A filmtörvény a magyar filmipar sikerének titka?

A magyar filmipar az elmúlt 20 évben tapasztalható ugrásszerű növekedése több okra vezethető vissza. A fejlődés a 2004-ben hatályba lépő magyar filmtörvénynek köszönhető, amelyet kifejezetten a magyar filmkultúra és filmipar nemzetközi versenyképességének fokozására terveztek. Ezért a szükséges pénzügyi háttér megteremtése érdekében a Magyarországon filmet gyártó vállalkozások automatikus közvetett támogatást élveznek. 2018. június 11-től a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezmény 25%-ról 30%-ra emelkedett. A megemelt 30%-os támogatást minden olyan filmalkotás esetében igényelni lehet, amelyre a támogatási jogosultsági kérelmet 2018. június 11-én vagy azt követően nyújtották be.

Más tényezők is hozzájárulnak a magyar filmipar sikeréhez. A meglévő filmes infrastruktúra, így a modern, jól felszerelt filmstúdiók, a szakértelemmel és a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező magyar stábtagok, valamint változatos forgatási helyszínek elérhetősége miatt Magyarország vonzó helyszín lehet a magyar és a külföldi filmgyártók számára.

Filmgyártás adókedvezmény: hogyan számítódik a 30%-os közvetett támogatás?

A filmprodukciók a magyarországi forgatással kapcsolatban akár belföldön, akár külföldön felmerülő közvetlen filmgyártási költség 30%-ának megfelelő mértékű támogatást vehetnek igénybe, amennyiben a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotásoknál a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a Nemzeti Filmiroda a filmgyártó vállalkozást és a filmalkotást a gyártás megkezdését megelőzően nyilvántartásba vegye.

A támogatás alapját képező közvetlen magyar filmgyártási költségek a magyar partnerektől beszerzett termékek és szolgáltatások ellenértékén kívül magukba foglalják azon külföldi színészek és stábtagok javadalmazási költségének meghatározott részét is, akik Magyarországon adó fizetésére kötelezettek. Az adó megfizetésének tényét hitelt érdemlő módon bizonyítani kell. A külföldi színészek és stábtagok javadalmazása 3 millió forintig 100%-ban elszámolható belföldi költésnek minősül. Az ezt meghaladó összeg 50%-a számolható el belföldi költésként. Így a külföldi színészek és stábtagok magyar adózás alá való bevonása akár 18,75%-os előnyt is jelenthet a filmprodukció számára, mivel a magyarországi adóköteles javadalmazás nem csak a 30%-os adókedvezmény alapját képezi, de megnöveli az elszámolható 20%-os külföldi költés bázisát is.

Közvetlen filmgyártási költségek

A támogatás alapjaként elszámolható közvetlen filmgyártási költségnek minősül továbbá:

• a jogdíjak költsége (a magyar filmprodukció könyveiben elszámolt gyártási költség 4%-ának megfelelő mértékig),
• a produceri díjak elszámolt összege (a magyar filmprodukció könyveiben elszámolt gyártási költség 4%-ának megfelelő mértékig az elszámolásba Magyarországon adót fizető külföldi stábtagként bevont producerek jövedelmére ez a korlátozás nem vonatkozik),
• az előkészítési és utómunkálatok költsége,
• a reklámköltések (a magyar filmprodukció könyveiben elszámolt gyártási költség 2%-ának megfelelő mértékig, de legfeljebb tízmillió forint összegben),
• az utazási költségek (amennyiben legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van),
• valamint a finanszírozási költségek.

A filmgyártó társaságok a 30%-os támogatás összegét vagy közvetlenül az adójukat erre a célra fordító társaságoktól vagy a Magyar Nemzeti Filmintézet letéti számlájáról igényelhetik. A letéti számla 2012 óta üzemel. Egy 2,5%-os adminisztrációs díj felszámítását követően lehívható róla a Filmiroda által lefolytatott költségellenőrzési eljárás eredményeként jóváhagyott támogatási összeg. A letéti számláról történő lehívások érkezési sorrendben érvényesülnek, 2024-ben a filmprodukciók rendelkezésére álló keretösszeg 69 milliárd forint.

Hogyan vehetik igénybe az adókedvezményt a támogatók?

A filmgyártás közvetett támogatásának forrása a magyar társasági adóalanyok által filmcélra felajánlott támogatás. A szponzorok a gyakorlatban leginkább a Filmalap által vezetett letéti számlára történő befizetésen/adófelajánláson keresztül közvetetten támogatják a filmalkotásokat, de természetesen támogathatják az egyes produkciókat közvetlenül is. A támogatók a támogatás/adófelajánlás összege után a támogatás formájától függően vagy társasági adókedvezményt, vagy társasági adó jóváírást vehetnek igénybe. (Az ún. TAO támogatás után a támogatók által igénybe vehető adókedvezménnyel kapcsolatos tudnivalókról bővebben itt olvashatnak.) A magyarországi filmes adókedvezmény rendszerét az Európai Bizottság többször felülvizsgálta és jóváhagyta. A jelenlegi rendszer legalább 2024. december 31-ig marad hatályban, és várhatóan utána is meghosszabbítják.

Miképpen fizetnek adót Magyarországon a külföldi szereplők és stábtagok?

A külföldi színészek és stábtagok magyarországi jövedelme a nemzetközi adóegyezmények és a magyar személyi jövedelemadó-szabályok értelmében Magyarországon adókötelessé válhat, és így a magyar filmes adókedvezmény alapját képezheti. Magyarország több mint 80 országgal, így többek között az EU tagállamaival, Ausztráliával és Kanadával kötött adóegyezményeket.

A külföldi színészek magyarországi munkavégzéssel kapcsolatos jövedelme az adóegyezmények előírásai alapján az esetek döntő többségében Magyarországon válik adókötelessé, függetlenül attól, hogy a színész a külföldi vagy a magyar produkciós társasággal szerződik-e, illetve, hogy díjazását személyesen vagy az általa alapított társaságon keresztül kapja. (Az adott egyezmény pontos rendelkezéseit azonban minden esetben ellenőrizni kell.) Ebből következően a Magyarországon forgató színészek többsége a magyarországi munkájuk ellenértékeként kapott fizetésük és napidíjuk után 15%-os személyi jövedelemadót kötelesek fizetni.

A külföldi stábtagok esetében is, amennyiben Magyarországon adókötelessé válnak, igénybe vehető a közvetett támogatás. Az adóztathatóságot itt is az egyedi körülmények alapján szükséges mindig vizsgálni.

Fontos, hogy a Magyarországon munkát végző és adóköteles magánszemélyek a származási országukban érvényes társadalombiztosítási státuszukat időben igazolják. Ennek hiányában a magyar társadalombiztosítás hatálya alá kerülnek és jövedelmük után a 15%-os személyi jövedelemadó mellett járulékkötelezettséggel is számolniuk kell.

Milyen fő adókérdések jöhetnek szóba egy magyarországi forgatás kapcsán?

A magyar projekttársaságok könyveiket a magyar számviteli szabályok szerint vezetik. A profit után 9%-os társasági adót fizetésére, valamint a korrigált profit – azaz a közvetített szolgáltatásokkal, alvállalkozók, anyagköltséggel és eladott áruk beszerzési értékével csökkentett nettó árbevétel – után 2%-os helyi iparűzési adó fizetésére kötelezettek.

A belföldön megvásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások igénybevétele során a szállítóknak megfizetett 27%-os általános forgalmi adót a projekttársaság az általa nyújtott szolgáltatásokon felszámított fizetendő áfa összegéből levonásba helyezheti. A filmprodukciók többnyire áfa visszaigénylő pozícióban vannak. Azonban a visszaigénylés időigényes volta miatt az áfával, mint átmeneti finanszírozandó tényezővel a produkciónak számolnia kell.

A forgatási célra az uniós vámterületen kívülről behozott eszközök, felszerelések esetében vámfizetési kötelezettség is felmerülhet. A behozatal ideiglenes jellege miatt azonban az eszköz tulajdonosa többnyire mentesül a vámfizetési kötelezettség alól.

A filmforgatás során alkalmazott belföldi színészek és stábtagok foglalkoztatásával kapcsolatosan a magyar projekttársaságnak mint foglalkoztatónak, vagy mint kifizetőnek a bérek, díjazások vonatkozásában adólevonási és adófizetési kötelezettsége állhat fenn. Az általános adózási szabályok szerint a 15%-os személyi jövedelemadót és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot a bruttó díjazásból kell levonni, míg a produkciót 13%-os szociális hozzájárulási adó terheli. Ettől eltérő speciális, egyszerűsített adófizetési módozatokat is lehet a filmiparban alkalmazni, így gyakori az ún. egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), illetve – főleg a statisztákat érintően – az egyszerűsített alkalmazás és az ehhez kapcsolódó közteher megfizetése (melynek összege jelenleg napi 8 ezer forint).

2016-tól vezették be az ún. mozgóképszakmai képzési hozzájárulást. Ezt a közvetett támogatásban részesülő filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozások fizetik, a Filmiroda támogatásra jogosultságot megállapító döntésében meghatározott közvetlen filmgyártási költség 0,5%-ának, de filmalkotásonként legfeljebb 15 millió forintnak megfelelő összegben. Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után.

Az Andersen Magyarország által kínált szolgáltatások

Társaságunk egyaránt foglalkozik a filmes adókedvezményt (filmgyártás adókedvezmény) igénybe venni szándékozó filmes produkciók, illetve a filmgyártást támogatni szándékozó gazdasági társaságokat érintő ügyekkel.

A filmprodukciók számára nyújtott szolgáltatások

• A tervezett költségvetés átvizsgálása, véleményezése a közvetett támogatás alapjának meghatározása érdekében
• A külföldi színészek és stábtagok státuszának vizsgálata, a megfelelő szerződéses struktúrák kialakítása a 30%-os kedvezmény alapját képező javadalmazás maximalizálása érdekében
• A külföldi színészek és stábtagok magyarországi adókötelezettségével kapcsolatos adóregisztrációs, elszámolási, adófizetési és adóbevallási kötelezettségek teljesítésében való részvétel
• A közvetett támogatás alapját képező, a külföldi színészeknek és stábtagoknak kifizetett javadalmazási költségekkel kapcsolatos adófizetési kötelezettség teljesítéséről filmirodai dokumentáció elkészítése

Támogatást nyújtó társasági adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások

• A támogatást nyújtó vállalatok adó- és pénzforgalmi terveinek optimalizálása a filmgyártási támogatási adókedvezmény igénybevételével
• A filmgyártáshoz nyújtott támogatás és a kapcsolódó adókedvezmény hazai és nemzetközi számviteli elszámolásával kapcsolatos tanácsadás