Több mint másfél évvel ezelőtt számoltunk be a ViDA csomagról, vagyis arról, hogy az EU alapvető változásokat tervez az áfa rendszerében. Egyrészt digitalizációs vívmányokkal kívánja felfegyverezni a tagállami adóhatóságokat, hogy csökkenthető legyen az adóelkerülés okozta áfahiány. Másrészt jelentős egyszerűsítéseket szeretne biztosítani az adózók számára is. Nos, úgy látszik, a jogalkotási folyamat a végéhez közeledik, az Európai Parlament megtette a módosítási javaslatait az eredeti csomaggal kapcsolatban, a tagállamok között pedig egyetértés mutatkozik a legfontosabb kérdésekben. Mutatjuk, hogy a csomag elfogadása esetén mi, mikortól és hogyan változna.
ViDA első fázis: a digitalizáció megalapozása
Az Európai Bizottság 2022 végén terjesztette elő az uniós áfarendszer modernizálásával kapcsolatos jogalkotási csomagját. Az Európai Parlament által javasolt módosítások szerint már 2025. január 1-jétől életbe lépnének az első változások, amelyek a 250 munkavállalónál több főt foglalkoztató adózókat érintik. A többi adózó egyéves haladékot kapna az átállásra.
Az elképzelések alapján ez az első fázis alapozza meg az uniós áfarendszer digitalizációját. A változások pontosítják az elektronikus számla fogalmát, az egységes európai e-számla szabványt pedig valamennyi adóhatóságnak el kell majd fogadnia. Ezzel együtt a tagállamok saját e-számla formátumokat is bevezethetnek.
A fenti változásokkal párhuzamosan kötelezővé válik a közösségi ügyletek esetében az ún. strukturált e-számla kibocsátása is. Ez egy olyan e-számla típus lenne, amely a hozzá társított adattartalommal lehetővé teszi a számla automatikus digitális feldolgozását a vevők számára.
Digital Age – szinte azonnali adatszolgáltatás a közösségi ügyletek esetében
A ViDA (VAT in the Digital Age / Áfa a Digitális Korban) javaslatcsomag alapján az igazi áttörés 2028. január 1-jétől érkezne. Ekkortól már nem lesz szükséges a vevő hozzájárulása az e-számlázáshoz a határon átnyúló ügyletek esetében. A számlakibocsátók saját maguk döntik el – a fenti szabályokra is figyelemmel –, hogy mikor milyen számlát bocsátanak ki. A belföldi ügyletek esetében a tagállamokon múlik, hogy bevezetik-e ezt a kötelezettséget.
A számlákat nyolc munkanapon belül kell majd kibocsátani, gyűjtőszámlázásra kizárólag B2B tranzakciók esetén lesz lehetőség.
A 2028-as számlázási változások megalapozzák a lehetőségét a jelenlegi EU-s összesítő jelentés eltörlésének, amelyet egy adatszolgáltatási kötelezettség fog felváltani. Ezt az adóalanyoknak a letelepedésük szerinti tagállam részére kell teljesíteni minden Közösségen belüli tranzakcióra vonatkozóan. Az adatszolgáltatást az adózóknak a tranzakció saját könyvekbe kerülésétől számított három napon belül meg kell tennie.
A külföldi áfa regisztrációk kora lejár – jelentős adminisztrációs egyszerűsítések a ViDA alapján
2026 elejétől várhatóan drasztikusan csökken a külföldi áfa regisztrációk száma. Bevezetik ugyanis a korábbi javaslatnak megfelelően az általános fordított adózást abban az esetben, ha az eladó az áfa esedékességének tagállamában nem rendelkezik áfa regisztrációval, a vevő pedig igen. A módosítás tehát az eredeti javaslathoz képest még liberálisabb, hiszen a fordított adózáshoz már az is elegendő lesz a módosított javaslat szerint, ha az eladónak nincs adószáma a teljesítési hely szerinti tagállamban.
Ha tehát egy cég kiregisztrál 2026-ban az áfa alól egy külföldi országban, továbbra is számlázhat a vevőjének a saját nemzeti szabályai szerint immáron fordított adózással. Az áfa regisztráció megszüntetése természetesen nem lesz kötelező.
Az áfa regisztráció megszüntetésével a saját áru mozgatásokat egy új egyablakos rendszer keretében lehet majd jelenteni. Ezt a korábbi javaslat is tartalmazta.
Platformokon keresztül nyújtott szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás
2026-tal módosítanák az online platformokkal kapcsolatos szabályokat is. Itt az eredeti koncepciót nem alakították át jelentősen, azonban nagyon fontos szabály, hogy az alanyi adómentességben részesülő adózók által nyújtott szálláshely-szolgáltatások (pl. Booking.com) és személyszállítási szolgáltatások (pl. Uber) közvetítése esetében a platformok nem lesznek adófizetésre kötelezettek.
Ugyancsak nem lesznek adófizetésre kötelezettek azok a platformok, amelyek az uniós rendelkezések alapján kisvállalkozásnak minősülnek.
Ugyan a ViDA javaslatcsomagnak még több fórumon is át kell mennie, várakozásaink szerint a koncepció nem változik már meg lényegesen.