Az adóhatósági eljárások során született másodfokú határozattal szemben lehetőség van közigazgatási pert kezdeményezni az illetékes bíróság előtt. Az Andersen szakértői vállalják ügyfeleink bíróság előtti képviseletét (adóperes képviselet) az eljárás teljes spektrumában.

Adóhatósági döntések elleni fellebbezés

Az adóigazgatás rendszerében a fellebbezés a legalapvetőbb jogorvoslati eszköz, amelynek szabályait a 2018-ól hatályos adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tartalmazza. A fellebbezést a megtámadott döntés hozó adóhatóságnál kell előterjeszteni. A fellebbezés benyújtására 15 nap áll rendelkezésre az írásba foglalt adóhatósági döntés közlésétől számítva, míg utólagos adómegállapítás esetén a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő 30 nap.

A fellebbezési eljárásban főszabály szerint nem lehet olyan új tény állítani, és nem lehet olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről az adózónak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, de azokat az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.

A fellebbezési eljárást a fellebbezés elbírására jogosult felettes adóhatóság folytatja le és ennek során a következő döntéseket hozhatja: (1) helybenhagyja az elsőfokú adóhatóság döntését (határozatát), (2) megváltoztatja azt vagy (3) megsemmisíti. A megsemmisített döntés esetében a felettes adóhatóságnak lehetősége van az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítani.

Adóperes képviselet, bíróság előtti képviselet

Az adóhatóság másodfokú határozata a kézbesítés pillanatában válik véglegessé. Ezt követően az adózónak 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy rendezze a megállapított adóhiányt, vagy befizesse a kiszabott bírságot és a késedelmi pótlék tartozását. Amennyiben azonban nem ért egyet a határozattal, az általa megtámadni kívánt döntéssel szemben – a döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül – közigazgatási pert indíthat (adóper), vagyis jogszabálysértésre hivatkozással bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Az elsőfokú bírósági eljárás a közigazgatási perrendtartás alapján illetékességgel rendelkező törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt zajlik.

A tárgyalás tartása a bírósági perben nem kötelező, ezt azonban mindenképpen érdemes kezdeményezni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a személyesen előadott okfejtés meggyőzőbb lehet, és a tárgyalás során kialakuló érdemi szakmai vitában jobban érvényesülhetnek a keresetben már előadott érvek.

A Kúria felülvizsgálati eljárása

Az adóügyekben indított közigazgatási bírósági perekben hozott ítéletekkel szemben nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor rendkívüli jogorvoslat keretében az elsőfokú bírósági döntés felülvizsgálata kérhető a Kúriától. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a jogerős elsőfokú ítélet kézbesítésétől számított 30 nap áll rendelkezésre.

A felülvizsgálati kérelemmel akkor van mód a bíróság jogerős döntését megtámadni, ha az jogszabályt sért, vagy a bíróság az ügyet a Kúriának valamely korábban közzétett döntésében foglalt jogértelmezéséhez képest eltérően ítélte meg. Fontos kiemelni, hogy a Kúria előtt új tényeket nem lehet előadni, az eljárás kizárólag az elsőfokú bírósági ítélet jogszerűségét vizsgálja.

Nagyon fontos szabály, hogy a Kúriának diszkrecionális jogköre van arra, hogy el akarja-e bírálni a felülvizsgálati kérelmet vagy sem. A felülvizsgálati kérelmet csak abban az esetben fogadja be és bírálja el, ha az a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

Ha a testület a felülvizsgálatot kérelmező adózónak ad igazat, határozatában

• megsemmisítheti vagy hatályon kívül helyezheti a végleges döntést,
• új eljárás lefolytatására kötelezheti az adóhatóságot vagy a bíróságot.

Általános adóperes képviselet tárgyban nyújtott Andersen szolgáltatások

Az Andersen Magyarország szakértői ügyfeleik részére vállalják:

• az adóhatósági döntések elleni fellebbezéshez szükséges dokumentumok, kérelmek összeállítását, benyújtását,
• a másodfokú adóhatóság határozata elleni közigazgatási adóper indítására vonatkozó bírósági kereset összeállítását, benyújtását,
• bíróság előtti képviseletet az elindított adóperekben,
• az elsőfokú bírósági ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását a Kúriához, valamint az eljárás során a Kúria előtti képviseletet,
• az elsőfokú bírósági ítélet kapcsán a NAV által benyújtott felülvizsgálati kérelemmel szembeni ellenkérelem összeállítását és benyújtását,