Ismét változnak az adótörvények. A nemzetgazdasági miniszter 2013. június 17-én benyújtotta az „egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot”, mely több adónemben is évközi adóemelkedést eredményezhet.
Egészségügyi hozzájárulás
A törvényjavaslat alapján talán az egyik legjelentősebb, és legszélesebb adózói kört érintő változás, hogy 2013. augusztus 1-jét követően megszerzett kamatjövedelmek után 6%-os egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni. Amennyiben a kamatperiódus 2013. augusztus 1-jét megelőzően indul, akkor csak a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terhelné az eho-fizetési kötelezettség, melyet – ha másként nem lehet – időarányosan kell majd megállapítani. .
Az időközben a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok alapján bizonyos kamatjövedelmek várhatóan mentesek lesznek az új típusú egészségügyi hozzájárulás alól, így többek között mentesítésre kerülnének:
- az EGT-állam által kibocsátott kötvények után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy annak beváltáskor, visszaváltáskor, valamint átruházáskor megállapított kamatjövedelmek;
- az Szja törvény 84/G. § alapján adómentes kamatjövedelmek, azaz a2006. szeptember 1. előtt határozott időtartamú kamatperiódusra megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét szerződések, valamint a 2006. szeptember 1. előtt megkötött értékpapír-ügyletek, illetve biztosítási szerződések esetében jóváírt vagy kifizetett kamatjövedelmek.
Fontos megemlíteni, hogy a törvénymódosítás nem érintené a NYESZ- számlán keletkező, illetve a tartós befektetésből (TBSz) származó jövedelmeket, tehát amennyiben a hároméves lekötési időszakot követően kerülnek megszakításra a TBSz-en elhelyezett befektetések, abban az esetben nem társul 6%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a lekötési hozamokhoz. A három éven belül megszakított TBSz lekötés esetén nagy valószínűséggel fizetendő lesz a 6%-os eho, habár a törvény szövege etekintetben, jelenlegi formájában még nem egyértelmű.
Személyi jövedelemadó
Az Szja törvény jelenleg lehetővé teszi, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján a nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásából, visszaváltásából, átruházásából, az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának egyébként megfelelő ügyletből keletkező jövedelmei után ne a kamatjövedelemre, hanem az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesítse az adókötelezettségét.
Ugyanakkor, tekintettel a 6 %-os eho-fizetési kötelezettség bevezetésére, a kamatjövedelem és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adóterhelése 2013. augusztus 1-jétől már nem egységesen 16% lenne, így a két adózási mód közül való választás lehetősége a javaslat szerint kikerül az Szja törvényből.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A törvényjavaslat értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az alábbiak szerint emelkedne 2013. augusztus 1-jétől:
- a korábbi 6 ezer forintos limit megtartása mellett 0,2%-ról az illeték általános mértéke 0,3%-ra nőne;
- az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, amennyiben az illetékfizetésre a kincstár kötelezett az illeték mértéke a korábbi 0,2% helyett 0,3%-ra emelkedne, de fizetési műveletenként a tervek szerint ennek mértéke is legfeljebb 6 ezer forint;
- az illeték mértéke a korábbi 0,3% helyett 0,6% lenne a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés (pl. ATM-es készpénz felvétel) esetén.
A készpénzes tranzakciók tekintetében szintén jelentős szigorítás, hogy akorábbi 6 ezer forintos felső limit ezekben az esetekben eltörlésre kerülne.
Távközlési adó
A törvényjavaslat alapján az adó mértéke differenciálásra kerülne 2013. augusztus 1-jétől aszerint, hogy a hívás indítása, illetve a szöveges üzenet küldése magánszemély vagy nem magánszemély előfizetéséhez kapcsolódik. Ennek megfelelően magánszemély előfizető esetében maradna a korábbi hívásonkénti 2 forint/megkezdett perces adómérték, míg nem magánszemély esetében ez a mérték 3 forintra emelkedne. A szöveges üzenet küldése magánszemélyenként szintén 2 forint/üzenet maradna, míg nem magánszemély előfizető esetén ez 3 forint/üzenetre nőne. További szigorítás, hogy az adó felső határának összege nem magánszemély előfizető esetén 2500 Ft/hó/hívószámról 5000 Ft-ra emelkedne.
A módosítástól függetlenül a távközlési adónak az Európai Unió jogával való összhangja továbbra is kérdéses. A Bizottság ugyanis a távközlési adóval kapcsolatban kötelezettségszegési eljárást indított az év elején, amelyben a végső szót vélhetően EU Bíróság fogja kimondani, hasonlóan az EU Bíróság előtt lévő távközlési különadóhoz. A Bizottság az uniós joggal ellentétesnek tartja, hogy a kivetett adót a kormány nem az uniós ún. engedélyezési irányelvben meghatározott, hanem költségvetési célokra használja fel.