Fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat még nem elfogadott jogszabály, ezért a parlamenti eljárás során módosulhat. A benyújtott szöveg ugyanakkor lényegében jogszabályi szintre emeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábban ismertetett, fokozatos átállási koncepcióját.

Kiknek lesz elsőként kötelező az eÁFA-használata?

Az átállás első üteme azokat a vállalkozásokat érintené, amelyek együttesen megfelelnek az alábbi feltételeknek:

• 2026-ban a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartoznak;
• a 2026. szeptember 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakban havi áfabevallók;
• belföldön gazdasági céllal letelepedettek.

A jelenlegi minősítési feltételek szerint legnagyobb adóteljesítményűnek az az adózó minősül, amelynek adóteljesítménye eléri az 1,9 milliárd forintot, és az előző év utolsó napján nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, továbbá nincs törölt adószáma. Az érintettség a NAV Ügyfélportálján előzetesen ellenőrizhető.

Az adóhatóság az ebbe a körbe tartozó adózókat 2026. december 15-ig elektronikus úton értesítené. Ezeknek a társaságoknak első alkalommal a 2027. júliusi időszakról kellene eÁFA-bevallást benyújtaniuk.

2028-tól főszabály szerint minden áfabevallónak át kell állnia

Az első ütembe nem tartozó adózók 2027 második felében még a jelenlegi szabályok szerint választhatnának az ÁNYK és az eÁFA között. A 2028. január 1-jét magában foglaló, illetve az azt követő adómegállapítási időszakoktól azonban főszabály szerint már számukra is kötelező lenne az eÁFA használata.

Az eddigi nyomtatványos benyújtás csak egy szűk, speciális kör számára maradna elérhető. Ide tartoznának alapvetően az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett, kizárólag új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése miatt adófizetésre kötelezett személyek és szervezetek, valamint az ilyen eszköz eseti értékesítése miatt adóalannyá váló természetes személyek.

A 2024. január 1-je óta működő eÁFA-rendszerben továbbra is két benyújtási mód állna rendelkezésre: a NAV adatai alapján összeállított bevallástervezet webes ellenőrzése és jóváhagyása, illetve a vállalati rendszerekből előállított tranzakciószintű adatok gép-gép, vagyis M2M-kapcsolaton keresztüli továbbítása. Összetett ügyletállomány és nagy számlaforgalom mellett várhatóan az M2M-megoldás lesz a hatékonyabb, ehhez azonban a könyvelési és vállalatirányítási rendszerek felkészítése is szükséges.

Az önellenőrzés módját az eredeti bevallás határozza meg

A törvényjavaslat rendezi a korábban benyújtott bevallások javítását is. Az ÁNYK-ban, illetve más nyomtatványon beadott áfabevallást a kötelező átállást követően is nyomtatványon lehetne önellenőrizni. Az eÁFA webes vagy M2M-csatornáján teljesített bevallás önellenőrzését ugyanakkor az eÁFA-rendszeren belül kellene elvégezni.

Ha az adózó ugyanarra az időszakra több csatornán is benyújt bevallást, az elsőként beadott változat minősülne érvényes bevallásnak. Ha pedig az eÁFA-ban benyújtott bevallást később nyomtatványon önellenőrzik, az adott bevallás további helyesbítése már kizárólag nyomtatványon történhetne.

Az eÁFA webes felületén jóváhagyott bevallás alapjául szolgáló adónyilvántartást a jóváhagyást követő 90. napig lehetne letölteni. Ez a megőrzési és ellenőrzési folyamatok tervezésekor külön figyelmet igényelhet.

Az ÁNYK kivezetése nem fejeződik be 2027-ben

Az őszi adócsomagban benyújtott módosítások közvetlenül az áfabevallás nyomtatványos benyújtási lehetőségét vezetik ki, nem pedig az ÁNYK teljes rendszerét szüntetik meg egyetlen időpontban. A NAV korábbi javaslata szerint az ÁNYK kivezetése bevallásonként és űrlaponként történne. Az szja- és társaságiadó-bevallásokhoz hasonló, széles körben alkalmazott nyomtatványok ezért 2027-ben még várhatóan elérhetők maradnak ezen a csatornán.

A mostani törvényjavaslat tehát az ÁNYK utáni korszak első nagy lépését rögzíti: először az áfabevallás tér át kötelezően egy tranzakciószintű, adatvezérelt rendszerre, miközben más bevallástípusok kivezetéséhez további jogszabályi és technikai lépésekre lesz szükség.

Nincs vesztegetni való idő: a felkészülést nem érdemes az értesítésig halasztani

Az első körben érintett vállalkozásoknak célszerű már 2026-ban felmérniük, hogy az eÁFA teljesítéséhez szükséges adatok milyen minőségben érhetők el a könyvelési és vállalatirányítási rendszereikben. Vizsgálni kell többek között a tranzakciók adókódolását, a levonási jog kezelését, a számlaadatok és a főkönyv egyezőségét, valamint azt, hogy a webes vagy az M2M-alapú benyújtás illeszkedik-e jobban a társaság működéséhez.

Az átállás ugyanis nem pusztán egy új bevallási felület használatát jelenti. Az eÁFA tranzakciószintű adatállománya részletesebb és automatizálhatóbb ellenőrzést tesz lehetővé, ezért a felkészülés központi kérdése az adatminőség, a belső kontrollok és az áfafolyamatok megfelelő kialakítása lesz.

A Taxatron szerepe az eÁFA‑bevallások támogatásában

Az Andersen szakmai partnerével, a Ramasoft-tal együtt már rendelkezik olyan saját fejlesztésű megoldással, amely képes az eÁFA‑hoz kapcsolódó M2M‑alapú bevallások kezelésére. A Taxatron névre keresztelt szoftver úgy lett kialakítva, hogy a nagy adatmennyiséggel dolgozó adózók számára biztosítson megbízható, automatizált bevallási folyamatot. A rendszer közvetlen API‑kapcsolaton keresztül kommunikál az adóhatóság szervereivel. Így gyakorlatilag manuális beavatkozás nélkül képes a szükséges adatok továbbítására és a bevallások benyújtására. A Taxatron előnye, hogy a tranzakciószintű adatszolgáltatás logikájához igazodva strukturáltan, egységes formátumban kezeli a bemeneti adatokat. Ezáltal csökkenti a hibázás lehetőségét és gyorsítja az adatfeldolgozást. A rendszer már képes éles M2M eÁFA‑beadásokra, ennek köszönhetően valós alternatívát kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek időben szeretnék megkezdeni a felkészülést az ÁNYK utáni korszakra.

Az Andersen általános forgalmi adó (ÁFA) tanácsadási szolgáltatásai>>

A Kötelezővé váló eÁFA: megvannak az ÁNYK-kivezetés határidői bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

Új K+F követelmény a fejlesztési adókedvezménynél

Az adócsomag tervezete szerint a nagyvállalkozásoknak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a saját tevékenységi körükben végzett K+F költségeiket az első három évben évente legalább 5%-kal kell növelniük, majd az elért szintet fenn kell tartaniuk. A növekedési követelmény teljesítését a megelőző három adóév átlagos K+F költségéhez viszonyítva kell vizsgálni. A tervezet külön rendelkezik azokról az esetekről is, amikor a vállalkozásnak valamelyik érintett adóévben nem merült fel saját K+F költsége.

A követelmény a fejlesztési adókedvezmény összes jogcímére alkalmazandó, kivéve a tiszta technológiákhoz kapcsolódó beruházásokat. Ez érdemi változást jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely általános jelleggel nem ír elő K+F költségnövelési kötelezettséget a fejlesztési adókedvezmény feltételeként.

A módosítás különösen azokat a nagyvállalkozásokat érinti, amelyek jelentős termelőkapacitás-bővítést, technológiai korszerűsítést vagy egyéb beruházást terveznek, de eddig nem, vagy csak korlátozott mértékben végeztek saját K+F tevékenységet.

Fontos különbség a nagyvállalkozás és a nagyvállalat fogalma között

Az új K+F követelmény szempontjából a nagyvállalkozás fogalma az irányadó, amely nem azonos a társasági adóról szóló törvény szerinti újonnan bevezetni tervezett nagyvállalat fogalmával. Nagyvállalkozásnak ebben az összefüggésben a KKV-nak nem minősülő vállalkozások tekintendők. A KKV-besorolásnál a 250 fős foglalkoztatotti létszámküszöb, az 50 millió eurós éves árbevételi és a 43 millió eurós mérlegfőösszeg-határ, valamint a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatai egyaránt jelentőséggel bírnak. A társaságiadó-szabályozás szerinti nagyvállalati kategória ezzel szemben főszabály szerint az 500 millió eurót elérő éves bevételhez kapcsolódik. A K+F költségnövelési elvárás így a társasági adó szerinti nagyvállalati kategóriánál szélesebb vállalkozói kört érint.

A fejlesztési adókedvezmény további feltételei is módosulnak

Az új K+F követelmény mellett a fejlesztési adókedvezmény több általános szabálya is változik. Az általános beruházási jogcímhez kapcsolódó értékhatár 3 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelkedik. A módosítás nem érinti egységesen valamennyi beruházási jogcím értékhatárát, az egyes jogcímekre továbbra is eltérő feltételek vonatkoznak.

A kedvezmény érvényesítésére rendelkezésre álló időszak is módosul. A tervezet szerint a fejlesztési adókedvezmény az első igénybevétel adóévében és az azt követő tíz adóévben vehető igénybe, legkésőbb a bejelentéstől számított tizenkettedik adóévben.

A 2027. január 1-től megkezdett beruházások esetében a fejlesztési adókedvezmény a K+F adókedvezmény levonását követően fennmaradó számított társasági adó legfeljebb 70%-áig érvényesíthető, szemben a jelenlegi 80%-os korláttal.

A tervezet emellett megszünteti az élelmiszer-higiéniai beruházásokhoz, a film- és videógyártást szolgáló beruházásokhoz, valamint a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó egyes fejlesztési adókedvezményi jogcímeket.

A változások együttesen befolyásolják a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságot, valamint a kedvezmény összegét és időbeli érvényesíthetőségét.

Kétféle K+F adóösztönző: rugalmasabb választási lehetőség 2027-től

A 2026-os őszi adócsomag tervezete jelentősen átalakítja a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó társaságiadó-ösztönzőket. A vállalkozások továbbra is kétféle módon érvényesíthetnek adóelőnyt: a társasági adó alapjának csökkentésével vagy a fizetendő társasági adó közvetlen csökkentésével. A tervezet mindkét konstrukciót módosítja, és lényegesen rugalmasabbá teszi a közöttük történő választást.

1. K+F adóalap-csökkentés – magasabb kedvezmény a saját kutatás-fejlesztésre

Az adóalap-csökkentés keretében a vállalkozások a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségeivel csökkenthetik társaságiadó-alapjukat.

A tervezet szerint a kutató-fejlesztők személyi jellegű ráfordításai, valamint az általuk használt tárgyi eszközök értékcsökkenése kétszeres összegben vehető figyelembe adóalap-csökkentő tételként. A költségek általános elszámolásával együtt ez összességében háromszoros adóalap-csökkentő hatást eredményezhet.

2. K+F adókedvezmény – megduplázódó mérték és projektenkénti választás

A másik lehetőség a K+F tevékenységhez kapcsolódó közvetlen társaságiadó-kedvezmény, amely nem az adóalapot, hanem a számított adót csökkenti.

A tervezet az adókedvezmény általános mértékét az elszámolható költségek 10%-áról 20%-ára emeli.

Fontos újdonság, hogy megszűnik az adókedvezmény választásához kapcsolódó ötéves kötöttség. A vállalkozások így ugyanabban az adóévben is alkalmazhatják a K+F adóalap-csökkentést és a közvetlen K+F adókedvezményt, és a kedvezmények közötti választást az egyes K+F projektekhez igazíthatják.

Ugyanazon elszámolható költségre azonban a két kedvezmény nem vehető együttesen igénybe.

3. Szigorodó feltételek a külső K+F szolgáltatásoknál

A kedvezmények bővülésével párhuzamosan szűkül az elszámolható külső K+F szolgáltatások köre. A tervezet alapján főszabály szerint csak meghatározott szolgáltatóktól – többek között kis- és középvállalkozásoktól, felsőoktatási intézményektől és kutatási szervezetektől – igénybe vett K+F szolgáltatások költségei vehetők figyelembe.

Az új feltételek mind az adóalap-csökkentés, mind a közvetlen K+F adókedvezmény alkalmazását érintik.

4. A kedvezmények közötti választás jelentősége

A változások nyomán a vállalkozásoknak érdemes K+F projektjeiket külön-külön megvizsgálniuk, és az elszámolható költségek, az adózási helyzet, valamint az egyéb igénybe vehető kedvezmények figyelembevételével meghatározniuk a legkedvezőbb megoldást.

A két konstrukció eltérő működése miatt nincs minden vállalkozásra és projektre egységesen optimális választás. A megfelelő adóösztönző kiválasztása ezért a K+F tevékenység pénzügyi és adózási tervezésének fontos részévé válik.

Növekednek a KIVA- és szochokedvezmények

A kisvállalati adóban a K+F tevékenységhez kapcsolódó jogosult bérköltség kedvezménye 50%-ról 200%-ra emelkedik.

A tudományos fokozattal rendelkező munkavállalókhoz kapcsolódó kedvezménynél továbbra is fennmarad a minimálbér kétszereséhez kötött havi korlát.

A kutatók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke szintén növekszik: a jogosult munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-áról 100%-ára.

Az innovációs járulék mértéke a tervezet szerint 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedik. A K+F közvetlen költségeihez kapcsolódó, helyi iparűzési adóalapon keresztül érvényesíthető csökkentési lehetőség továbbra is fennmarad.

Mire érdemes felkészülniük a vállalkozásoknak?

A tervezett módosítások a K+F és a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek együttes vizsgálatát teszik szükségessé.

A fejlesztési adókedvezményt igénybe venni kívánó nagyvállalkozások számára különösen fontos a saját K+F tevékenység és a kapcsolódó költségek felmérése, valamint annak megvizsgálása, hogy az új növekedési és fenntartási követelmények hogyan teljesíthetők.

A K+F tevékenységet már végző vállalkozásoknak pedig érdemes felülvizsgálniuk, hogy az adóalap-csökkentés, a K+F adókedvezmény és az egyéb adóösztönzők közül melyek biztosítják számukra a legkedvezőbb eredményt, figyelemmel az igénybevételi és halmozási szabályokra is.

Az Andersen Adókedvezmények és állami támogatások üzletága a fejlesztési adókedvezmény és a K+F adóösztönzők jogosultsági feltételeinek vizsgálatában, az igénybevételi lehetőségek értékelésében, valamint a különböző kedvezmények összehangolt tervezésében támogatja ügyfeleit.

A cikk a 2026 őszén ismert adócsomag tervezetén alapul. A bemutatott rendelkezések a jogalkotási folyamat során változhatnak.

A Változások a K+F adóösztönzőkben és a fejlesztési adókedvezményben bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi egyeztetésre bocsátott és a parlament elé benyújtott jogszabály-szövegek közötti legfontosabb eltéréseket.

Az új KATA alapvető felépítése nem változott

A parlament elé benyújtott változat továbbra is lehetővé tenné, hogy az új KATA-t ne csak főfoglalkozású, hanem nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók is válasszák. Utóbbi körbe tartoznak többek között a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők, a nyugdíjasok, a nappali tagozatos hallgatók, valamint azok, akik más vállalkozásban biztosított társas vállalkozónak minősülnek.

Változatlan az a lényeges újítás is, hogy a kisadózó már nem kizárólag magánszemélyektől szerezhetne bevételt. Belföldi és külföldi kifizetőknek, így gazdasági társaságoknak, más szervezeteknek, egyéni vállalkozóknak is számlázhatna, feltéve, hogy nem teljesül valamely kizáró vagy megszűnési feltétel.

A havi tételes adó összege szintén nem módosult:

• 2027-ben a főfoglalkozású kisadózó havi 100 ezer forintot fizetne;
• a nem főfoglalkozású kisadózó havi terhe 50 ezer forint lenne;
• 2028-tól a tételes adó a minimálbérhez és az általános köztehermértékekhez igazodna.

Megmaradt az évi 22 millió forintos bevételi keret is. A keretösszeg feletti bevételt továbbra is 40 százalékos különadó terhelné, míg év közben kezdődő vagy szünetelő adóalanyiságnál az értékhatárt a tételes adóval érintett hónapok alapján kellene arányosítani.

Pontosították a korábbi munkáltatótól származó bevétel tilalmát

A Parlament elé benyújtott javaslat továbbra is kizárná az új KATA alkalmazását, ha az egyéni vállalkozó a jelenlegi munkáltatójától vagy a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától szerez kifizetői bevételt, mint kisadózó egyéni vállalkozó. A korlátozás a munkáltató vagy volt munkáltató jogutódját és kapcsolt vállalkozását is érintené. Ilyen bevétel megszerzése esetén az adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne.

A benyújtott változat ezt a kört tovább bővíti: már a jogutód kapcsolt vállalkozásától származó bevétel is megszüntetné az adóalanyiságot. A törvényjavaslat ezenfelül külön meghatározza a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ehhez a társasági adóról szóló törvény kapcsoltsági szabályait rendeli alkalmazni.

Új belépési korlátozás is megjelent. Nem választhatná az új KATA-t az, akinek a jelenlegi – 2022-ben bevezetett – KATA szerinti adóalanyisága kifizetői bevétel miatt szűnt meg, ha ezt a bevételt a munkáltatójától, a volt munkáltatójától, azok jogutódjától, vagy a felsoroltak valamely kapcsolt vállalkozásától szerezte. A rendelkezés célja, hogy a korábbi KATA megszűnését követően az érintett vállalkozó ne léphessen át közvetlenül az új rendszerbe ugyanazon gazdasági kapcsolat keretében folytatott tevékenységgel.

Pontosabb lett az 50 százalékos bevételi korlát

Nem változott az a szabály, amely szerint a kisadózói adóalanyiság az adóév utolsó napján megszűnne, ha az egyazon kifizetőtől, külföldi kifizetőtől, illetve a hozzá kapcsolódó vállalkozásoktól származó bevétel eléri az éves összes bevétel 50 százalékát. Ez a korlátozás a túlzott gazdasági függőség és a munkaviszonyhoz hasonló vállalkozói kapcsolatok kiszűrését szolgálná.

A benyújtott szöveg egyértelművé teszi, hogy az arányszám meghatározásakor az adóév utolsó napjáig ténylegesen befolyt bevételt kell figyelembe venni. Ez azért lényeges, mert a kisadózó bevételébe az adóalanyiság megszűnésekor a kibocsátott, de még ki nem fizetett számlák ellenértéke is beleszámít. A pontosítás alapján azonban az 50 százalékos bevételi tesztnél nem ezekkel, hanem kizárólag a december 31-éig ténylegesen megszerzett („befolyt”) összegekkel kell számolni. A jogalkotói szándék egyértelmű, azonban a módosító javaslat jelenlegi megfogalmazása nehezen értelmezhető olyan esetekre, ha a bevétel nem pénz, hanem pl. szolgáltatás, vagy forgalomképes / értékkel bíró jog.

Az adminisztráció is egyszerűsödne. A társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió szerint az 50 százalékos arány elérését az adóévet követő január 15-éig külön kellett volna bejelenteni. A benyújtott javaslat alapján a kisadózónak ezt elég lenne az adóévet követő év február 25-éig benyújtandó éves adóbevallásában közölnie. A NAV ebben az esetben nem külön határozattal szüntetné meg az adóalanyiságot, hanem az a törvény erejénél fogva, az adóév utolsó napján szűnne meg.

Új sorrendiségi szabály vonatkozik a kiegészítő adóra

Megmaradt a kifizetőktől származó bevételt terhelő 15 százalékos kiegészítő adó. A kisadózónak akkor kellene ilyen adót fizetnie, ha a kifizetőktől származó éves bevételének 15 százaléka meghaladja az adott évben fizetendő tételes adó összegét. A kiegészítő adó a 15 százalékos összeg és a fizetendő tételes adó különbözete lenne.

Változatlanul érvényesülne az is, hogy a 22 millió forintos keret feletti bevételrészt már nem terhelné a 15 százalékos kiegészítő adó, arra csak a 40 százalékos különadót kellene megfizetni.

A benyújtott változat ugyanakkor új sorrendiségi szabályt vezet be arra az esetre, ha a kisadózó kifizetőtől és nem kifizetőtől egyaránt szerez bevételt, és az éves összeg meghaladja a keretet.

Ebben az esetben a 22 millió forintos keretösszeg számításakor először a nem kifizetőtől származó, majd a kifizetőtől származó bevételt kellene figyelembe venni. Ezzel a sorrendiségi szabállyal pontosan meghatározható, hogy a kifizetői bevétel mekkora része tartozik a 15 százalékos kiegészítő adó, illetve a 40 százalékos különadó hatálya alá. Például, ha a kisadózó 10 millió forint bevételt magánszemélynek, míg 15 millió forint bevételt kifizetőnek nyújtott szolgáltatásból szerez, akkor a 22 millió forintos keretösszeget a kifizetőtől származó 3 millió forintos bevétellel lépi túl, vagyis 12 millió forint kifizetői bevétel után 15 százalék kiegészítő adó, míg 3 millió forint bevétel után 40 százalék különadó fizetési kötelezettsége merül fel. 

A régi KATA és az új rendszer 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne

Mind a társadalmi egyeztetésre bocsátott, mind az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet átmeneti időszakot vezetne be, amely alatt a régi és az új KATA egyszerre működne. Az új KATA fő szabályai 2027. január 1-jén lépnének hatályba, a jelenleg is működő régi KATA azonban nem szűnne meg azonnal. Aki 2026. december 31-én már a régi rendszer alanya volt, és az adóalanyisága azóta nem szűnt meg, az 2027-ben és 2028-ban is használhatná tovább. Új belépők viszont már nem választhatnák a régi KATA-t.             

A régi KATA havi tételes adója 2027-ben 50 ezerről 75 ezer forintra, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne. Az ellátások alapja ezzel párhuzamosan 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forintra nőne. A régi KATA 2028. december 31-én megszűnne, az érintett adózók pedig 2029. január 1-jétől főszabály szerint automatikusan átkerülnének az új rendszerbe.

Részletesebbek lett a régi KATA-ból történő azonnali átlépéssel kapcsolatos szabályok

Mindkét törvényjavaslat-változat lehetővé teszi, hogy akinek a régi KATA szerinti adóalanyisága kifizetőtől származó bevétel miatt szűnik meg, 15 napon belül bejelentkezzen az új KATA alá. Ebben az esetben az új adóalanyiság nem a következő hónap első napján, hanem már a bevétel megszerzésének napján létrejönne.

A benyújtott változat pontosítja, hogy az átlépés hónapjában megszerzett valamennyi bevételt már az új KATA alatti bevételnek kell tekinteni. Ezek az összegek így beleszámítanának:

• a 22 millió forintos keretösszegbe;
• a 40 százalékos különadó alapjába;
• a 15 százalékos kiegészítő adó számításába;
• valamint az egyazon kifizetőtől származó bevétel 50 százalékos korlátjába.

Az azonnali átlépés ugyanakkor nem lenne alkalmazható, ha a régi KATA megszűnését okozó kifizetői bevétel a munkáltatótól, a 24 hónapon belüli volt munkáltatótól, jogutódjuktól, vagy az ezekhez kapcsolódó, törvényben meghatározott személytől származik.

Az 50 százalékos szabály miatt kilépő kisadózó egyszerűbben választhatna átalányadózást

Mindkét változat lehetővé tenné, hogy az egyéni vállalkozó az új KATA megszűnésekor átalányadózásra térjen át, feltéve, hogy megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek. A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg értelmében erről főszabályként az adóalanyiság megszűnésének bejelentésével egyidejűleg kell majd nyilatkozni.

A benyújtott javaslat viszont a főszabály alóli kivételszabályt ír elő arra az esetre, amikor a KATA-alanyiság az 50 százalékos bevételi arány miatt, az adóév utolsó napján szűnik meg. A kivételszabály alapján a kisadózó az átalányadózás választására vonatkozó jognyilatkozatát a következő év február 25-éig benyújtandó adóbevallásban tehetné meg.

Mi a társadalmi egyeztetés legfontosabb eredménye?

A benyújtott törvényjavaslat nem alakítja át az új KATA eredeti, társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetben leírt koncepcióját. A társadalmi egyeztetés után elsősorban a visszaélések megelőzését és a gyakorlati alkalmazhatóságot szolgáló pontosítások kerültek a szövegbe.

A munkáltatói kör szélesebb meghatározása és az azonnali átlépés korlátozása szigorítja a munkaviszony vállalkozói szerződéssel történő kiváltásának szabályait. Az 50 százalékos bevételi teszt, a kiegészítő adóval kapcsolatos sorrendiségi szabály, valamint a régi és az új KATA közötti bevételi elhatárolás pontosítása csökkenti az értelmezési bizonytalanságot. Az 50 százalékos korlát átlépésére vonatkozó éves bevallásba integrált bejelentés és az átalányadózás választásának külön szabálya egyszerűsítheti az adminisztrációt.

A Itt az új KATA-törvényjavaslat bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

Az adócsomag rendelkezéseinek többsége 2027. január 1-jén lépne hatályba, egyes adminisztratív és jogharmonizációs szabályok azonban más időponttól lennének alkalmazandók. A törvényjavaslatokat az Országgyűlés a parlamenti eljárás során még módosíthatja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tervezett változásokat.

A magyarországi vagyonadó törvényjavaslata

A 2026-os őszi adócsomag része természetesen a vagyonadó bevezetését célzó törvényjavaslat is. Az előzetes kormányzati kommunikációval összhangban az új adónem már 2026. december 15-én hatályba lépne, az első adókötelezettséget pedig a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján kellene megállapítani. Az érintett adóalanyoknak így viszonylag rövid idő állna rendelkezésükre a belföldi és külföldi vagyonelemeik, kapcsolódó tartozásaik és tulajdonosi viszonyaik feltérképezésére. Az első vagyonadó-bevallást 2027. augusztus 31-éig, a NAV által biztosított elektronikus felületen kellene benyújtani, és ugyanezen időpontig kellene az adót megfizetni.

A vagyonadó törvényjavaslatról ebben a cikkben írtunk részletesen>>.

Az új KATA-szabályok is a 2026-os őszi adócsomag részét képezik

A 2026. évi őszi adócsomag részeként az új KATA szabályairól szóló külön törvényjavaslatot is benyújtották az Országgyűlésnek. A javaslat 2027-től ismét megnyitná az egyszerűsített adózási formát a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók előtt, valamint lehetővé tenné a cégeknek és más kifizetőknek történő számlázást. 2027-ben a főfoglalkozású kisadózók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak 50 ezer forint tételes adót fizetnének, az éves bevételi keret pedig 22 millió forint lenne. 2028-tól a tételes adó összegét a minimálbér mértékéhez kötnék. A kifizetőktől származó bevételhez 15 százalékos kiegészítő adó kapcsolódna, miközben szigorú szabályok akadályoznák a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltását és az egyetlen megrendelőtől való túlzott függést. A jelenlegi és az új KATA 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne, a régi rendszer pedig 2028. december 31-én szűnne meg.

Az új KATA-szabályokról ebben a cikkben írtunk részletesen>>.

Társasági adó: 15 százalékos adókulcs a nagyvállalatoknak

A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy 2027-től a nagyvállalatok társaságiadó-kulcsa 9 százalékról 15 százalékra emelkedne. Nagyvállalatnak főszabály szerint az az adózó minősülne, amelynek legfelső szintű konszolidált beszámolója (ennek hiányában egyedi beszámolója) szerinti éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben eléri az 500 millió eurónak megfelelő összeget. A nagyvállalati adózás az értékhatárt el nem érő vállalkozások számára is választható lenne.

A nagyvállalatoknak emellett a rájuk vonatkozó speciális szabályok alapján kellene meghatározniuk a társaságiadó-alapjukat, aminek célja a globális minimumadó szabályrendszeréhez való közelítés. Ennek megfelelően a halasztott adót adóalap-módosító tételek útján az adóalapban is figyelembe kellene venniük, továbbá az osztalékbevétel mentessége csak a 10%-ot meghaladó részesedés vagy legalább egyéves tartási időszak fennállása esetén lenne alkalmazható.

Ha egy csoportos társaságiadó-alanynak legalább egy nagyvállalat tagja van, a teljes adócsoportot a 15 százalékos adómérték terhelné, és valamennyi csoporttag egyedi adóalapját a nagyvállalati szabályok szerint kellene meghatározni. A nagyvállalatok ugyanakkor a fizetendő társasági adójukat a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 85 százalékával csökkenthetnék, legfeljebb azonban a kedvezmény alkalmazása nélkül számított társasági adó 25 százalékáig.

Átalakul a csoportos társasági adóalanyiság

Az újonnan létrejövő társaságiadó-csoportoknál megszűnne a jelenlegi, legalább 75 százalékos kapcsolati feltétel. A 2027-es adóévtől azok a belföldi adózók alkothatnának csoportos társaságiadó-alanyt, amelyek ugyanazon konszolidált beszámoló hatálya alá tartoznak, azonos mérlegfordulónappal rendelkeznek, és egységesen a magyar számviteli szabályokat vagy az IFRS-es szabályokat alkalmazzák. A 2026. december 31-én már működő adócsoportok, valamint a 2026-os adóévre vonatkozó határidőn belül benyújtott kérelmek alapján engedélyezett adócsoportok esetében az átmeneti szabály szerint továbbra is alkalmazhatók lennének a korábbi rendelkezések, amíg azok feltételei fennállnak. Ugyanakkor 2027. január 1-jétől lehetőség nyílna arra, hogy az érintettek nyilatkozat benyújtásával az új szabályrendszer alkalmazását válasszák.

A bejelentett részesedést felváltja a kiemelt részesedés

A bejelentett részesedés jelenlegi rendszere helyett bevezetnék a kiemelt részesedés fogalmát. A legalább 10 százalékos és legalább egy évig tartott részesedés kivezetésén elért árfolyamnyereség bejelentés nélkül is csökkentené az adóalapot, az értékvesztés és az árfolyamveszteség viszont növelné azt.

A 10 százalék alatti részesedések a jövőben főszabály szerint nem tartoznának a kedvezményes szabály alá, ugyanakkor az ilyen részesedésekre elszámolt értékvesztés sem minősülne elismert költségnek, mivel az értékvesztéssel összefüggő adóalap-növelő tételt általános jelleggel vezetnék be.

Az új rendszer 2027. januárjától lenne alkalmazandó, a korábban szabályosan bejelentett részesedésekre azonban átmeneti védelem vonatkozna, így azok tekintetében a korábbi szabályok szerinti adóalap-csökkentés továbbra is alkalmazható maradna a 2027-et követő kivezetések esetében is.

Ezzel párhuzamosan megszűnne a bejelentett immateriális jószág, valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószág egyes társaságiadó-kedvezménye.

A 2026-os őszi adócsomag jelentősen átalakítja a K+F-kedvezményeket

A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és a kutató-fejlesztők által használt tárgyi eszközök értékcsökkenése kétszeresen lenne figyelembe vehető adóalap-csökkentő tételként. Mivel az érintett költségek számviteli ráfordításként már egyszer csökkentik az eredményt, így összességében háromszorosan érvényesülnének az adóalapban. Az egyéb jogosult közvetlen K+F-költségeknél ugyanakkor megmaradna az egyszeres további levonás.

A meghatározott kutatószervezetekkel, írásbeli megállapodás alapján közösen végzett K+F-tevékenységre vonatkozó speciális adóalap-kedvezmény fennmaradna. Ennek keretében a jogosult közvetlen költségek a törvényi korlátok figyelembevételével továbbra is háromszorosan lennének levonhatók, ami a számviteli elszámolással együtt összesen négyszeres érvényesítést jelenthet. A jogosult kutatószervezetek köre az egyetemi klinikákkal bővülne.

Az igénybe vett K+F-szolgáltatások költségére ugyanakkor csak akkor járna kedvezmény, ha a szolgáltatást egyebek mellett kis- vagy középvállalkozástól, felsőoktatási intézménytől, egyetemi klinikától, az MTA-tól, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat valamely szervezetétől vagy más, tételesen felsorolt kutatóhelytől veszik igénybe. A tervezet részletesebb nyilatkozati szabályokat is előír a költségek kettős elszámolásának kizárására.

A K+F-adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról 20 százalékra emelkedne. A speciális kutatási együttműködések esetében megmaradnának a magasabb kedvezménymértékek: alapkutatásnál 100 százalék, alkalmazott kutatásnál 50 százalék, kísérleti fejlesztésnél 25 százalék, legfeljebb 500 millió forintos adókedvezménnyel. Megszűnne az öt évre szóló választási kötelezettség is, így ugyanazon adóévben K+F-adókedvezmény és K+F-adóalap-kedvezmény egyaránt alkalmazható lenne, de ugyanarra a költségre csak az egyik jogcím lenne érvényesíthető. Az adókedvezmény a költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben lenne igénybe vehető. Az új szabályok első alkalommal a 2027-ben megkezdett K+F-projektek 2027-től felmerülő elszámolható költségeire vonatkoznának.

A kutató-fejlesztők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény 50 százalékról 100 százalékra emelkedne, a kisvállalati adóban figyelembe vehető K+F-kedvezmény alapja pedig az érintett bérköltség 50 százaléka helyett annak 200 százaléka lenne. A tudományos fokozattal rendelkező munkavállalókra vonatkozó külön KIVA-kedvezmény minimálbér kétszereséhez kötött havi korlátja változatlan maradna.

A helyi iparűzési adó alapból továbbra is levonható lenne a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költsége.

Szigorodnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai

A fejlesztési adókedvezmény leggyakrabban alkalmazott beruházási értékhatára 3 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelkedne, miközben több, a gyakorlatban kevéssé használt beruházási jogcím megszűnne. Ezek az élelmiszer-higiéniai, a filmgyártási és a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó beruházási jogcímek. Az adókedvezmény az első igénybevételi évben és az azt követő tíz adóévben, összesen legfeljebb tizenegy adóévben lenne igénybe vehető.

Az adókedvezmények igénybevételi korlátja is szigorodna: a K+F-adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig lennének érvényesíthetők a további adókedvezmények, szemben a jelenlegi 80 százalékos korláttal.

A nagyvállalkozásoknak többletfeltételként növelniük kellene K+F-költségeiket: az adókedvezmény kötelező üzemeltetési időszakának első három adóévében évente legalább 5 százalékos növekedést kellene elérniük az előző három év átlagához képest, majd ezt a növekményt az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig fenn is kellene tartaniuk. Azokban a referenciaévekben, amelyekben nem merült fel saját K+F-költség, az adott év nettó árbevételének 2 százalékát kellene figyelembe venni a számításnál. Új munkavédelmi feltétel is megjelenne, és szigorodnának a környezetvédelmi szabályok megsértésének következményei.

A tiszta technológiák gyártását szolgáló beruházásoknál 100 millió forintos minimumérték jelenne meg. Az elem-, akkumulátor- és energiatárolási technológiák gyártására irányuló beruházásoknál az adókedvezmény maximális összege jelentősen csökkenne.

A fejlesztési adókedvezmény új feltételei első alkalommal a 2027. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkoznának.

Megszűnik a látvány-csapatsportok TAO-támogatása

2027. január 1-jétől megszűnne a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény és adófelajánlási rendszer. A korábbi szabályok szerinti adókedvezményi jogosultság utoljára a 2026 végéig átutalt támogatások alapján szerezhető meg, amely legkésőbb a 2029. július 1. előtt benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. Felajánlás esetén az adóhatóság a november 30-ig megtett rendelkezések és december 2-áig megfizetett adóelőleg, adó terhére 2026. december 31-ig teljesít átutalást.

Ezzel párhuzamosan új adóalap-kedvezmény jelenne meg az amatőr sportszervezetek, sportszövetségek, sportrendezvények és amatőr sportolók ingyenes támogatására. A támogató a megfelelő feltételek mellett a juttatás értékének 20 százalékával csökkenthetné az adóalapját.

Az új sporttámogatási rendszerrel összefüggésben elismert költségnek minősülne az amatőr sport támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatások és egyéb juttatások értéke, valamint a sportszervezetekkel, sportrendezvényekkel vagy sportolókkal kapcsolatos reklám- és szponzorációs ráfordítások is.

Emelkedik az innovációs járulék

2026-os őszi adócsomag alapján az innovációs járulék mértéke 2027. január 1-jétől 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne. Az új kulcsot már a 2027 első félévére vonatkozó járulékelőlegeknél is alkalmazni kellene.

Változnak a számviteli törvény egyes szabályai

A törvényjavaslat jelentősen szűkítené a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozások körét. 2027-től főszabály szerint azon vállalkozásoknak, illetve konszolidált beszámolót készítő anyavállalatoknak kellene fenntarthatósági jelentést készíteniük, amelyeknél az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben az éves nettó árbevétel meghaladta a 180 milliárd forintot, és az üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 1000 főt. Az új szabályokat első alkalommal a 2027-ben induló üzleti évre kellene alkalmazni, ugyanakkor azok már a 2026-ban induló üzleti évre is alkalmazhatók lennének. Az új értékhatárokat el nem érő vállalkozások pedig már a 2026. üzleti év tekintetében is mentesülhetnének a jelentéstétel alól.

Személyi jövedelemadó: exit tax a külföldre költöző magánszemélyeknek

2026-os őszi adócsomag alapján új szabályok vonatkoznának azokra a jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyekre, akik megszüntetik magyar adóügyi illetőségüket. Az úgynevezett exit tax alapján adóköteles lenne a jövedelemként még nem realizált értéknövekmény a következő eszközök esetén: értékpapírok, külföldi szervezetben lévő vagyoni részesedések, az imént felsorolt eszközökre vonatkozó bizonyos jogok és követelések, kriptoeszközök, tartós befektetési számlák, nyugdíj-előtakarékossági számlák és életbiztosítások.

A rendelkezés főszabály szerint akkor lenne alkalmazandó, ha a magánszemély az előző tíz évből legalább öt évben magyar illetőségű volt, és az érintett eszközök összértéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedéssel rendelkezik. A jövedelmet az illetőség megszűnését megelőző napot magában foglaló évről szóló adóbevallásban kellene majd eszközönkénti kimutatásban megállapítani és bevallani. EU- vagy EGT-államba történő költözéskor is meg kellene állapítani az adót, megfizetésére azonban – határidőben történő bevallás és adatszolgáltatás esetén – automatikus, kamatmentes halasztás járna az eszköz tényleges realizálásáig vagy más, a halasztást megszüntető eseményig.

A szabályozás a bizalmi vagyonkezelésben és magánalapítványban kezelt, a külföldre költöző magánszemélyhez rendelhető vagyonra is kiterjedne.

Átalakuló személyi jövedelemadó kedvezmények, családtámogatás

A személyi jövedelemadózásban bevezetnék a 6%-os, a minimálbér felett fokozatosan csökkenő adójóváírást. Az szja-kedvezmények rendszerét is átalakítanák, annyiban, hogy a kedvezmények egységesen a fizetendő adót csökkentenék. A családi kedvezmény havi összege és vonatkozó szabályai lényegében nem változnának, csak a jelenlegi adóalap kedvezmény helyett adókedvezményként lehetne majd 2027-től érvényesíteni. A családi adókedvezményként fel nem használt összeg továbbra is érvényesíthető a járulékokból. A havi összeg kedvezményezett eltartottanként a következőképpen alakulna:

• 1 eltartott esetén: 20 000 Ft;
• 2 eltartott esetén: 40 000 Ft;
• 3 vagy több eltartott esetén: 66 000 Ft.

A gyermekes családokat támogató kedvezmények lényegében megmaradnának, azonban a javaslat a korábbi kormányzati kommunikációnak megfelelően tartalmaz egy jelentős korlátozást. Eszerint az édesanyák 1 millió Ft-os havi jövedelemig jogosultak az adókedvezményre. Továbbá a javaslat szerint nem terjesztenék ki a kétgyermekes anyák kedvezményét a 40 év feletti nőkre. A csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj kedvezménye az Szja tv.-be épülne be, de nem adókedvezményként, hanem adómentességként.

A családi pótlék összege a kétszeresére nőne.

Egyszerűbb adózás egyes külföldi előadóművészeknek és sportolóknak

Az ideiglenesen, azaz bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb 30 napig Magyarországon tartózkodó külföldi adóilletőségű előadóművészek és sportolók magyarországi jövedelmének adóját főszabály szerint a kifizető állapítaná meg, vonná le és fizetné meg a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig, majd az Art. szabályai szerint a kifizető nyújtaná be a bevallást is. Az utazás és szállás igazolt költségtérítése nem lenne bevétel, a további költségek pedig a magánszemély nyilatkozata vagy igazolás alapján lennének levonhatók.  Az új szabályozás nem terjedne ki a mozgóképtörvény alapján bejelentett, külföldi illetőségű előadóművészekre.

Alacsonyabb értékhatár az éttermi reprezentáció adómentességénél

2026-os őszi adócsomag szerint az étteremben vagy cukrászdában nyújtott vendéglátás formájában adott reprezentációhoz kapcsolódó adómentességi értékhatár 100 millió forintról 50 millió forintra csökkenne 2027. január 1-jétől, illetve eltérő üzleti év esetén a 2027-ben kezdődő adóévtől.

Nem emelkedik az átalányadózók általános költséghányada

Nem lépne hatályba az a korábban elfogadott módosítás, amely 2027-től 45 százalékról 50 százalékra növelte volna az átalányadózó egyéni vállalkozók általános költséghányadát.

Szűkül az ekho kedvezményes kerete a sport területén

A hivatásos sportolók, edzők, valamint a nemzetközi sportszövetségek és sportfióktelepek munkavállalói a jelenlegi, kiemelten magas bevételi határok helyett 2027-től az általános, évi 60 millió forintos összeghatárig választhatnák az ekho szerinti közteherviselést.

A 2026-os őszi adócsomag globális minimumadó szabályait érintő pontosításai

A globális minimumadóra vonatkozó szabályozás több ponton is módosulna, elsősorban az alkalmazás során felmerülő gyakorlati kérdések tisztázása, valamint az adminisztratív terhek enyhítése érdekében.

A tervezett módosítások pontosítanák többek között, hogy milyen feltételek mellett alkalmazható a helyi pénzügyi számviteli standard az elismert belföldi kiegészítő adó meghatározásakor. Emellett választási lehetőséget biztosítanának azon nagyméretű belföldi vállalatcsoportok számára, amelyek tagjai eltérő devizanemben készítik pénzügyi beszámolóikat. A belföldi csoporttagok közötti kiegészítőadó-allokáció kapcsán pedig egyértelműsítenék, hogy a 100%-os tulajdoni részesedésre vonatkozó feltételt azon anyavállalat tulajdoni részesedése alapján kell vizsgálni, amely a jövedelem-hozzászámítási szabályokat alkalmazza, vagy alkalmazná.

A módosítás egyúttal rögzítené, hogy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknak nem kell külön adatszolgáltatást teljesíteniük, amennyiben az anyavállalatnak nem áll fenn tulajdonosi érdekeltsége közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában. E csoportok az adatszolgáltatási kötelezettségüknek az éves adóbevallás benyújtásával tehetnének eleget.

További könnyítésként a jogalkotó mérlegelési jogkört biztosítana az adóhatóság számára a globális minimumadóhoz kapcsolódó bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek megsértése esetén. Ennek célja, hogy az esetleges bírság mértéke a jogsértés súlyához és az egyéb körülményeihez igazodjon.

Végezetül, a globális minimumadóval kapcsolatos információcsere kapcsán létrejött, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást kihirdető törvény melléklete Hongkonggal egészülne ki.

Áfa: fokozatosan kötelezővé válik az eÁfa

Az eÁfa rendszer használata 2027. július 1-jétől fokozatosan kötelezővé válna. Elsőként a 2026-ban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, havi áfabevallásra kötelezett, belföldön letelepedett adózók kerülnének a rendszerbe, majd 2028. január 1-jétől a kötelezettség főszabály szerint valamennyi adóalanyra kiterjedne.

Termék Közösségen belüli beszerzése esetén lazulna az adólevonási jog időbeli korlátja: a levonható adót nem kizárólag abban az időszakban lehetne figyelembe venni, amelyben a fizetendő adót megállapították. A közösségi személyszállítási közszolgáltatást nyújtó adóalanyok mentesülnének a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, a kézi nyugtákra vonatkozó adatszolgáltatási határidő pedig három napról hét napra hosszabbodna.

A csomag emellett határidő nélkül fenntartaná az új lakások értékesítésére alkalmazható 5 százalékos áfakulcsot, és meghosszabbítaná egyes ügyletek fordított adózását.

Vám: új kerekítési szabályok és igazolványok megszüntetése

A vámteher összegének kerekítésére vonatkozó szabály módosítása az uniós előírásokkal való összhang megteremtését célozná, különös tekintettel az e-kereskedelem kapcsán kivetett, tételsoronkénti 3 eurós átalányvám forintra váltásából és kerekítéséből eredő eltérések mérséklésére. A 10 euró alatti vámteher is kivethetővé válna. A tervezet emellett adminisztrációcsökkentési céllal megszüntetné a vámtanácsadói és vámügynöki igazolványokat, mivel az érintettek jogosultsága a nyilvános, közhiteles nyilvántartásokból közvetlenül ellenőrizhető.

Transzferár-adatszolgáltatás külön nyomtatványon

A transzferár-adatszolgáltatást a jövőben nem a társaságiadó-bevallás részeként, hanem külön nyomtatványon kellene teljesíteni, változatlanul az éves társaságiadó-bevallás határidejéig. A 2026-os adóév vonatkozásában az adózó még választhatná a jelenlegi adatszolgáltatási formát.

Újra fizetendővé válik a reklámadó

2027. január 1-jétől visszatérne a reklámadó. A reklámközzétevők adója progresszív lenne:

• 500 millió forintig 0 százalék;
• 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5 százalék;
• 10 és 40 milliárd forint között 4,5 százalék;
• 40 milliárd forint felett 7,5 százalék.

A reklám megrendelőjét terhelő adó mértéke 2,5 százalék lenne. A kapcsolt vállalkozások reklámadó-alapját össze kellene számítani, továbbá a reklámközzétevő és megrendelő adóalanyok adókötelezettsége teljesítésének megkönnyítése érdekében ismét létrejönne a jogkövető reklámközzétevők NAV által vezetett nyilvántartása.

2027-ben is fennmaradnak a banki és biztosítási különadók

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója 2027-ben is fennmaradna, változatlanul 10 és 30 százalékos kulccsal. Az adó alapját a 2025. évi beszámoló szerinti, módosított adózás előtti eredmény képezné. A hosszú lejáratú magyar állampapírok állományának növeléséhez kapcsolódó adócsökkentés továbbra is elérhető lenne.

A biztosítási pótadó szintén fennmaradna 2027-ben, és az állampapír-állomány növeléséhez kapcsolódó kedvezmény is tovább élne. A biztosítási pótadó esetében a sávok is fennmaradnának, a biztosítási adó jelenlegi sávozása ugyanakkor megszűnne, így az egyes biztosítási ágak adókulcsai valamennyi biztosítóra egységesen vonatkoznának.

Emelkedik a kiskereskedelmi adó egyik kulcsa

A kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmaradna. Az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre vonatkozó kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedne, míg a további sávok 0 százalékos, 1 százalékos, illetve 4,5 százalékos kulcsa nem változna. Az üzemanyag-kiskereskedelem külön adómértékei szintén 2027 végéig maradnának hatályban, a jelenleg hatályos kulcsok (0 és 3 százalék) mellett.

Változnának a pénzügyi tranzakciós illeték szabályai

A magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalások és a postai készpénzbefizetések esetében az illetékmentes értékhatár 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedne. Az általános illetékmérték (0,45%) nem változna, ugyanakkor a tranzakciónkénti felső korlát az eddigi 20 ezer forintról 30 ezer forintra nőne.

Hasonló változások vonatkoznának az értékpapír tranzakciós illetékre és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre is: a magánszemélyekre irányadó releváns értékhatár 50 ezer forintról 150 ezer forintra, míg a fizetendő illeték maximális összege tranzakciónként 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedne.

A módosításokat első alkalommal a 2026. december 31-ét követő teljesítési időponttal rendelkező ügyletekre kellene alkalmazni.

Sávosabbá váló a cégautóadó

A 120 kW feletti személygépkocsiknál új teljesítménysávok jelennének meg, így a nagyobb teljesítményű járművekre magasabb havi cégautóadó vonatkozna. A 250 kW feletti, kedvezőtlen környezetvédelmi besorolású járművek havi adója például 204 500 forint lenne.

A gépjárműadó cégautóadóból történő levonása adózónként csak egy választott személygépkocsi esetében lenne lehetséges.

Emelkednek egyes jövedéki adók

A tömény szeszes italok és a köztes alkoholtermékek jövedéki adója 2027. január 1-jétől 12 százalékkal emelkedne a 2026-ban érvényes valorizált mértékhez képest. A szivar és szivarka százalékos adókulcsa 14-ről 21 százalékra, minimumadója pedig ezer darabonként 6 100 forintról 11 600 forintra nőne.

A benzin, a gázolaj és a kerozin 2027-es valorizációját fél évvel elhalasztanák. A jövedékiadó-előleg fizetésének negyedéves értékhatára pedig 6 millió forintról 12 millió forintra nőne.

Emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2027-től a foglalkoztatotti létszámtól függő sáv szerinti mértékkel kell majd megállapítani. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál a minimálbér kilencszerese maradna a személyenkénti éves szorzóösszeg, 250 főt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében azonban tizenegyszeres, 500 főtől tizenháromszoros, 1 000 főtől pedig tizenötszörös mértéket kellene alkalmazni az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám után.

Bizonyos, különösen hátrányos helyzetű munkavállalók kétszeresen számítanának bele a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésébe.

Szigorúbb visszaélés-ellenes szabályok az adóeljárásban

Az adózás rendjéről szóló törvény részletesebben meghatározná, milyen ügyletek minősülnek rendeltetésellenes joggyakorlásnak. Ide tartoznának különösen a valós gazdasági indok nélküli, elsődlegesen adóelőny elérésére a szabályozás céljával ellentétesen irányuló ügyletek, az olyan ügyletsorozatok melyekben az egyes ügyleteknek önálló gazdasági vagy jogi indoka nincsen, de együttesen adóelőnyt eredményeznek és az indokolatlanul közbeiktatott szereplőket használó konstrukciók.

Ha a NAV által feltárt bizonyítékok alapján valószínűsíthető a rendeltetésellenes joggyakorlás, az adózónak kellene bizonyítania, hogy az ügyletet az adóelőnyön kívüli valós gazdasági, üzleti vagy más okok indokolták, és a választott struktúra megfelel a független felek rendeltetésszerű gyakorlatának.

Egyszerűsödhet az adóhatósági képviselet

A jogi személyek személyes eljárásának minősülne szervezeti képviselőik eljárása is. A szervezeti képviselők külön meghatalmazás nélkül, a képviseleti jog NAV-hoz történő bejelentése alapján járhatnának el az adóhatóság előtt. A képviselet fennállását megfelelő társasági vagy szervezeti okirattal kellene igazolni.

A Benyújtották a 2026-os őszi adócsomagot bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

Az alábbi összehasonlítás a társadalmi egyeztetésre bocsátott és a parlament elé benyújtott jogszabály-szövegek közötti legfontosabb tartalmi eltéréseket mutatja be.

A vagyonadó alapvető szabályai változatlanok maradtak

A benyújtott vagyonadó törvényjavaslat megtartja a korábbi tervezet fő elemeit. Az adó alanyai továbbra is a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyek, valamint a belföldi és külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyok lennének. Utóbbi körbe a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyonok, a magánalapítványok és az ezekhez hasonló rendeltetésű külföldi struktúrák is beletartoznának.

A belföldi illetőségű adóalanyok kötelezettsége továbbra is a teljes, magyarországi és külföldi vagyonukra kiterjedne. A külföldi illetőségű adóalanyoknál a magyarországi ingatlanok, az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a magyar társaságokban fennálló részesedések, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságokban meglévő tulajdonrészek maradnának adókötelesek.

Nem változott az egymilliárd forintos értékhatár és az adómérték sem. Az adó alapja továbbra is az igazolt tartozásokkal csökkentett nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része lenne. Az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részét 1 százalékos, az e feletti részt 1,5 százalékos adó terhelné.

A hatálybalépés tervezett időpontja változatlanul 2026. december 15., az első adókötelezettséget pedig a 2026. december 31-én fennálló vagyonállapot alapján kellene meghatározni. Az első bevallás és adófizetés határideje főszabály szerint 2027. augusztus 31. maradna.

Az illetőségváltáshoz exit adó is kapcsolódna

A vagyonadó bevezetéséhez kapcsolódóan az őszi adócsomag az Szja tv.-t is kiegészítené az adóügyi illetőség megváltozásából származó jövedelem adóztatásával, vagyis az úgynevezett exit adóval. Az új szabály azokat a magánszemélyeket érintené, akik az előző tíz adóévből legalább ötben magyar adóügyi illetőségűek voltak, majd úgy helyezik át illetőségüket külföldre, hogy ezzel Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik. Az exit adó a társasági részesedéseken, értékpapírokon és kriptoeszközökön az illetőségváltásig felhalmozódott, de még nem realizált értéknövekményt terhelné 15 százalékos személyi jövedelemadóval, ha az érintett eszközök együttes értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy a magánszemély legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedéssel rendelkezik. Az adó alapját az illetőségváltást megelőző napon fennálló piaci érték alapján kellene meghatározni, így tényleges értékesítés nélkül is keletkezhetne adókötelezettség. Az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség más államába történő költözés esetén meghatározott feltételekkel automatikus, kamatmentes fizetési halasztás járna, amely jellemzően az eszköz későbbi értékesítésekor, átruházásakor vagy az EU-n, illetve az EGT-n kívülre történő továbbköltözéskor szűnne meg. Az intézkedés célja, hogy visszatartsa a vagyonadó bevezetésére tekintettel végrehajtott illetőségváltásokat és a még nem realizált befektetési nyereség külföldre helyezését.

Megmaradt a széles adóalap és a részletes vagyonleltár követelménye

A vagyonelem fogalma továbbra is rendkívül széles. Az ingatlanok és társasági részesedések mellett változatlanul az adóalap részét képezhetik a pénzeszközök, értékpapírok, követelések, biztosítási jogok, kriptoeszközök, befektetési nemesfémek, opciók, nagy értékű ingóságok és más, pénzben kifejezhető gazdasági értékkel rendelkező jogok.

A személyes használatú ingóságokra vonatkozó kivételek lényegében szintén változatlanok. A hárommillió forintot meghaladó egyedi értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a tízmillió forintot meghaladó értékű járműveket továbbra is figyelembe kellene venni.

A benyújtott változat ugyanakkor kiterjeszti a gazdasági tevékenységhez használt ingóságokra vonatkozó szabályt. Nemcsak az egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységhez, hanem az adószám birtokában folytatott más önálló tevékenységhez használt, kapcsolódó vagy költségként elszámolt ingó dolgok teljes értékét is figyelembe kellene venni.

Jelentősen módosulhat a tőzsdei részesedések értékelése a vagyonadó törvényjavaslat alapján

A társadalmi egyeztetésre bocsátott változatban a tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, illetve tőzsdén kívül rendszeresen kereskedett társasági részesedéseket főszabály szerint az év utolsó kereskedési napjának záróárfolyamán kellett volna értékelni. Ha ez több mint 10 százalékkal eltért az utolsó 30 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, az átlagárfolyam vált volna irányadóvá.

A parlament elé benyújtott változat a vizsgált időszakot 30 napról 180 napra hosszabbítja. Ez mérsékelheti az év végi rövid távú árfolyammozgások hatását, ugyanakkor jelentősebb eltérést eredményezhet az év végi piaci ár és a vagyonadóban figyelembe vett érték között.

Ezzel párhuzamosan kikerült a 2026-os átmeneti rendelkezések közül a tőzsdei és rendszeresen kereskedett társasági részesedések külön értékelési választási lehetősége. A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg még lehetővé tette volna, hogy az adózó a rövid, december 15-től december 31-ig tartó első tárgyév árfolyamadatait használja. A benyújtott változatban ilyen átmeneti szabály már csak egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra maradt fenn.

Pontosították a holdingvállalkozás fogalmát

A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg holdingvállalkozásnak még azt a társaságot tekintette, amelynek mérlegében a társasági részesedések értéke elérte az összes eszköz legalább 90 százalékát.

A benyújtott vagyonadó törvényjavaslat ennél szélesebb és gazdasági tartalmú definíciót alkalmaz. A holding elsődleges céljának más társaságokban fennálló részesedések birtoklásának és az azokon keresztüli irányításnak kell lennie. A 90 százalékos eszközarány számításánál azonban már nemcsak a társasági részesedéseket, hanem az értékpapírokat, más befektetett pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket, saját célra használt ingatlanokat és a tulajdonolt társaságokkal szembeni követeléseket is figyelembe lehetne venni.

A módosítás következtében több olyan társaság kerülhet a holdingokra vonatkozó külön értékelési szabály alá, amely a korábbi, szűkebb eszközösszetételi tesztet nem teljesítette volna.

További korrekciók jelentek meg a nem tőzsdei cégek értékelésénél

A benyújtott vagyonadó törvényjavaslat több új technikai szabályt is tartalmaz a nem tőzsdei részesedések értékelésére:

• Ha a társaság saját tőkéje negatív, azt az értékelés során nullának kell tekinteni.
• Kiválás esetén korrigálni kell a változatlan formában tovább működő társaság korábbi adózott eredményét, hogy a kiválással létrejött társasághoz kapcsolódó eredmény ne jelenjen meg kétszer a hozamértékben.
• A kisebbségi részesedéshez kapcsolódó 25 vagy 30 százalékos diszkont alkalmazásakor a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát össze kell számítani. Ez szűkítheti a kisebbségi diszkont alkalmazhatóságát családi tulajdonban álló társaságoknál.
• Konszolidált beszámoló alkalmazásakor a saját tőkét és az adózott eredményt csökkenteni kell a kisebbségi, illetve nem ellenőrző tulajdonosokra jutó résszel.

Ezek a változások nem írják át az értékelési rendszer alaplogikáját, de több, a gyakorlatban felmerülő torzítást és kettős figyelembevételt kezelnek.

Szélesebb körben működhet a NAV ingatlanértékelési modellje

A korábbi tervezet szerint az országos tömeges ingatlanértékelési modell a lakások és a felépítménnyel nem rendelkező mezőgazdasági ingatlanok értékelésére szolgált volna. A benyújtott vagyonadó törvényjavaslat szövege ezt a kört az üdülőkkel és a telkekkel is kibővíti. Ennek megfelelően külön definíció került a törvényjavaslatba a telekre és az üdülőre.

A modell működési logikája is pontosabb lett. Az új szöveg szerint a NAV a tárgyév utolsó napján fennálló állapotot az adózó által megadott ingatlanjellemzők figyelembevételével értékelné. Ha az adózó a valós paramétereket adja meg, az adóhatóság egy későbbi ellenőrzés során főszabály szerint nem állapíthatna meg a modell eredményétől eltérő számított értéket. Eltérésre akkor lenne lehetőség, ha a NAV bizonyítja, hogy az adózó nem a valós ingatlanparamétereket rögzítette.

Ez az új garanciális szabály növelheti a modellben meghatározott érték kiszámíthatóságát, miközben az ingatlan adatainak pontos megadásáért egyértelműen az adózó felelne.

Átalakul az ingatlanértékelők nyilvántartása és felelőssége

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján a NAV külön nyilvántartást vezetett volna bizonyos ingatlanértékelőkről. A benyújtott változat szerint a hatóság valamennyi, a törvény alapján elfogadható értékelés készítésére jogosult szakértőről nyilvános listát vezetne.

Új elem a szakértőt közvetlenül terhelő bírság. Ha a hatóság megállapítja, hogy az értékelő a szakmai vagy törvényi szabályok megsértésével a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő értéket határozott meg, a szakértővel szemben 100 ezer forintos bírságot szabna ki. Három ilyen, 365 napon belül véglegessé váló bírság a szakértő nyilvántartásból történő törlését eredményezné.

A korábbi változat is lehetővé tette a szakértő törlését három súlyosan alulértékelő szakvélemény után, de nem tartalmazott külön, minden egyes esethez kapcsolódó 100 ezer forintos bírságot.

Részletesebb lett a külföldi ingatlanok értékelése

A külföldi ingatlanok alapvető értékelési rendszere nem változott. Főszabály szerint a szerzéskori értékből kellene kiindulni, amelyet a későbbi években választás szerint évi 3 százalékkal vagy az ingatlan fekvése szerinti állam hivatalos árindexével kellene módosítani, figyelembe véve az értéknövelő beruházásokat is.

A benyújtott vagyonadó törvényjavaslat azonban rendezi azt az esetet is, amikor az előző évi számított érték nem áll rendelkezésre, például azért, mert a tulajdonos korábban nem volt vagyonadó-alany, vagy az ingatlant évekkel az adókötelezettség keletkezése előtt szerezte. Ilyenkor a szerzéskori értéket és a későbbi beruházások értékét a szerzéstől, illetve a beruházás évétől kezdve évenként kellene indexálni.

A módosítás egy korábban nem kellően rendezett gyakorlati helyzetet kezel, és különösen a régebben megszerzett külföldi ingatlanok tulajdonosainál lehet jelentős.

Pontosították a külföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok értékelését

A külföldi illetőségű adóalanyok esetében továbbra is adóköteles lenne a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságban fennálló tulajdonrész. A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg ennek értékét a társaság tulajdonában álló magyar ingatlanok számított értékének tulajdoni hányaddal arányos részében határozta meg.

A benyújtott változat szerint a magyar ingatlanok értékéből előbb le kellene vonni az ingatlan megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozásokat, és csak az így kapott nettó összeg tulajdoni hányaddal arányos része képezné a részesedés számított értékét.

Ez a változás jobban összhangba hozza az ilyen közvetett ingatlantulajdon értékelését a nettó vagyon adóztatásának általános elvével.

Változik a nemzetközi egyezmény alapján mentesített vagyon kezelése

Mindkét változat elsőbbséget biztosít a vagyonadóra is kiterjedő nemzetközi szerződéseknek. Változatlanul előfordulhatna ezért, hogy egy külföldi vagyonelem Magyarországon közvetlenül nem adóztatható, de az egyezmény lehetővé teszi az érték figyelembevételét a magyar vagyonra jutó adó progressziójának meghatározásakor.

A benyújtott szöveg azonban részletesebben meghatározza az ilyen külföldi vagyonra jutó, a magyar adóból levonandó összeg számítását. A külföldi vagyonelemek értékéből levonhatók lennének a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó, megfelelően igazolt tartozások, majd az így meghatározott nettó külföldi vagyon egymilliárd forintot meghaladó részére kellene kiszámítani a levonható elvi adóösszeget.

A szabály gyakorlati alkalmazása továbbra is egyezményenként, az adóalany illetősége és az egyes vagyonelemek jellege alapján igényelhet külön elemzést.

Elektronikus felületen kellene benyújtani a vagyonadó-bevallást

A társadalmi egyeztetésre bocsátott változat még a NAV által rendszeresített „űrlapról” rendelkezett. A benyújtott szöveg már azt mondja ki, hogy a vagyonadó-bevallást az adóhatóság által biztosított elektronikus felületen kellene benyújtani.

Az önadózás, az augusztus 31-i határidő és az a szabály nem változott, hogy bevallást csak tényleges vagyonadó-fizetési kötelezettség esetén kell benyújtani. A bevallás továbbra is részletes, vagyonelemenkénti adatokat, értékeket, értékelési módszereket, tartozásokat és adócsökkentő tételeket tartalmazna.

Új előírás, hogy az adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi magánszemélynek a bevallás előtt be kell jelentkeznie a NAV-hoz adóazonosító jel megállapítása érdekében.

Vagyonadó törvényjavaslat összegzés

Összességében a benyújtott változat több gyakorlati kérdést tisztáz, de a vagyonadó megállapítása továbbra is összetett, több szakterület együttműködését igénylő feladat maradna. Különösen a nem tőzsdei társasági részesedések, a holdingstruktúrák, a külföldi vagyonelemek és a vagyonkezelési konstrukciók esetében lehet szükség részletes számviteli, cégértékelési, ingatlanértékelési és nemzetközi adózási elemzésre.

Az Andersen vagyonadó tanácsadási szolgáltatása az adókötelezettség előzetes felmérésétől és a vagyonleltár összeállításától az egyes vagyonelemek értékelésén keresztül a bevallás elkészítéséig terjed.

A Vagyonadó-törvényjavaslat: mi változott a társadalmi egyeztetés után? bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

Fontos, hogy a NAV közleménye egyelőre javaslatot ismertet, ezért a pontos határidők és az érintett adózói körök meghatározásához jogszabály-módosításra, valamint további részletszabályokra lehet szükség. A digitális átállás célja ugyanakkor nem változott: az ÁNYK-t fokozatosan olyan korszerűbb szolgáltatások váltanák fel, amelyek egyszerűbb, gyorsabb és jobban automatizálható adóügyintézést tesznek lehetővé.

Miért vizsgálta felül a NAV az ÁNYK kivezetésének menetrendjét?

A korábbi tervek szerint 2026. december 31-én teljeskörűen megszűnt volna az új bevallások ÁNYK-n keresztüli benyújtásának lehetősége, 2027-től pedig az adózóknak az ONYA, az eÁFA és a különböző gép-gép kapcsolaton alapuló megoldások valamelyikére kellett volna áttérniük.

A teljes és egyidejű átállás ugyanakkor jelentős informatikai és szervezési feladatot róna az adózókra, a könyvelőkre és a szoftverfejlesztőkre. A NAV ezzel kapcsolatban egy kérdőíves felmérést is végzett, amelyre közel 2000 válasz érkezett. Ezek elemzéséből kiderült, hogy a könyvelők 55 százaléka a felkészülési idő hiányát és a könyvelőprogramok fejlesztésének elmaradását jelölte meg az átállás akadályként vagy kockázataként, míg a szoftverfejlesztők 64 százaléka még a tényleges tesztelést sem kezdte meg.

Bevallásonként és űrlaponként vezetnék ki az ÁNYK-t

A NAV javaslata szerint az ÁNYK kivezetése nem egyetlen időpontban, hanem bevallástípusonként és űrlaponként történne. Egy nyomtatvány csak akkor kerülne ki a régi rendszerből, amikor az érintett adózóknak, könyvelőknek és fejlesztőknek már elegendő idejük volt az új megoldás megismerésére, tesztelésére és a kapcsolódó belső folyamatok átalakítására.

Az szja- és társaságiadó-bevallásokhoz hasonló, széles körben alkalmazott nyomtatványok a javaslat alapján még 2027-ben is benyújthatók maradnának az ÁNYK-n keresztül. Más bevallások és űrlapok fokozatosan kerülnének át az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásba, illetve a megfelelő gép-gép kapcsolaton működő rendszerekbe.

Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallása változhat

A fokozatos átállás első lépése az áfabevallásokat érintené. A NAV javaslata szerint 2027 folyamán először a legnagyobb cégek számára válna kötelezővé az eÁFA használata. A pontos adózói kör és a kötelező áttérés időpontja azonban a közlemény alapján még nem ismert.

Az áfabevallások az ÁNYK kivezetése után nem az ONYA-ba kerülnének át. Ezek benyújtására az eÁFA két megoldást kínál: az adóhatóság által előkészített bevallási tervezet webes ellenőrzését és véglegesítését, illetve a vállalati rendszerekből származó tranzakciószintű adatok gép-gép kapcsolaton keresztüli továbbítását. Az eÁFA 2024. január 1-je óta érhető el választható bevallási csatornaként.

A webes eÁFA elsősorban a kisebb, egyszerűbb ügyleti szerkezettel rendelkező adózóknak jelenthet megfelelő megoldást. Összetett áfakezelés, nagy számlaforgalom, arányosítás vagy jelentős nemzetközi ügyletállomány esetén az M2M-alapú benyújtás lehet célszerűbb, ehhez azonban a vállalati adatok megfelelő strukturálására, ellenőrzésére és technikai továbbítására is szükség van.

A kkv-k 2028-ig kaphatnak felkészülési időt az eÁFA-ra

Az áfabevallók többsége, köztük a kis- és középvállalkozások, a NAV javaslata alapján további egy évet kapnának az átállásra. Számukra az eÁFA használata 2028. január 1-jétől válna kötelezővé, így 2027-ben még lehetőségük maradna a szükséges szoftverfejlesztésekre, adatminőségi vizsgálatokra és tesztbeadásokra.

A többletidő ugyanakkor nem indokolja a felkészülés elhalasztását. Az eÁFA alkalmazása nem egyszerű felületváltás: a rendszer tranzakciószintű adatokra, részletes adókódolásra és automatizált ellenőrzésekre épül. A vállalkozásoknak ezért fel kell mérniük, hogy a könyvelési és vállalatirányítási rendszereikből előállíthatók-e a szükséges adatok, megfelelő-e azok minősége, és webes vagy M2M-alapú benyújtással tudják-e hatékonyabban teljesíteni a bevallási kötelezettséget.

Kis magyar ÁNYK történelem

Az ÁNYK közel két évtizeden át meghatározó eszköze volt a magyar adóbevallási gyakorlatnak. Az elmúlt években azonban egyre láthatóbbá váltak a korlátai: nem tudott lépést tartani az adóhatóság adatvezérelt működésével és az adózók folyamatosan növekvő adminisztrációs terheivel. Logikája emellett alapvetően az űrlapok kézi kitöltésére épül, miközben az adóhatóság olyan környezet kialakítására törekszik, amelyben a rendelkezésére álló adatok előkészítik a bevallást, az adózó feladata pedig egyre inkább azok ellenőrzése és véglegesítése.

A Taxatron szerepe az eÁFA‑bevallások támogatásában

Az Andersen szakmai partnerével, a Ramasoft-tal együtt már rendelkezik olyan saját fejlesztésű megoldással, amely képes az eÁFA‑hoz kapcsolódó M2M‑alapú bevallások kezelésére. A Taxatron névre keresztelt szoftver úgy lett kialakítva, hogy a nagy adatmennyiséggel dolgozó adózók számára biztosítson megbízható, automatizált bevallási folyamatot. A rendszer közvetlen API‑kapcsolaton keresztül kommunikál az adóhatóság szervereivel. Így gyakorlatilag manuális beavatkozás nélkül képes a szükséges adatok továbbítására és a bevallások benyújtására. A Taxatron előnye, hogy a tranzakciószintű adatszolgáltatás logikájához igazodva strukturáltan, egységes formátumban kezeli a bemeneti adatokat. Ezáltal csökkenti a hibázás lehetőségét és gyorsítja az adatfeldolgozást. A rendszer már képes éles M2M eÁFA‑beadásokra, ennek köszönhetően valós alternatívát kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek időben szeretnék megkezdeni a felkészülést az ÁNYK utáni korszakra.

Az Andersen általános forgalmi adó (ÁFA) tanácsadási szolgáltatásai>>

A ÁNYK-kivezetése: többlépcsős átállást javasol a NAV bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

Az 5 százalékos lakásáfa jövője azért különösen fontos, mert egy lakóingatlan-fejlesztés előkészítése, engedélyezése és megvalósítása több évet vehet igénybe. A fejlesztőknek már jóval az értékesítés előtt ismerniük kellene a várható adózási környezetet, a vevők számára pedig nem mindegy, hogy a vételárat 5 vagy 27 százalékos áfa terheli. A bizonytalanság ezért nemcsak adótechnikai kérdés, hanem a beruházási döntésekre, a lakáskínálatra és közvetve a lakásárakra is hatással lehet.

Egyelőre nincs döntés az általános hosszabbításról

„Milyen adókulccsal számolhatnak 2027-től azok, akik új lakást vásárolnának?” – ez a kérdés hangzott el az ellenzék oldaláról szeptember végén a Parlamentben. Másképp fogalmazva: 2026 után is fennmarad-e az új lakások kedvezményes áfakulcsa?

A Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy az 5 százalékos adómérték bizonyos projekteknél 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazható lesz. Ez azonban nem újabb általános hosszabbítást jelent, hanem a már hatályos átmeneti rendelkezések ismertetését.

A jelenleg érvényes jogszabályok alapján a kedvezményes lakásáfa kulcs 2026. december 31-én kifut. Azok a beruházások, amelyek addig teljesítik az engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó feltételeket, átmenetileg továbbra is az 5 százalékos körben maradhatnak. Az újabb, 2027-től előkészített és az átmeneti feltételeknek nem megfelelő fejlesztéseknél viszont főszabály szerint már 27 százalékos áfával kell számolni.

Az államtitkári válaszból ezért legfeljebb arra lehet következtetni, hogy eddig nem született kormányzati döntés a kedvezmény általános meghosszabbításáról.

Milyen feltételekkel alkalmazható az 5 százalékos lakásáfa?

A kedvezményes adómérték nem minden újonnan épített vagy annak hirdetett ingatlanra vonatkozik. A legfontosabb feltétel, hogy az Áfa tv. alapján az ingatlannak áfaszempontból újnak kell minősülnie. Ilyen az a lakóingatlan, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy amelynél az első rendeltetésszerű használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Bizonyos esetekben a rendeltetés vagy az önálló rendeltetési egységek számának megváltozása után értékesített ingatlan is újnak minősülhet.

Alapterületi korlát is érvényesül. Többlakásos lakóingatlanban kialakított vagy kialakítandó lakás esetén az összes hasznos alapterület nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert, egylakásos lakóingatlannál pedig a 300 négyzetmétert. A kedvezmény meghatározott termékértékesítésekre alkalmazható, így tipikusan új lakás adásvételére vagy kulcsrakész átadással végződő vállalkozási konstrukcióra. Egy önálló építési, felújítási vagy karbantartási szolgáltatás nem válik automatikusan 5 százalékos adómértékűvé.

A 2027 és 2030 közötti átmeneti időszakban további időbeli követelményeknek is teljesülniük kell. Építési engedélyhez kötött munka esetén az engedélynek 2026. december 31-ig véglegessé kell válnia. A korábbi építési szabályok szerinti egyszerű bejelentésnél az átmeneti rendelkezés a 2024. szeptember 30-ig megtett bejelentéshez kapcsolódik, míg az új építészeti szabályozás körébe tartozó egyszerű bejelentést 2026. december 31-ig kell tudomásul venni. Ha valamelyik feltétel megfelelően teljesül, az 5 százalékos kulcs a 2030 végéig átvett előlegekre és teljesített értékesítésekre is alkalmazható maradhat.

Külön szabályrendszer vonatkozik a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló új lakásokra. Az ilyen projektek esetében a kedvezmény 2027 után is fennmaradhat, ha az ingatlan és az értékesítés teljesíti a speciális törvényi feltételeket.

Az átmeneti szabály nem helyettesíti a hosszabbítást

Az előbb felsorolt átmeneti rendelkezések elsődleges célja, hogy ne változzon meg egyik napról a másikra a már előkészített, engedélyezett vagy folyamatban lévő beruházások adózása. Ezek a szabályok azonban nem biztosítanak tartós kedvezményt azoknak a projekteknek, amelyek 2027-től indulnak, vagy 2026 végéig nem jutnak el a szükséges engedélyezési szakaszig.

A lakáspiac emiatt fokozatosan két részre szakadhat. Az időben engedélyezett és a rozsdaövezeti projektek még több évig 5 százalékos áfával kerülhetnek piacra, miközben az újonnan indított, átmeneti feltételeket nem teljesítő fejlesztésekre már az általános kulcs vonatkozhat. Ez azonos piacon, hasonló lakások esetében is jelentős adózási különbséget teremthet.

A két kulcs közötti eltérés 22 százalékpont. Egy nettó 100 millió forintos lakóingatlan bruttó ára 5 százalékos áfa mellett 105 millió, 27 százalékos kulccsal 127 millió forint lenne. Ebből nem következik, hogy a lakások fogyasztói ára automatikusan 22 millió forinttal nő, hiszen a többletteher megoszolhat a fejlesztő, a telektulajdonos és a vevő között. A különbség azonban mindenképpen rontja az új projektek gazdaságosságát, illetve szűkíti a beruházók és a vásárlók mozgásterét.

A kedvezményes lakásáfa meghosszabbítás a kínálat fenntartását is szolgálhatná

Az 5 százalékos kulcs érvényességének meghosszabbítása mellett szóló egyik legfontosabb érv a kiszámíthatóság. Egy nagyobb lakóprojekt előkészítése a telekvásárlástól a tervezésen, a finanszírozáson és az engedélyezésen át az átadásig többéves folyamat. Ha a beruházó nem tudja, milyen áfakulcs vonatkozik majd az értékesítésre, nehezebben határozható meg a projekt várható megtérülése és finanszírozhatósága.

A kedvezmény megszűnése az olyan új fejlesztések elhalasztásához is vezethet, amelyek 2026 végéig már nem tudják teljesíteni az átmeneti feltételeket. A várhatóan alacsonyabb kínálat a kereslet változatlansága mellett önmagában is árfelhajtó hatású lehet. Ez részben ellensúlyozhatja azokat a lakáspolitikai intézkedéseket, amelyek a megfizethetőbb lakhatást és a lakáskínálat bővítését célozzák.

A kérdés a bérlakásépítési programokat is érinti. Egy új program előkészítéséhez, a projektek kijelöléséhez és az engedélyek megszerzéséhez időre van szükség. Ha az általános kedvezmény 2026 végén lezárul, az ezután induló fejlesztések jelentős része már nem férhet be az átmeneti szabályok alá. A lakásépítési célok és a lakásáfa szabályozása ezért csak egymással összehangolva alakítható ki következetesen.

Az alacsonyabb kulcs a gazdaság fehérítését is segítheti

A lakásépítés és az építőipari kivitelezés hagyományosan olyan terület, ahol a magas adóteher növelheti a számla nélküli vagy részben számlázott teljesítések vonzerejét. Minél nagyobb a különbség a szabályos és az informális teljesítés költsége között, annál erősebb lehet az ösztönzés a bevételek eltitkolására vagy a tényleges ellenértéknél alacsonyabb összeg dokumentálására.

Az 5 százalékos adómérték ebből a szempontból nem kizárólag lakáspolitikai kedvezmény. Mérsékelheti a szabályos értékesítés adóterhét, javíthatja a számlázási fegyelmet, és csökkentheti a készpénzes, nehezebben ellenőrizhető ügyletek arányát. Emiatt az alacsonyabb kulcs költségvetési hatását sem lehet egyszerűen úgy meghatározni, hogy a 27 és az 5 százalék közötti különbséget megszorozzuk az érintett lakások nettó értékével. A magasabb kulcs mellett visszaeshet a beruházások száma, változhatnak a nettó árak, és romolhat az adófizetési fegyelem is.

Az Andersen kapcsolódó szolgáltatásainak leírása ezen az oldalon található>>.

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast témába vágó epizódja itt tekinthető meg:

A Meddig maradhat velünk az 5 százalékos lakásáfa? bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

A változás részleteit tartalmazó jogszabály-módosítás szövege egyelőre nem áll rendelkezésre. A kormány 2026. október 6-i tájékoztatása alapján ugyanakkor a csökkentett értékhatárt 2027-től vezetnék be, és annak célja a sportolókra vonatkozó kiemelt kivétel megszüntetése.

Mi változik az EKHO sportolókra vonatkozó szabályaiban?

A hatályos szabályok alapján a meghatározott foglalkozást végző magánszemélyek főszabály szerint évi 60 millió forint bevételig választhatják az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerinti adózást. Az első osztályú versenyrendszerben szereplő sportszervezetek hivatásos sportolóira azonban jelenleg lényegesen magasabb, évi 500 millió forintos korlát érvényes. A kormány bejelentése alapján ez a különbség 2027. január 1-jétől megszűnik, és a hivatásos sportolókra is az általános, évi 60 millió forintos értékhatár vonatkozik majd.

A módosítás tehát nem azt jelenti, hogy a sportolók a jövőben egyáltalán nem alkalmazhatják az EKHO-t, és az évi 60 millió forint feletti jövedelemszerzést sem tiltja. A változás lényege az, hogy legfeljebb évi 60 millió forint, havi átlagban 5 millió forint összegű bevétel adózhat az egyszerűsített szabályok szerint. Az ezt meghaladó rész után az adott jogviszonyra irányadó általános személyijövedelemadó-, társadalombiztosítási és szociálishozzájárulásiadó-szabályokat kell majd alkalmazni.

A tényleges pénzügyi hatás attól is függhet, hogy a sportoló szerződése bruttó vagy garantált nettó díjazást rögzít. Bruttó összegben meghatározott jövedelemnél a magasabb közteher elsősorban a sportoló nettó keresetét csökkentheti. Garantált nettó juttatásnál viszont a többletköltség részben vagy egészben a sportszervezetnél jelentkezhet. A már hatályos szerződések esetében ezért a feleknek célszerű lehet áttekinteniük az adójogi változások és a nettó díjazás kezelésére vonatkozó kikötéseket.

Mi az EKHO, és mióta létezik?

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a 2005. évi CXX. törvény vezette be. Az adózási forma célja olyan meghatározott foglalkozások támogatása volt, amelyek a közügyek megvitatásához, a művészeti élethez, a kultúrához vagy a sport fejlődéséhez kapcsolódnak. Az EKHO ezért nem általánosan választható kedvezmény, hanem a törvényben felsorolt foglalkozásokat végző magánszemélyek számára elérhető egyszerűsített közteherviselési forma.

Az EKHO-t többek között egyes újságírók, szerkesztők, előadóművészek, alkotók, médiában dolgozó szakemberek, edzők és hivatásos sportolók alkalmazhatják, ha megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

A közteher jelenlegi általános mértéke a magánszemélyt terhelő bevétel után 15 százalék. Az EKHO több, egyébként külön fizetendő adó- és járulékkötelezettséget vált ki, de az ekhós jövedelemhez kapcsolódó társadalombiztosítási jogosultságok nem minden tekintetben azonosak az általános szabályok szerint adózó munkabérhez kapcsolódó jogosultságokkal. Az adózási forma választásánál ezért nemcsak az azonnali nettó jövedelmet, hanem az ellátási és nyugdíjhatásokat is indokolt mérlegelni.

Hogyan alakult ki az 500 millió forintos sportolói értékhatár?

A sportolók nem az EKHO 2005-ös bevezetése óta alkalmazhatják a jelenlegi, évi 500 millió forintos felső határt. A sporthoz kapcsolódó kedvezményes szabályokat az elmúlt másfél évtizedben több lépésben bővítették. A hivatásos sportolók kiemelt értékhatára a 2010-es évek sporttámogatási és adópolitikai intézkedéseinek részeként jelent meg, majd 2020-ra már az évi 500 millió forintos korlát szerepelt az alkalmazandó szabályokban.

Az emelt értékhatár célja a magyarországi sportszervezetek foglalkoztatási feltételeinek javítása és a magasabb jövedelmű hivatásos sportolók kedvezőbb közteherviselésének biztosítása volt. A gyakorlatban a szabály különösen azoknál a profi sportágaknál lehetett jelentős, ahol a játékosok éves díjazása számottevően meghaladta az EKHO általános, 60 millió forintos korlátját.

Mi indokolja az értékhatár csökkentését?

A kormány az adórendszer egyszerűsítésével, a kivételek számának csökkentésével és az azonos adózói körökre vonatkozó szabályok egységesítésével indokolta a változást. A hivatalos tájékoztatás szerint az EKHO eredeti célja a sok kisebb, nem rendszeres megbízásból élő kreatív és szellemi foglalkozásúak, például újságírók, művészek és előadók adóterheinek mérséklése volt. A sportolók 500 millió forintos értékhatárát ehhez képest indokolatlan kivételnek tekinti a kormány, ezért náluk is visszaállítaná az általános, 60 millió forintos korlátot.

A módosítás a legmagasabb jövedelmű sportolókat és az őket foglalkoztató klubokat érintheti érdemben. Náluk az értékhatár feletti bevétel közterhei növekedhetnek, ami szerződésmódosítást, bérköltség-emelkedést vagy a nettó díjazás csökkenését eredményezheti.

A HLSZ nem számít jelentős átrendeződésre

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete előzetes értékelése szerint a módosítás várhatóan nem okoz jelentős változást a magyar labdarúgásban, mert a játékosok többségének éves keresete a 60 millió forintos felső határ alatt marad. A szervezet szerint ezért tömeges külföldre igazolás sem valószínű, bár egyes magasabb díjazású külföldi játékosok döntéseit befolyásolhatja a kedvezményes keret szűkítése.

A HLSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a részletes jogszabály hiányában egyelőre nem egyértelmű, miként érinti majd a változás a már megkötött szerződéseket. A szervezet abból indul ki, hogy a módosítás nem lesz visszamenőleges hatályú, és elsősorban a hatálybalépést követően létrejövő szerződésekre lehet közvetlen hatással.

A Csökken az EKHO választás értékhatára a sportolóknál bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

UPDATE! Az időközben benyújtott új KATA-törvényjavaslat összefoglaló cikke itt olvasható.

A most közzétett dokumentum társadalmi egyeztetése 2026. október 6-án kezdődött meg, így a rendelkezések szövege az elfogadásig módosulhat. A csomag nem egyszerűen a 2022 óta hatályos KATA néhány szabályát írná át: új törvény alapján, fokozatos átmenettel alakítaná ki a kisadózó egyéni vállalkozók új rendszerét.

Miért változnának ismét a KATA szabályai?

A KATA 2022. szeptember 1-jén végrehajtott átalakítása jelentősen leszűkítette az adózási forma alkalmazhatóságát. A jelenlegi rendszert kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, és a taxis személyszállítás kivételével csak magánszemélyektől szerezhetnek bevételt. Emiatt kiestek a rendszerből többek között a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok, a nappali tagozatos hallgatók, valamint a vállalati ügyfelekkel dolgozó szolgáltatók. A NAV 2022-ben még mintegy 460 ezer katást tartott nyilván, 2025 végén viszont már csak 138,5 ezer vállalkozó tartozott a szűkített rendszer hatálya alá.

A törvénytervezet indokolása szerint az egyéni vállalkozásoknak a gazdasági aktivitásban és az önfoglalkoztatásban betöltött szerepe olyan egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval járó adózási forma fenntartását indokolja, amely a vállalkozók szélesebb köre előtt is nyitva áll. Ennek megfelelően az új rendszer a magánszemélyektől és a kifizetőktől, vagyis többek között vállalkozásoktól és más szervezetektől származó bevételek mellett egyaránt alkalmazható lenne.

A változás lényege tehát a KATA újbóli kiszélesítése, de nem a 2022 előtti rendszer változatlan visszaállítása. A tervezet az egyszerű tételes adózás megtartása mellett külön szabályokkal kezelné a céges bevételeket, és több korlátozással igyekezne kizárni, hogy a KATA munkaviszony vagy egyetlen megrendelőtől való gazdasági függés leplezésére szolgáljon.

Mikortól alkalmazhatók az új szabályok?

A törvény egyes, elsősorban a választás előkészítését szolgáló rendelkezései már 2026. december 1-jén hatályba lépnének. Az új KATA szabályainak többsége 2027. január 1-jétől lenne alkalmazandó, miközben a jelenlegi, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA átmenetileg tovább élne. A régi és az új rendszer ezért 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne.

A jelenlegi KATA hatálya alatt kizárólag azok maradhatnának, akik 2026. december 31-én már kisadózónak minősülnek, és adóalanyiságuk később sem szűnik meg. Új belépő 2027-től már csak az új törvény szerinti rendszert választhatná. A jelenlegi KATA 2029. január 1-jével szűnne meg véglegesen, amikor a még abban maradó adózókat főszabály szerint automatikusan átsorolnák az új KATA hatálya alá.

Kik választhatnák az új KATA-t?

Az új tételes adózást az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók választhatnák. A jogosultság nem korlátozódna a főfoglalkozásúakra, hiszen ismét beléphetnének többek között a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők is. Társas vállalkozások, így betéti társaságok vagy közkereseti társaságok ugyanakkor a tervezet szerint sem válhatnának az új adó alanyává.

A választásnak több kizáró feltétele lenne. Nem léphetne be az, akinek az adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző tizenkét hónapban törölte, illetve aki a bejelentéskor adószámtörlés hatálya alatt áll. Szintén kizárt lenne az az egyéni vállalkozó, aki az adott évben saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett.

A korábbi KATA-ból valamilyen jogsértés, számla- vagy nyugtaadási mulasztás, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru, jelentős adótartozás vagy tiltott bevétel miatt kieső vállalkozóknál továbbra is érvényesülhetne az ismételt választást korlátozó időszak. Főszabály szerint az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő tizenkét hónapra nem lehetne ismét katázni.

Ismét lehetne cégeknek és más kifizetőknek számlázni

A tervezet egyik legfontosabb változása, hogy a kisadózó ismét szerezhetne bevételt belföldi vagy külföldi kifizetőtől. Ez lehetővé tenné, hogy például tanácsadók, informatikai szakemberek, kreatív szolgáltatók vagy más egyéni vállalkozók vállalati ügyfelek részére is a KATA hatálya alatt teljesítsenek. A vállalkozásoktól származó bevételre ugyanakkor a havi tételes adó mellett külön, 15 százalékos kiegészítőadó-számítás vonatkozna.

A kiegészítő adót akkor kellene megfizetni, ha az adóévben kifizetőktől megszerzett bevétel 15 százaléka meghaladja az évre fizetendő tételes adó összegét. A fizetendő kiegészítő adó a két összeg különbözete lenne. Egy egész évben működő, havi 100 ezer forintos tételes adót fizető főfoglalkozású kisadózó éves tételes adója 1,2 millió forint. Emiatt 8 millió forint kifizetői bevételig nem keletkezne további kiegészítőadó-fizetési kötelezettsége, mert ennek 15 százaléka éppen 1,2 millió forint.

A magánszemélyektől származó bevétel nem tartozna a 15 százalékos kiegészítő adó alapjába. Az éves bevételi keretet meghaladó rész után azonban a bevétel forrásától függetlenül 40 százalékos különadó merülne fel. Ugyanarra a bevételrészre a tervezet alapján nem kellene egyszerre kiegészítő adót és a keretet meghaladó bevétel utáni különadót fizetni.

A munkaviszony kiváltását szigorú korlátozások akadályoznák

A céges számlázás lehetősége nem lenne korlátlan. Az egyéni vállalkozó KATA-alanyisága már a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne, ha saját munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül korábbi munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne bevételt. Az ilyen bevételt tizenöt napon belül be kellene jelenteni a NAV-nak.

További korlátozásként az adóév végével megszűnne a KATA-alanyiság, ha az egyéni vállalkozó bevételének legalább 50 százaléka ugyanattól a kifizetőtől, külföldi kifizetőtől, illetve az e kifizetővel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől származna. A szabály a közvetett konstrukciókra is kiterjedne: ha a bevételt formálisan más személy fizeti ki, de a szolgáltatást ténylegesen a korábbi munkáltató vagy a meghatározó megrendelő részére teljesítik, a bevételt ettől a személytől származónak kellene tekinteni.

Az 50 százalékos határ átlépése önmagában nem visszamenőlegesen szüntetné meg az egész éves KATA-alanyiságot, hanem az adóév utolsó napjával vezetne a jogállás elvesztéséhez.

Mennyi lenne a tételes adó?

Az új rendszerben a tételes adó összege a vállalkozó jogállásától függne. A főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer forintot, a nem főfoglalkozású kisadózó pedig havi 50 ezer forintot fizetne. A tételes adót minden megkezdett naptári hónapra teljes összegben kellene megfizetni a következő hónap 12. napjáig.

A tételes adó összege 2028-tól automatikusan a minimálbérhez igazodna. Főfoglalkozású kisadózónál a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbérre jutó szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék együttes, ezer forintra kerekített összege lenne fizetendő. Nem főfoglalkozású kisadózónál a korábbi év eleji minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg határozná meg a havi adót. A pontos összeget a NAV minden év január 12-éig közzétenné.

A 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA hatálya alá tartozó, ott maradó vállalkozók átmenetileg eltérő összeget fizetnének: havi tételes adójuk a jelenlegi 50 ezer forintról 2027-ben 75 ezer, majd 2028-ban 100 ezer forintra emelkedne. Ez az átmeneti rendszer kizárólag a már bent lévő adózók előtt maradna nyitva, új belépésre nem lenne lehetőség.

Új KATA szabályok: emelkedne az éves bevételi keret

Az éves KATA-keret a jelenlegi 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne. Ha az egyéni vállalkozó az év minden hónapjában köteles tételes adót fizetni, a 22 millió forintot meghaladó bevétel után 40 százalékos különadót kellene fizetnie. Év közben kezdődő vagy olyan adóalanyiságnál, amelyben egyes hónapokra nem keletkezik tételesadó-fizetés, a keretet havi 1/12-ed részek alapján kellene arányosítani.

A bevételi keret nem azonos az alanyi áfamentesség értékhatárával. A 2027-re tervezett alanyi áfamentességi határ szintén 22 millió forint, 2028-ban azonban 24 millió forintra emelkedne, miközben a tervezet KATA-kerete változatlanul 22 millió forint maradna. A két szabályt ezért külön kell vizsgálni, különösen határérték közeli bevételnél.

Magasabb ellátási alap társulna a magasabb adóhoz

A főfoglalkozású kisadózó biztosítottnak minősülne, és a KATA kiváltaná a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót. Az egészségbiztosítási, gyermekvállalási és nyugdíjellátások számítási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól pedig az adott évi minimálbér lenne. Ez lényegesen magasabb a jelenlegi KATA 2026-os, havi 108 ezer forintos ellátási alapjánál.

A nem főfoglalkozású kisadózó e jogállása alapján nem válna biztosítottá, ezért a KATA-ra tekintettel társadalombiztosítási és álláskeresési ellátási jogosultságot sem szerezne. E vállalkozók biztosításáról jellemzően a munkaviszonyuk, nyugdíjas státuszuk vagy más biztosítási jogviszonyuk gondoskodna.

A jelenlegi KATA-ban maradó vállalkozók ellátási alapja átmenetileg ugyancsak emelkedne: a 2026-os 108 ezer forintról 2027-ben 161 ezer, 2028-ban 215 ezer forintra. Az új rendszerbe átlépők ellátási alapja tehát már 2027-ben is érdemben magasabb lenne a régi KATA-ban maradókénál, ami az adózási mód összehasonlításának egyik lényeges szempontja lehet.

Hogyan lehetne belépni vagy visszatérni a KATA-ba?

Az a vállalkozó, aki 2027. január 1-jétől kívánja alkalmazni az új KATA-t, a választását 2026. december 1-jétől jelenthetné be a NAV-nak. Az időben megtett bejelentés alapján az adóalanyiság 2027. január 1-jén jönne létre. Év közbeni választásnál főszabály szerint a bejelentést követő hónap első napjától kezdődne az adóalanyiság, míg az újonnan induló egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel napjától válhatna kisadózóvá.

A tervezet kifejezetten kimondja, hogy a KATA választását nem akadályozza, ha az egyéni vállalkozó korábban ugyanarra az évre átalányadózást választott. Ez a rendelkezés a 2022 után átalányadózásra áttérő vállalkozók jelentős részének könnyítheti meg a visszalépést. Az áttérés előtt azonban vizsgálni kell a KATA jogosultsági feltételeit, a várható ügyfélstruktúrát, a kifizetői bevételekhez kapcsolódó 15 százalékos kiegészítő adót, valamint az átalányadózás alatt érvényesíthető költséghányadokat és adókedvezményeket is.

A Társadalmi egyeztetésen a KATA új szabályai bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.

A dokumentumot társadalmi egyeztetésre bocsátották, így a végleges normaszöveg az elfogadásig érdemben módosulhat. A most közzétett anyag összetettsége alapján ugyanakkor elmondható, hogy a vagyonadó megállapítása és bevallása sok esetben számviteli, cégértékelési, ingatlanértékelési és nemzetközi adózási szakértelmet is igényelhet. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat és tudnivalókat.

Mikor léphet hatályba a vagyonadóról szóló törvény?

A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettség pedig már a 2026. december 31-én fennálló vagyonállapot alapján keletkezne. A 2026-os év ebből a szempontból rövid, átmeneti tárgyév volna: december 15-től december 31-ig tartana, az adót azonban nem az ebben az időszakban bekövetkező vagyongyarapodás, hanem a december 31-én meglévő teljes adóköteles vagyon alapján kellene meghatározni.

Az első vagyonadó-bevallás és adófizetés határideje így főszabály szerint 2027. augusztus 31. lenne. A tervezet bizonyos tőzsdei részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2026-os értékeléséhez külön átmeneti választási lehetőséget tartalmaz, a már működő belföldi, illetve érintett külföldi vagyonkezelési adóalanyoknak pedig a hatálybalépéstől számított harminc napon belül bejelentést kellene tenniük a NAV-hoz.

Kik a vagyonadó alanyai?

A tervezet négy adóalanyi kört határoz meg: a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyeket, valamint a belföldi és külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyokat. Utóbbi körbe tartozna többek között a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítvány és az ezekhez rendeltetésében hasonló külföldi szervezet, jogviszony vagy elkülönített vagyontömeg.

A belföldi illetőségű adóalanyokat teljes körű adókötelezettség terhelné: valamennyi magyarországi és külföldi vagyonelemüket figyelembe kellene venniük. A külföldi illetőségű adóalanyok kötelezettsége ezzel szemben a magyarországi ingatlanokra és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló tulajdonrészekre terjedne ki.

A belföldi illetőség fogalma több ponton eltérne a klasszikus személyijövedelemadó-szabályoktól. A tervezet például főszabály szerint a kettős állampolgár magyar állampolgárt is belföldi illetőségűnek tekintené, ugyanakkor egyes tartósan külföldön élő magyar állampolgárok, meghatározott ideig Magyarországon dolgozó külföldiek és bizonyos huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyek kivételt képeznének.

Mi lesz a vagyonadó alapja?

Az adó a nettó vagyonra épülne. A belföldi illetőségű adóalany adóalapja az összes adóköteles vagyonelem december 31-re megállapított számított értékének és a ténylegesen fennálló, megfelelően igazolt tartozásoknak a különbözete lenne, csökkentve az egymilliárd forintos értékhatárral. Külföldi illetőségű adóalany csak az adóköteles magyar vagyonelemek megszerzéséhez, létrehozásához, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozásokat vonhatná le.

A vagyonelem fogalma rendkívül tág. Az ingatlanok és társasági részesedések mellett ide tartoznának a pénzeszközök, értékpapírok, befektetési nemesfémek, drágakövek, követelések, biztosítási jogok, kriptoeszközök, opciók, járművek és más, pénzben kifejezhető gazdasági értékkel rendelkező dolgok vagy jogosultságok is. A magánszemély személyes használatát szolgáló szokásos ingóságokat főszabály szerint nem kellene beszámítani, a hárommillió forintot meghaladó egyedi értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a tízmillió forintot meghaladó értékű járművek azonban adókötelesek lennének.

Közös tulajdon esetén a vagyonelemet a tulajdoni hányad alapján kellene felosztani. A házastársi közös vagyon kezelésében elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés lenne irányadó. Ennek hiányában az egyes nyilvántartott vagyonelemeknél a házastársak közös nyilatkozattal választhatnának az egyik félhez rendelés és az egyenlő megosztás között. Meghatározott esetekben a kiskorú gyermek vagyona a szülők adóalapjában jelenne meg.

A vagyonadó törvénytervezet alapján kétkulcsos lenne a teher

A tervezet progresszív adómértéket alkalmazna: az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az e feletti rész után 1,5 százalék lenne a vagyonadó. Mivel az adóalap eleve csak a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része, egy 1,5 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező adóalany adóalapja 500 millió forint lenne.

A fizetendő adó többek között csökkenthető lenne az adóalapban figyelembe vett vagyonelem után az adott adóévben esedékes és megfizetett helyi adó és gépjárműadó, illetve ezekhez hasonló külföldi közteher, feltéve, hogy az összeg nem jár vissza az adóalanynak.

A külföldi vagyon magyarországi adóztatását az alkalmazandó nemzetközi szerződések is befolyásolhatják. A tervezet külön szabályozza azt az esetet, amikor a másik államban adóztatható vagyonelem Magyarországon csak a többi vagyon után fizetendő adó meghatározásánál vehető figyelembe. A kettős adóztatás kezelése ezért vagyonelemenként és egyezményenként külön elemzést igényelhet.

Hogyan kellene megállapítani és megfizetni az adót?

A vagyonadó önbevallás alapján működne. Az adóalany az év utolsó napján fennálló vagyonállapot alapján maga állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg az adót a következő év augusztus 31-éig. Bevallást csak akkor kellene benyújtani, ha tényleges adófizetési kötelezettség keletkezik. A kapcsolattartás és a bevallás elektronikus úton történne.

A bevallásban vagyonelemenként fel kellene tüntetni többek között a szerzés jogcímét és időpontját, az azonosító adatokat, a tulajdoni hányadot, a számított értéket, az alkalmazott értékelési módszert, a levont tartozásokat és az adócsökkentő tételeket. Az alátámasztó iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kellene őrizni. A szabályozás tehát a jelentős vagyonnal rendelkező adózóknál gyakorlatilag részletes, évente aktualizált vagyonleltár elkészítését követelné meg.

A vagyonelemek értékelésének általános szabályai

Minden vagyonelemet a törvényben meghatározott különös értékelési szabály szerint kellene figyelembe venni. Ha valamely eszközre nincs külön rendelkezés, a december 31-én fennálló szokásos piaci érték lenne irányadó. A devizában meghatározott összegeket főszabály szerint a Magyar Nemzeti Bank év végi hivatalos árfolyamán kellene forintra átszámítani.

Az értékelési rendszer nem pusztán a piaci érték megbecslésére szolgál: egyes vagyonelemeknél kötött számítási módszert, kötelező sorrendet, szakértői jogosultságot és részletes dokumentációs feltételeket ír elő. Ez a tervezet egyik legösszetettebb része, és várhatóan a társadalmi egyeztetés egyik központi szakmai kérdése is lehet.

Hogyan értékelnék a társasági részesedéseket?

A tőzsdén jegyzett, illetve tőzsdén kívül rendszeresen kereskedett részesedések értékét főszabály szerint az év utolsó kereskedési napjának záróárfolyama alapján kellene meghatározni. Ha ez több mint 10 százalékkal eltér az utolsó 30 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, az átlagárfolyam lenne irányadó.

A nem tőzsdei társaságoknál a tervezet a korábban vizsgált svájci modellhez hasonló vegyes képletet alkalmazna: a saját tőke és a hozamérték kétszeresének súlyozott átlagát kellene megszorozni a tulajdoni hányaddal. A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményének 15 százalékos tőkésítési rátával számított értéke lenne. A negatív átlagos eredményhez nulla hozamérték társulna.

Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál a saját tőkét korrigálni kellene az ingatlanokban, részesedésekben és értékpapírokban kimutatott rejtett tartalékokkal. Az ehhez szükséges, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokról a társaságnak tulajdonosai és a NAV felé is adatot kellene szolgáltatnia. Kisebbségi részesedés esetén 25 vagy 30 százalékos értékcsökkentés lenne alkalmazható, a tulajdoni aránytól függően.

Ha a beszámolóadatok hiányosak, a társaság működése jelentősen megváltozott, vagy a részesedéshez különleges jogok kapcsolódnak, független cégértékelés válhatna szükségessé. Ilyenkor legalább két módszert kellene alkalmazni a jövedelem-, piac- és eszközalapú megközelítések közül.

Belföldi és külföldi ingatlanok értékelése

Belföldi ingatlannál kötött sorrend érvényesülne. Elsőként az előző tizenkét hónap megfelelő ügyleti értékét, ennek hiányában egy legfeljebb tízéves ügylet indexált értékét kellene használni. Ha egyik sem áll rendelkezésre, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje által meghatározott érték következne, végül pedig független szakértő által meghatározott forgalmi érték lenne alkalmazható.

Lakásoknál az indexálás az MNB lakásárindexére, termőföldnél a KSH művelési ágankénti termőföldáradataira épülne. Az 500 millió forintot elérő kiemelt értékű ingatlan szakértői értékelését kizárólag megfelelő jogosultságú igazságügyi szakértő végezhetné, legalább két értékelési módszer alkalmazásával.

Külföldi ingatlannál a szerzési vagy hatóságilag megállapított értékből kellene kiindulni, növelve azt az értéknövelő beruházásokkal. A későbbi években az érték választás szerint évi 3 százalékkal vagy a külföldi állam hivatalos ingatlanárindexével változna. Ha ez nem alkalmazható, hivatalos adózási vagy kataszteri érték, végső esetben független szakértői forgalmi érték lenne irányadó.

Ingóságok, műtárgyak és gyűjtemények

Az ingó dolgokat főszabály szerint az év végi szokásos piaci értéken kellene figyelembe venni, a gyűjteményt pedig egységként, nem az egyes darabok egyszerű összegeként kellene értékelni. Elsődleges támpont lehetne a tizenkét hónapon belüli független felek közötti vételár, ennek hiányában dokumentált értékesítési vagy árverési adatok, nyilvános kínálati árak, illetve a piaci értéket kifejező biztosítási érték. Független szakértői értékelés is választható lenne.

Járműveknél típusonként részletes összehasonlítási szempontok jelennének meg. Gépjármű esetében például a gyártmányt, kivitelét, életkorát, futásteljesítményét, állapotát és felszereltségét, légi vagy vízi járműnél pedig további műszaki és használati adatokat is mérlegelni kellene.

Pénzügyi vagyonelemek és kriptoeszközök

A készpénz névértéken, a bankszámlapénz az év végi záróegyenlegen szerepelne. A tőzsdei hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat húsz kereskedési nap átlagárfolyamán, a befektetési jegyeket nettó eszközértéken, a nem forgalmazott kötvényeket főszabály szerint névértéken kellene számításba venni. A követeléseknél a fennálló tőkeösszeg, a származtatott pozícióknál a pozitív piaci érték, a biztosításoknál pedig a visszavásárlási érték lenne irányadó.

A kriptoeszközök értékét az év végi mennyiség és egy rendszeres kereskedést biztosító platform nyilvános záróárfolyamának szorzataként kellene meghatározni. Referenciaár hiányában az adózónak kellene hitelt érdemlően igazolnia a piaci értéket. A befektetési nemesfém értéke szabványosított termékeknél a színnemesfém mennyisége és a nemzetközi referenciaár alapján alakulna.

Erős adóhatósági kontroll és visszamenőleges vizsgálati kockázat

A tervezet külön adóelkerülés-ellenes alapelvet tartalmaz. A NAV már attól az időponttól vizsgálhatná a rendeltetésszerű joggyakorlást, amikor a vagyonadó bevezetése köztudomásúvá vált. Az ezt követően végrehajtott vagyonátruházásokat, átstrukturálásokat vagy szokatlan értékelési megoldásokat ezért az adózónak valós gazdasági vagy más, az adókötelezettségtől független méltányolható körülményekkel kellhet igazolnia.

A NAV a bevallási adatok és saját nyilvántartásai közötti ellentmondás tisztázására tizenöt napos felhívást küldhetne. Ha az adózó nem válaszol, vagy az eltérés nem tisztázódik és legalább 500 millió forinttal csökkenti a vagyonadó alapját, adóellenőrzés indulna. A megfelelő szabályok szerint készült független ingatlanértékelés ugyanakkor bizonyos feltételekkel mentesíthetné az adózót az értékkülönbözethez kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék alól, de magát az adókülönbözetet ebben az esetben is meg kellene fizetni.

A Megjelent a vagyonadó törvénytervezete bejegyzés először Andersen Magyarország-én jelent meg.