Több ponton és több időpontban is módosult a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet.
Már 2010. január 1-jétől hatályos, hogy a számlázó program esetében a számla kibocsátójának elegendő olyan dokumentációval rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást. Korábban a dokumentációnak biztosítania kellett a program működésének ellenőrizhetőségét. Emellett a program jogszabályi előírásoknak való megfeleléséről, a programkészítő által a számlakibocsátó részére kiállított írásos nyilatkozattal is rendelkeznie kell, melyet a megváltozott szabályok szerint a programkészítő jogutódja is kibocsáthat.
Szintén 2010. január 1-jétől a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya – papírra nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, ha az archiválás a digitális archiválásról szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben előírtaknak megfelelően történik (korábban is volt erre lehetőség, más feltételek mellett).
2010. április 1-jétől pedig a számlázó programnak nyomtatás esetén biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető legyen, és az eredeti példány csak 1 példányban legyen nyomtatható. Kikerült a számlázással kapcsolatos követelmények közül, hogy a számlázó program biztosítsa az összes számlapéldány sorszámozását, illetőleg, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történő számla-előállítás során feltüntetésre kerüljön, hogy a számla összesen hány példányban készül. Kérdés, hogy megfelel-e az új jogszabálynak a számlapéldányok sorszámmal történő jelölése, vagy csak az EREDETI és MÁSOLAT jelölés lesz elfogadható. Kérdés továbbá, hogy hogyan értelmezhető a számlapéldányok hiánytalan elszámolása, mivel ezentúl nem követelmény a másodlati példányok sorszámmal való jelölése.