A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának megváltozása

A hazai termékdíj szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR-rendszer) 2023 júliusi bevezetésével nagy átalakuláson ment át. A környezetvédelmi termékdíj szabályrendszere 1995 óta működik, és bár azóta többször is változtatásokon esett át, az alaplogikája érintetlen maradt. A díj alapja a „szennyező fizet elve”, és a környezetre károsnak vélt termékek első (belföldi) forgalomba hozatalát vagy saját célú felhasználását terheli.

Ezt az adójellegű kötelezettséget a NAV felé kell teljesíteni, és bár technikailag most sem szűnt meg, jelentősége 2023 júliusa óta sokkal kisebbé vált. Ennek legfőbb magyarázata az, hogy az EPR-rendszerben bevezetett körforgásos termékek köre nagy átfedésben van a környezetvédelmi termékdíj által érintett termékek körével.

Nem szűnt meg a környezetvédelmi termékdíj adminisztráció

Ha egy termékre EPR-díjat kell fizetni, az EPR rendelet értelmében annak összege levonható az ugyanarra a termékre számított környezetvédelmi termékdíjból. Mivel az EPR-díj a termékkörök túlnyomó többségében magasabb, mint a környezetvédelmi termékdíj, ezért ez utóbbi esetben legtöbbször nincs díjfizetési kötelezettség.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a környezetvédelmi termékdíj esetében megszűnne az adminisztrációs kötelezettség, hiszen a negyedéves bevallásokat a vonatkozó jogszabályok értelmében továbbra is el kell készíteni. Abban az esetben, ha átfedés van a termékkörök között, nullás adatszolgáltatást kell beadni az adóhatóság felé. Aki nem nyújtja be ezeket a bevallásokat, mulasztási bírsággal sújtható.

Két díjfizetési kötelezettség, két hatóság

Minden magyarországi gyártó és forgalmazó esetében különösen fontos feltárni, hogy van-e EPR kötelezettsége, érintettsége. A kötelezettség fennállása esetén nem menti fel az adózót az EPR-díj megfizetése alól, ha ugyanarra a termékre megfizeti a környezetvédelmi termékdíjat.

Egyrészt azért, mert a két díj számítási módszere és összege is eltérő. Másrészt azért, mert a két díjat két különböző hatóság felé kell megfizetni (a kapcsolódó adatszolgáltatás elküldése mellett): az EPR-díjat a Hulladékgazdálkodási Hatóságnak (kormányhivatal) kell megfizetni, míg a környezetvédelmi termékdíjat a NAV-nak.

Termékdíj optimalizációs lehetőségek

Fontos összefüggés, hogy az, aki érintett a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségében, nagy valószínűséggel az EPR-rendszerben is érintett. Hiába a nagy átfedés a két termékkör között, a környezetvédelmi termékdíj adminisztrációt továbbra is ugyanúgy fent kell tartani úgy, hogy EPR-kötelezettség esetén emellett EPR adminisztrációt is vezetni kell.

Önmagában már az lehetőséget ad az optimalizációra, ha az adózó esetében megállapítjuk, hogy van-e EPR érintettsége, amennyiben ez még nem történt meg. Ha a válasz igen, akkor az esetek többségében nullára csökkenthető az addigi környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség. Ezen felül a termékdíj esetében vannak átvállalási és visszaigénylési lehetőségek, de adott körülmények között érdemes foglalkozni a termékdíj raktárak eszközével is.

Összességében elmondható, hogy ez egy komplex tanácsadási terület, két fontos területre, adóoptimalizációra és folyamatoptimalizációra bontható.

Az Andersen kapcsolódó szolgáltatásai

• A környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek körének beazonosítása.
• Az érintett termékek speciális kódolása (a CSK és KT kód meghatározása).
• A folyamatokat optimalizáló átvállalások és visszaigénylések rendszerének kidolgozása.
• A termékdíjjal kapcsolatos nyilvántartások és riportok áttekintése, optimalizálása.
• A bevallásokkal kapcsolatos feladatok átvállalása, az adminisztrációs tevékenység támogatása.
• Az EPR érintettség megállapítása