A reklámadó a magyar adórendszer egyik speciális, célzott adóneme, amelyet a médiatartalom-szolgáltatók, sajtótermékek kiadói, valamint a reklámközzétevő vállalatok kötelesek megfizetni a reklámtevékenységből származó árbevételük után. Az jelenleg felfüggesztés alatt áll, mértéke 0 százalék.

A reklámadót 2014-ben vezette be a magyar jogalkotó, az arányos közteherviselés elvére és a forgalmi-fogyasztási típusú adók súlyának növelésére hivatkozva. Az eredeti szabályozás progresszív adókulcsokat alkalmazott, majd 2015-től két sávos rendszer lépett életbe: a 100 millió forintot meg nem haladó adóalap után nem kellett adót fizetni, az ezt meghaladó részre pedig egységesen 5,3%, majd később 7,5% adókulcs vonatkozott. A reklámadó bevezetése jelentős szakmai és társadalmi vitákat generált, különösen a média- és reklámipar szereplői körében, mivel a szabályozás jelentős terhet rótt a hazai médiavállalatokra, és a nemzetközi versenyképességüket is érintette.

Az adónem alanyai azok a vállalkozások, amelyek Magyarországon reklámot tesznek közzé médiaszolgáltatás keretében, sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, ingatlanon, gépjárművön, nyomtatott anyagon vagy interneten, magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes felületen. Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó, módosított adóévi nettó árbevétel. A 2017-es törvénymódosítás óta saját célú reklám után már nem kell adót fizetni. Az adó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalap után 0%, az ezt meghaladó rész után 7,5%.

Az Európai Bizottság a 2016. november 4-én közzétett határozatával a reklámadó törvény egyes rendelkezéseit összeegyeztethetetlennek minősítette az Európai Uniós szabályokkal. Az indoklás szerint az adó az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosít, és ezáltal állami támogatásnak minősül. Magyarország megtámadta a bizottsági határozatot az Európai Unió Törvényszéke előtt, ami 2020-ban megállapította, hogy a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot.

A uniós szintű jogi huzavona közben, 2019. július 1-jén a reklámadó mértékét ideiglenesen 0%-ra csökkentették, így a reklámközzétevői és reklámmegrendelői adókötelezettség is megszűnt. A felfüggesztés eredetileg egy évre szólt, majd ezt a jogalkotó azóta minden évben meghosszabbította. A felfüggesztés időtartama alatt a reklámköltségek társasági adóban költségként elszámolhatók, és a reklámadóhoz kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek (pl. nyilatkozattétel, bejelentkezés) szünetelnek.

A 2025 őszén benyújtott első adócsomag érdekes változást hozott. Míg a korábbi években a felfüggesztést mindig egy teljes évvel hosszabbították meg, a Parlament elé benyújtott törvényjavaslat szerint ezúttal csak fél évvel, 2026. június 30-ig maradna érvényben a 0%-os adókulcs. A szakmai szervezetek, különösen a Magyar Reklámszövetség, egyeztetést kezdeményeztek a kormányzattal annak érdekében, hogy a felfüggesztést ezúttal is legalább egy évvel hosszabbítsák meg, illetve a reklámadó végleges kivezetését is szorgalmazzák. A felfüggesztés eltörlése a szakmai szervezetek szerint jelentős gazdasági kockázatot jelentene, mivel a reklámipar multiplikátorhatása révén a gazdaság egészét negatívan érintené.

  • 2014: Az adó augusztus 15-től volt hatályos, így csak részévre keletkezett bevétel. A teljes 2014-es évre vonatkozóan a reklámadóból származó költségvetési bevétel mintegy 6 milliárd forint volt.
  • 2015: Az első teljes évben a reklámadó bevétele meghaladta a 10 milliárd forintot.
  • 2016: A reklámadó bevétele továbbra is 10 milliárd forint körül alakult.
  • 2017: A reklámadó bevétele jelentősen csökkent, ekkor már csak mintegy 2,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Ennek oka a szabályozás módosítása, amely a kisebb cégeket mentesítette az adó alól.
  • 2018: A reklámadó bevétele tovább csökkent, 1,5–2 milliárd forint körül alakult.
  • 2019: Az év első felében még volt bevétel, de július 1-től az adó mértéke 0%, így onnantól nem keletkezett bevétel. Az első félévben kb. 0,5–1 milliárd forint folyt be.

2019. július 1-től a reklámadó mértéke 0%, így a magyar költségvetésnek azóta nem származik bevétele ebből az adónemből.

A reklámadó szabályait elsődlegesen a 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (Ratv.) rögzíti. Ez részletesen meghatározza az adó alanyait, az adókötelezettség keletkezését, az adóalap számításának módját, valamint az adó mértékét. A reklám fogalmát és a reklámközzététel módjait a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egészíti ki. Az aktuális felfüggesztésre és módosításokra vonatkozó rendelkezéseket minden évben az adótörvényeket módosító jogszabályok tartalmazzák, amelyek a Magyar Közlönyben jelennek meg.