IFRS-ek bevezetése miatti számviteli változások

A Kormány 2015. október 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatát (a továbbiakban: Javaslat). A Javaslat meghatározza, hogy mely gazdálkodók, mikortól alkalmazhatják, illetve mikor kell alkalmazniuk az IFRS-ket az egyedi beszámolójuk elkészítése során, és szabályozza az áttérés módját.

IFRS-EK BEVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK

Az IFRS-ek alkalmazási köre

A Javaslat szerint egyes gazdálkodóknak kötelezően át kell térniük az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítési szabályok alkalmazására, míg a gazdálkodók meghatározott köre saját választása alapján dönthet úgy, hogy egyedi beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el. .

2016. évben induló üzleti évről készített egyedi beszámolót az IFRS-ek alapján készíthetik:

  • azok a vállalkozók, amelyek értékpapírjait EGT tőzsdén forgalmazzák, és
  • azok a vállalkozók, amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az IFRS-ek szerint készíti a (konszolidált) éves beszámolóját.

E választással nem élhetnek az MNB felügyelete alá tartozó vállalkozók, az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozók és a non-profit gazdasági társaságok.

2017. évben induló üzleti évről készített egyedi beszámolót az IFRS-ek alapján kell készíteniük:

  • azoknak a vállalkozóknak, amelyek értékpapírjait EGT tőzsdén forgalmazzák, és
  • a hitelintézeteknek, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi intézményeknek.

2017. évben induló üzleti évről készített egyedi beszámolót az IFRS-ek alapján készíthetik:

  • azok a vállalkozók, amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az IFRS-ek szerint készíti a (konszolidált) éves beszámolóját,
  • a biztosítók,
  • az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, befektetési vállalkozások, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, egyes alapok és alapkezelők,
  • a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaságok,
  • a könyvvizsgálati kötelezettség alá nem eső külföldi székhelyű gazdasági társaságok magyarországi fióktelepei, és
  • a szövetkezeti hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény szerinti integrációban résztvevő szövetkezeti hitelintézet és egyéb hitelintézet, továbbá kisebb méretű hitelintézet (a 2015. Évben 5 milliárd forintnál kisebb mérlegfőösszegű hitelintézetek), valamint a Takarékbank Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt.

2018. évben induló üzleti évről készített egyedi beszámolót az IFRS-ek alapján kell készíteniük:

  • a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény szerinti integrációban résztvevő szövetkezeti hitelintézetnek és egyéb hitelintézeteknek, továbbá kisebb méretű hitelintézetnek, valamint a Takarékbank Zrt-nek és a Magyar Export-Import Bank Zrt-nek.

A következő vállalkozók a 2017. évtől sem alkalmazhatják az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítési szabályokat:

  • állami vagy önkormányzati vagyonkezelő vállalkozók,
  • non-profit gazdasági társaságok,
  • kölcsönös biztosító egyesületek, és
  • nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak.

Áttérés szabályai

A Javaslat szerint az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen „az áttérésre való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentéssel”. E – kizárólag IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló által kiadható – jelentés megszerzésének feltétele, hogy

  • a vállalkozó alkalmazzon IFRS regisztrálási szakterületen szereplő könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személyt,
  • a vállalkozó rendelkezzen az IFRS-ek szerint összeállított és jóváhagyott számviteli politikával, és
  • a vállalkozó rendelkezzen az áttérés előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra való áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja lenne.

A Javaslat értelmében az IFRS-ek alkalmazására történő áttérést legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelenti az adóhatóságnak, illetve MNB felügyelete alá tartózó vállalkozóknak az MNB-nek is. Más bejelentési határidő vonatkozna azonban azon vállalkozásokra, amelyek már a 2016. évtől alkalmazni kívánják az IFRS-eket. Utóbbi esetben ugyanis a bejelentési határidő legkésőbb az áttérés napját követő 15. nap.

Visszatérés szabályai

Önkéntes visszatérés

Az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítési szabályokat választás alapján alkalmazó vállalkozók a következő esetekben térhetnének vissza a számviteli törvény éves beszámoló-készítési szabályaira a Javaslat értelmében:

  • 5 lezárt üzleti év után, vagy
  • a közvetlen vagy közvetett anyavállalat változása esetén.

A visszatérés a fenti két feltétel valamelyikének bekövetkezése esetén bármelyik követő üzleti év első napjától megtehető.

Kötelező visszatérés

A Javaslat a következő esetekben kötelezővé tenné a visszatérést:

  • amennyiben már nem állnak fenn az IFRS-ek alkalmazására jogosító feltételek a vállalkozónál, vagy
  • ha a vállalkozó végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alá kerül.

A visszatérés a fenti két feltétel valamelyikének bekövetkezése esetén a követő üzleti év első napjától kötelező.

Saját tőke megfeleltetési tábla

Az IFRS-ekkel összhangban új kimutatás kerülne bevezetésre a számviteli törvényben. Ez az ún. saját tőke megfeleltetési tábla lenne, amelyet a kiegészítő megjegyzések részeként kell majd bemutatni az éves beszámolóban. A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, illetve azok meghatározott jogcím szerinti állományváltozását. E táblának ezek mellett tartalmaznia kell a cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti tőke összegének egyeztetését és az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék összegét

Átalakulás, egyesülés, szétválás speciális szabályai az IFRS-eket alkalmazók esetén

Ellentétben a hazai szabályozással az IFRS-ek egyáltalán nem rendezik az átalakulások, egyesülések és szétválások (a továbbiakban együttesen: átalakulások) esetét. Ebből adódóan a Javaslat számos rendelkezést tartalmaz az olyan, IFRS-eket alkalmazó vállalkozásokra, akik érintettek valamilyen átalakulásban.

Egyéb speciális rendelkezések az IFRS-ekkel összefüggésben

A Javaslat értelmében az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő

  • pénzügyi intézményeknek és befektetési vállalkozásoknak havonta, a biztosítónak negyedévente zárást kellene készíteniük.
  • hitelintézeteknek és egyes pénzügyi vállalkozásoknak a devizaeszközöket és –kötelezettségeket minden hónap utolsó napjára, valamint a mérlegfordulónapra értékelniük kell az MNB által, az adott napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján.
  • egyéb pénzügyi vállalkozásoknak és biztosítóknak a devizaeszközöket és –kötelezettségeket minden hónap negyedév utolsó napjára, valamint a mérlegfordulónapra értékelniük kellene az MNB által, az adott napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK

Üzleti vagy cégérték

A korábbiakban elfogadott változások értelmében a 2016. évben induló üzleti év vonatkozásában a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték összegével módosítani kell a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékét. A Javaslat értelmében amennyiben a részesedés és az azzal kapcsolatban kimutatott üzleti vagy cégérték vagy negatív üzleti vagy cégérték összevezetésére – például egy múltbeli átalakulás miatt – nincs lehetőség, az így fennmaradó goodwill-re vagy negatív goodwillre annak nyilvántartásba vétele időpontjában hatályos szabályok is alkalmazhatók lennének.

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenése

A 2016. évben induló üzleti év vonatkozásában már a korábbiakban elfogadott változások értelmében az üzleti vagy cégérték legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenés elszámolása útján leírni. A Javaslat azonban a 2016. január 1. napja előtt keletkezett és a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között szereplő üzleti vagy cégérték esetében a nyilvántartásba vételük időpontjában hatályos értékcsökkenési szabályok is alkalmazását is lehetővé tenné.

Kapott osztalék elszámolása

Az osztalék elszámolására vonatkozó, a 2016. évtől alkalmazandó szabályok összhangjának megteremése érdekében a Javaslat szerint az osztalékot abban az évben kellene bevételként elszámolni, amely év mérlegfordulónapjáig (korábban mérlegkészítés időpontjáig) az osztalékfizetésről szóló határozat ismertté vált.

Egyes beszámolótípusok közötti áttérés

A Javaslat alapján egységesítésre kerülnének az egyes beszámolótípusok közötti áttérésre vonatkozó szabályok aszerint, hogy két egymást követő évi megfelelés után már a harmadikban lehetséges az áttérés az új beszámolótípusra, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek.