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adóhatóság által a megbízható adózó javára megállapított adókülönbözet összegével. Az indokolás szerint az új rendelkezés azon méltánytalan helyzeteket oldja meg, amikor az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a megbízható adózó helyes összegben, de nem a megfelelő időszakra vagy nem a megfelelő adónem(ek)re vallotta be az adóját és a kérdéses összeget adókülönbözetként az adózó terhére és a javára is megállapítja. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést tényleges kár nem éri, így a megbízható adózó terhére ilyen módon megállapított adókülönbözetet nem indokolt figyelembe venni az adózó minősítése során. Az új szabály 2016. július 1-jén lép majd hatályba.
• A nyilvánosan működő részvénytársaságok működési idejére és a nettó adókülönbözet figyelembe vételére vonatkozó módosított szabályok alapján az adóhatóság először a 2016. harmadik negyedévet követően minősítheti majd az adózókat.

• Szintén a nyilvánosan működő részvénytársaságokat érintő kedvező változás, hogy az általános forgalmi adó kiutalására nyitvaálló határidő – amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaság megbízható adózónak minősül – 2017. január 1-jétől 30 napra, 2018. január 1-jétől pedig 20 napra fog csökkenni.
• A más gazdasági formában működő és megbízható adózónak minősülő társaság áfa-kiutalási határidejét a módosítás nem érinti, így a kiutalást ezen társaságok vonatkozásában 2017. január 1-jétől továbbra is 45 nap, míg 2018. január 1-jétől 30 nap alatt kell majd teljesítenie az adóhatóságnak.
• A módosítás alapján automatikusan kockázatos adózónak fog minősülni azon adózó

(i)      aki kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll, vagy

(ii)    amelynek terhére a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság által megállapított összes nettó adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át, vagy

(iii)   amelynek terhére az adóhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.

• Az új szabály 2016. július 1-jén fog hatályba lépni, az adóhatóság pedig először a 2016. harmadik negyedévet követően minősíti majd az adózókat ezen új szabály alapján.

Állami támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás

A csoportmentességi rendelet mint a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály előírja, hogy 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom felett a tagállamok kötelesek az interneten keresztül nyilvánosan közzétenni bizonyos, a csoportmentességi rendeletben (és azzal összhangban az új szabályok szerint) meghatározott adatokat az egyes támogatási jogviszonyokról.

• Adóintézkedések esetén a közzététel támogatástartalom szerint kell, hogy történjen. Az elfogadott módosítás meghatározza a közzétételhez szükséges támogatástartalom sávokat, valamint az adatszolgáltatás határidejét, továbbá a csoportmentességi rendelet szabályának teljesítéséhez szükséges további részletszabályokat.
• A rendelkezés bevezetését az indokolja, hogy a csoportmentességi rendelet vonatkozó szabálya 2016. július 1-jétől kezdődően kötelezően alkalmazandó a tagállamokban, így a módosítással érintett szabályok is 2016. július 1-jétől lépnek majd hatályba. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2016. június 30-át követően igénybevett támogatásokról kell majd teljesíteni.

Elektronikus adatszolgáltatás a számlázó programmal kibocsátott számlákról

2017. július 1-jétől az általános forgalmi adó alanyai a számlázó programok útján kibocsátott számlákról elektronikus adatszolgáltatásra lesznek kötelesek.

• Az adatszolgáltatási kötelezettség a belföldi adóalany részére kiállított, legalább 100 ezer forint áthárított adót tartalmazó számlákra (valamint ezen számlák módosítására, érvénytelenítésére) fog kiterjedni.
• Az elektronikus adatszolgáltatás részletes szabályait, így az adatszolgáltatás módját, az adatszolgáltatás útján az adóhatóság részére megküldendő adatok körét külön jogszabály fogja megállapítani.

Az eredeti javaslathoz képest (amely még valós idejű adatszolgáltatást írt volna elő, valamint lehetővé tette volna a számlázó programok közvetlen adóhatósági felügyeletét) az elfogadott szabályozás egyelőre lényegesen enyhébbnek látszó szabályokat fogalmaz meg. Az új kötelezettséggel járó terhek ugyanakkor a részletszabályokat tartalmazó külön jogszabály ismeretében ítélhetőek majd meg, melynek tervezete még nem elérhető.

Belföldi összesítő jelentés

A jelenlegi szabályok szerint az adózónak minden olyan értékesítésről, illetve beszerzésről, amelynek az áfa-tartalma az 1 millió forintot meghaladja, nyilatkozattételi kötelezettsége van az adóhatóság felé. Az elfogadott törvénymódosítás ezen. 1 millió forintos értéket 100 ezer forintra fogja csökkenteni 2017. július 1-jétől 

• Az új szabályok értelmében a számlázó programmal kibocsátott számlákra vonatkozó elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésétől, tehát 2017. július 1-jétől a számlázó programmal kiállított számlákról nem kell majd összesítő jelentést benyújtani, mivel az ilyen módon kiállított számlák adattartalmáról az adóhatóság az elektronikus adatszolgáltatás útján értesülni fog.
• A belföldi összesítő jelentés tehát 2017. július 1-jétől kizárólag a nyomdai úton előállított nyomtatványon (számlatömbből) kiállított számlák esetén fog megmaradni.

EKAER szabályok

A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől az EKAER bejelentési kötelezettség akkor is fenn fog állni, ha a nem kockázatos terméket olyan nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, amelynek össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát.

Az EKAER-rel kapcsolatos mulasztási bírság kiszabásának esetei is bővülni fognak 2016. augusztus 1-jétől. Abban az esetben, ha az adózó által bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, úgy a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot lehet majd kiszabni.

Adószám törlése

• A jelenlegi szabályok alapján, ha az adózó nem jelenti be a szervezet képviselőjét az adóhatósághoz, akkor az adóhatóság törli az adózó adószámát. Ezen rendelkezés úgy módosul, hogy az adóhatóságnak ezen mulasztásra először fel kell hívnia az adózó figyelmét, és csak a felhívás eredménytelensége esetén lehet az adózó adószámát törölni.
• Az új szabályok alapján kimondásra kerül, hogy az adózó részére az adószám törlését követően adószám csak akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztást az adózó teljes körűen pótolta, vagy a törlést kezdeményező szerv az adószám kiadásához hozzájárul.
• Enyhülnek továbbá az adószám törlésére vonatkozó szabályok a KOCKERD kérdőív visszaküldésének elmulasztása esetén. A hatályos szabályok szerint a pótlólagos adózói teljesítésnek nincs hatása, és cégbejegyzésre kötelezett adózók esetén az adószám visszaállítása a pótlólagos teljesítés ellenére sem lehetséges.
• Az új szabály szerint, amennyiben az adózó a KOCKERD kérdőívet pótlólag, akár az adószám törléséről szóló határozat kiadmányozását követően visszaküldi, e pótlólagos teljesítésre tekintettel az adóhatóság a törlésről szóló határozatot köteles lesz visszavonni (a határidőn túl, de a kiadmányozást megelőzően beérkező kérdőív esetén pedig a törlésről szóló határozatot nem hozhatja meg az adóhatóság). Amennyiben az adóhatóság az adószámot az új szabály hatályba lépése előtt törölte, az új szabályok értelmében az adózó a határozat visszavonását 2016. december 31-ig kérheti.