A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb fontos döntések jelentek meg rendeleti úton, többek között ismét csökkennek és halasztódnak egyes adókötelezettségek. Legfontosabb ezek közül, hogy július 1-től ismét 2%-kal csökken a szochó, az éves beszámolóra vonatkozó határidők 2020. szeptember 30-ra tolódnak és további SZÉP kártya juttatásra is lehetőség nyílik – ezúttal szochó-mentesen.
Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés
Azon vállalkozások esetében ahol az éves beszámoló elkészítésének esedékessége az általános szabályok szerint 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. közé esne, az általános határidő 2020. szeptember 30-ra módosul. Ez tehát azt jelenti, hogy a naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózók esetében 2020. május 31. helyett további négy hónap áll rendelkezésre a beszámoló elkészítésére, míg a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében azok számára jelent ez több-kevesebb haladékot, amelyek üzleti éve 2019. november 1. és 2020. március 31. között végződik.
A beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét (pl. közzététel) szintén 2020. szeptember 30-tól kell számítani.
A könnyítés a közérdeklésre számot tartó gazdálkodók (pl. tőzsdei cégek, hitelintézetek, biztosítók, stb.) beszámolóira nem vonatkozik.
Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések
A beszámoló határidejének elhalasztásával együtt az ahhoz kötött, egyes éves adókötelezettségeket és egyéb, azzal összefüggő kötelezettségeket elegendő, legkésőbb 2020. szeptember 30-ig teljesíteni. A halasztási lehetőség az alábbi adónemekre terjedhet ki:
- társasági adó megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség, továbbá a társasági adó éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettség, illetve a transzferár-dokumentációs kötelezettség,
- kisvállalati adó (KIVA) megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségé, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettség,
- helyi iparűzési adó bevallás-benyújtási kötelezettség és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettség, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettség,
- innovációs járulékmegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettség,
- energiaellátók jövedelemadójaadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettség.
Amennyiben a fenti bevallások nem készülnek el az általános szabályok szerinti határidőre, az adóelőleg megállapítási szabályok is módosulnak. Átmeneti szabályként ezért ilyen esetben a legutóbbi bevallás alapján megállapított adóelőlegek maradnak érvényben azonos ütemezésben mindaddig, amíg az új adóbevallás benyújtásra nem kerül. Például, amennyiben egy naptári év szerint működő adózó havi társasági adóelőleget fizet, akkor a 2018. évi társasági adóbevallásban a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakra bevallott havi adóelőlegeket kell továbbra is megfizetnie, amíg az új (szeptember 30-ig benyújtásra kerülő) bevallásában az új adóelőlegeket meg nem állapítja.
Amennyiben a helyi iparűzési adóbevallás 2020. szeptember 15. után kerül benyújtásra, akkor 2020. szeptember 15-én szintén a korábban bevallott iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni.
Bár a jogszabály e tekintetben egyáltalán nem egyértelmű, értelmezésünk szerint a halasztva benyújtott adóbevallás esetében az esetleges adóvisszaigénylést és TAO rendelkezést nem szeptember 30-ával, hanem már a benyújtás pillanatával fel kell dolgoznia az adóhatóságnak, tehát a halasztás ebből a szempontból nem szabadna, hogy hátrányt okozzon az adózóknak. Sportszervezetek számára további fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevallás nem kerül benyújtásra az eredeti határidőig (pl. május 31-ig), ez esetben is lehet továbbra is rendelkezni a későbbi adóelőlegekről, annak ellenére, hogy nem készült még el a 2019. évi adóbevallás.
Amennyiben az adózó számítása szerint 2020-ban valamely adókötelezettség összege várhatóan el fog maradni az így előírt adóelőlegektől, akkor az esedékesség előtt továbbra is kérhető az előleg mérséklése.
A Széchenyi Pihenő Kártya összeg emelése és mentesítése
A kedvezményes (azaz a béren kívüli juttatásként adózó) SZÉP kártya juttatás éves keretösszegét a 2020. évre költségvetési szervnek nem minősülő munkáltatók esetében 450.000 Ft-ról 800.000 forintra emelte a kormány, amely az egyes alszámlák között az alábbi maximális összegeket figyelembe véve osztható meg:
- szálláshely alszámla: évi 400 ezer forint,
- vendéglátás alszámla: évi 265 ezer forint,
- szabadidő alszámla: évi 135 ezer forint
Az április 22-től június 30-ig utalt juttatás továbbá mentes a SZOCHO alól, és csak 15% szja terheli a juttatást. Ez röviden azt jelenti, hogy a korábbi jogszabályi keret felett megállapított és június 30-ig folyósított összeg (max. 350.000 Ft / fő) teljes adómentességet élvez, illetve az a rész is, amelyet eddig az időpontig egyébként is folyósítana a munkáltató az eredetileg megállapított keret alapján.
A szociális hozzájárulási adó csökkentése és az azzal összefüggő rendelkezések
- A Szocho mértéke 2020. július 1-től 15,5%. (ez vonatkozik majd a SZÉP Kártya juttatásokra is). Amennyiben a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, akkor szja szempontból adóalapként a megállapított jövedelem 87%-át (a jelenlegi 85% helyett) kell figyelembe venni.
- Az Ekho törvényben meghatározott ekho alap összege után a kifizetőt 2020. július 1-től 15,5% ekhó terheli.
- A KIVA mértéke 2021. január 1-től 11%-ra csökken.
- Az adófizetési kötelezettség alól mentesülő KATA-sok a kötelezettség szüneteltetése alatt biztosítottnak minősülnek. Az ellátások számításának alapja a mentesülés előtt fizetett adó mértékétől függően havi 102.000 forint (havi 25.000 illetve 50.000 forint adó fizetése esetén), magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170.000 forint.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 2020. május 1-jétől a munkáltató vallja be és fizeti meg a havi 7.710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozói után. A járulék megfizetésére halasztás kérhető, ebben az esetben a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kell megfizetni az összeget.
Az idegenforgalmi adó felfüggesztése
A 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszakák után az idegenforgalmi adót nem kell beszedni, nem kell megfizetni, de a szálláshely szolgáltatónak be kell azt vallania. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.
Adóigazgatási szabályok
A jogalkotó célja, hogy a koronavírus hatásai miatt megingó, de egyébként tisztességesen működő vállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az átmeneti nehézségek miatt, így például ne veszítsék el a megbízható adózói minősítésüket. Ennek elősegítésére az alábbi könnyítések kerültek bevezetésre:
- A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelemre a legfeljebb 5 millió forint összegű adótartozásra vonatkozóan lehetőség van könnyítésre, mégpedig az adóhatóság egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a vészhelyzetre vezethető vissza. A kérelem illetékmentes, és az ügyintézési határidő 15 nap.
- Az adóhatóság a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig benyújtott kérelemre a legfeljebb 25 millió forintos adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal (max. 5 millió forint) mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a vészhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. Az előző pontban említett könnyítéssel együtt ez az eljárás nem alkalmazható. A kérelem illetékmentes, és az ügyintézési határidő 15 nap.
- A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján a korábban megbízható adózónak minősülő adózó nem veszítheti el ezt a minősítését és a vele járó kedvezményeket az ezen időszakban vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással.
- A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a vészhelyzet megszűnését követő 30. napot magába foglaló negyedévet követő minősítés alapján a megbízhatói adózói minősítés nem szűntethető meg i) a vészhelyzet alatt vagy az azt követő 30 napon belül megindított végrehajtási eljárás miatt, vagy ii) amiatt, hogy az adózó nettó adótartozása meghaladta az 500.000 forintot, vagy, iii) hogy nem teljesült, hogy a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.
- Az adóhatóság a vészhelyzet ideje alatt és az azt követő kockázatos adózói minősítés során figyelmen kívül hagyja veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
- Az EKÁER rendelettől eltérően az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól. Az adóhatóság haladéktalanul, hivatalból intézkedik az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. Az útszakasz mentesítésére vonatkozó engedély érvényessége a vészhelyzet ideje alatt végig fennáll, és a feltételek fennállását a vészhelyzet alatt a hatóság nem vizsgálja.
- Ha a pénztárgépekkel kapcsolatos határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni.
- Ha az élelmiszer-automatákkal kapcsolatos határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni.