A kormány 2026. október 27-én öt adózási tárgyú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezek együttesen alkotják az idei őszi adócsomagot, amely alapvetően alakítaná át a magyar adórendszer több elemét. A csomag része a vagyonadó törvénytervezete és a KATA szabálymódosításai, míg ezek mellett a legjelentősebb intézkedések közé tartozik a nagyvállalatokra vonatkozó 15 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése, az innovációs járulék növelése vagy az újra fizetendővé váló reklámadó. Ezzel párhuzamosan átalakulnának a K+F-kedvezmények, lépcsőzetesen kötelezővé válna az eÁfa, magánszemélyek esetében új exit tax lépne életbe, szigorodnának a rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatos szabályok, de fontos fejlemény az is, hogy egyes ágazati különadók továbbra is velünk maradnának.
Az adócsomag rendelkezéseinek többsége 2027. január 1-jén lépne hatályba, egyes adminisztratív és jogharmonizációs szabályok azonban más időponttól lennének alkalmazandók. A törvényjavaslatokat az Országgyűlés a parlamenti eljárás során még módosíthatja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tervezett változásokat.
A magyarországi vagyonadó törvényjavaslata
A 2026-os őszi adócsomag része természetesen a vagyonadó bevezetését célzó törvényjavaslat is. Az előzetes kormányzati kommunikációval összhangban az új adónem már 2026. december 15-én hatályba lépne, az első adókötelezettséget pedig a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján kellene megállapítani. Az érintett adóalanyoknak így viszonylag rövid idő állna rendelkezésükre a belföldi és külföldi vagyonelemeik, kapcsolódó tartozásaik és tulajdonosi viszonyaik feltérképezésére. Az első vagyonadó-bevallást 2027. augusztus 31-éig, a NAV által biztosított elektronikus felületen kellene benyújtani, és ugyanezen időpontig kellene az adót megfizetni.
A vagyonadó törvényjavaslatról ebben a cikkben írtunk részletesen>>.
Az új KATA-szabályok is a 2026-os őszi adócsomag részét képezik
A 2026. évi őszi adócsomag részeként az új KATA szabályairól szóló külön törvényjavaslatot is benyújtották az Országgyűlésnek. A javaslat 2027-től ismét megnyitná az egyszerűsített adózási formát a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók előtt, valamint lehetővé tenné a cégeknek és más kifizetőknek történő számlázást. 2027-ben a főfoglalkozású kisadózók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak 50 ezer forint tételes adót fizetnének, az éves bevételi keret pedig 22 millió forint lenne. 2028-tól a tételes adó összegét a minimálbér mértékéhez kötnék. A kifizetőktől származó bevételhez 15 százalékos kiegészítő adó kapcsolódna, miközben szigorú szabályok akadályoznák a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltását és az egyetlen megrendelőtől való túlzott függést. A jelenlegi és az új KATA 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne, a régi rendszer pedig 2028. december 31-én szűnne meg.
Társasági adó: 15 százalékos adókulcs a nagyvállalatoknak
A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy 2027-től a nagyvállalatok társaságiadó-kulcsa 9 százalékról 15 százalékra emelkedne. Nagyvállalatnak főszabály szerint az az adózó minősülne, amelynek legfelső szintű konszolidált beszámolója (ennek hiányában egyedi beszámolója) szerinti éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben eléri az 500 millió eurónak megfelelő összeget. A nagyvállalati adózás az értékhatárt el nem érő vállalkozások számára is választható lenne.
A nagyvállalatoknak emellett a rájuk vonatkozó speciális szabályok alapján kellene meghatározniuk a társaságiadó-alapjukat, aminek célja a globális minimumadó szabályrendszeréhez való közelítés. Ennek megfelelően a halasztott adót adóalap-módosító tételek útján az adóalapban is figyelembe kellene venniük, továbbá az osztalékbevétel mentessége csak a 10%-ot meghaladó részesedés vagy legalább egyéves tartási időszak fennállása esetén lenne alkalmazható.
Ha egy csoportos társaságiadó-alanynak legalább egy nagyvállalat tagja van, a teljes adócsoportot a 15 százalékos adómérték terhelné, és valamennyi csoporttag egyedi adóalapját a nagyvállalati szabályok szerint kellene meghatározni. A nagyvállalatok ugyanakkor a fizetendő társasági adójukat a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 85 százalékával csökkenthetnék, legfeljebb azonban a kedvezmény alkalmazása nélkül számított társasági adó 25 százalékáig.
Átalakul a csoportos társasági adóalanyiság
Az újonnan létrejövő társaságiadó-csoportoknál megszűnne a jelenlegi, legalább 75 százalékos kapcsolati feltétel. A 2027-es adóévtől azok a belföldi adózók alkothatnának csoportos társaságiadó-alanyt, amelyek ugyanazon konszolidált beszámoló hatálya alá tartoznak, azonos mérlegfordulónappal rendelkeznek, és egységesen a magyar számviteli szabályokat vagy az IFRS-es szabályokat alkalmazzák. A 2026. december 31-én már működő adócsoportok, valamint a 2026-os adóévre vonatkozó határidőn belül benyújtott kérelmek alapján engedélyezett adócsoportok esetében az átmeneti szabály szerint továbbra is alkalmazhatók lennének a korábbi rendelkezések, amíg azok feltételei fennállnak. Ugyanakkor 2027. január 1-jétől lehetőség nyílna arra, hogy az érintettek nyilatkozat benyújtásával az új szabályrendszer alkalmazását válasszák.
A bejelentett részesedést felváltja a kiemelt részesedés
A bejelentett részesedés jelenlegi rendszere helyett bevezetnék a kiemelt részesedés fogalmát. A legalább 10 százalékos és legalább egy évig tartott részesedés kivezetésén elért árfolyamnyereség bejelentés nélkül is csökkentené az adóalapot, az értékvesztés és az árfolyamveszteség viszont növelné azt.
A 10 százalék alatti részesedések a jövőben főszabály szerint nem tartoznának a kedvezményes szabály alá, ugyanakkor az ilyen részesedésekre elszámolt értékvesztés sem minősülne elismert költségnek, mivel az értékvesztéssel összefüggő adóalap-növelő tételt általános jelleggel vezetnék be.
Az új rendszer 2027. januárjától lenne alkalmazandó, a korábban szabályosan bejelentett részesedésekre azonban átmeneti védelem vonatkozna, így azok tekintetében a korábbi szabályok szerinti adóalap-csökkentés továbbra is alkalmazható maradna a 2027-et követő kivezetések esetében is.
Ezzel párhuzamosan megszűnne a bejelentett immateriális jószág, valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószág egyes társaságiadó-kedvezménye.
A 2026-os őszi adócsomag jelentősen átalakítja a K+F-kedvezményeket
A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és a kutató-fejlesztők által használt tárgyi eszközök értékcsökkenése kétszeresen lenne figyelembe vehető adóalap-csökkentő tételként. Mivel az érintett költségek számviteli ráfordításként már egyszer csökkentik az eredményt, így összességében háromszorosan érvényesülnének az adóalapban. Az egyéb jogosult közvetlen K+F-költségeknél ugyanakkor megmaradna az egyszeres további levonás.
A meghatározott kutatószervezetekkel, írásbeli megállapodás alapján közösen végzett K+F-tevékenységre vonatkozó speciális adóalap-kedvezmény fennmaradna. Ennek keretében a jogosult közvetlen költségek a törvényi korlátok figyelembevételével továbbra is háromszorosan lennének levonhatók, ami a számviteli elszámolással együtt összesen négyszeres érvényesítést jelenthet. A jogosult kutatószervezetek köre az egyetemi klinikákkal bővülne.
Az igénybe vett K+F-szolgáltatások költségére ugyanakkor csak akkor járna kedvezmény, ha a szolgáltatást egyebek mellett kis- vagy középvállalkozástól, felsőoktatási intézménytől, egyetemi klinikától, az MTA-tól, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat valamely szervezetétől vagy más, tételesen felsorolt kutatóhelytől veszik igénybe. A tervezet részletesebb nyilatkozati szabályokat is előír a költségek kettős elszámolásának kizárására.
A K+F-adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról 20 százalékra emelkedne. A speciális kutatási együttműködések esetében megmaradnának a magasabb kedvezménymértékek: alapkutatásnál 100 százalék, alkalmazott kutatásnál 50 százalék, kísérleti fejlesztésnél 25 százalék, legfeljebb 500 millió forintos adókedvezménnyel. Megszűnne az öt évre szóló választási kötelezettség is, így ugyanazon adóévben K+F-adókedvezmény és K+F-adóalap-kedvezmény egyaránt alkalmazható lenne, de ugyanarra a költségre csak az egyik jogcím lenne érvényesíthető. Az adókedvezmény a költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben lenne igénybe vehető. Az új szabályok első alkalommal a 2027-ben megkezdett K+F-projektek 2027-től felmerülő elszámolható költségeire vonatkoznának.
A kutató-fejlesztők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény 50 százalékról 100 százalékra emelkedne, a kisvállalati adóban figyelembe vehető K+F-kedvezmény alapja pedig az érintett bérköltség 50 százaléka helyett annak 200 százaléka lenne. A tudományos fokozattal rendelkező munkavállalókra vonatkozó külön KIVA-kedvezmény minimálbér kétszereséhez kötött havi korlátja változatlan maradna.
A helyi iparűzési adó alapból továbbra is levonható lenne a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költsége.
Szigorodnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai
A fejlesztési adókedvezmény leggyakrabban alkalmazott beruházási értékhatára 3 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelkedne, miközben több, a gyakorlatban kevéssé használt beruházási jogcím megszűnne. Ezek az élelmiszer-higiéniai, a filmgyártási és a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó beruházási jogcímek. Az adókedvezmény az első igénybevételi évben és az azt követő tíz adóévben, összesen legfeljebb tizenegy adóévben lenne igénybe vehető.
Az adókedvezmények igénybevételi korlátja is szigorodna: a K+F-adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig lennének érvényesíthetők a további adókedvezmények, szemben a jelenlegi 80 százalékos korláttal.
A nagyvállalkozásoknak többletfeltételként növelniük kellene K+F-költségeiket: az adókedvezmény kötelező üzemeltetési időszakának első három adóévében évente legalább 5 százalékos növekedést kellene elérniük az előző három év átlagához képest, majd ezt a növekményt az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig fenn is kellene tartaniuk. Azokban a referenciaévekben, amelyekben nem merült fel saját K+F-költség, az adott év nettó árbevételének 2 százalékát kellene figyelembe venni a számításnál. Új munkavédelmi feltétel is megjelenne, és szigorodnának a környezetvédelmi szabályok megsértésének következményei.
A tiszta technológiák gyártását szolgáló beruházásoknál 100 millió forintos minimumérték jelenne meg. Az elem-, akkumulátor- és energiatárolási technológiák gyártására irányuló beruházásoknál az adókedvezmény maximális összege jelentősen csökkenne.
A fejlesztési adókedvezmény új feltételei első alkalommal a 2027. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkoznának.
Megszűnik a látvány-csapatsportok TAO-támogatása
2027. január 1-jétől megszűnne a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény és adófelajánlási rendszer. A korábbi szabályok szerinti adókedvezményi jogosultság utoljára a 2026 végéig átutalt támogatások alapján szerezhető meg, amely legkésőbb a 2029. július 1. előtt benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. Felajánlás esetén az adóhatóság a november 30-ig megtett rendelkezések és december 2-áig megfizetett adóelőleg, adó terhére 2026. december 31-ig teljesít átutalást.
Ezzel párhuzamosan új adóalap-kedvezmény jelenne meg az amatőr sportszervezetek, sportszövetségek, sportrendezvények és amatőr sportolók ingyenes támogatására. A támogató a megfelelő feltételek mellett a juttatás értékének 20 százalékával csökkenthetné az adóalapját.
Az új sporttámogatási rendszerrel összefüggésben elismert költségnek minősülne az amatőr sport támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatások és egyéb juttatások értéke, valamint a sportszervezetekkel, sportrendezvényekkel vagy sportolókkal kapcsolatos reklám- és szponzorációs ráfordítások is.
Emelkedik az innovációs járulék
2026-os őszi adócsomag alapján az innovációs járulék mértéke 2027. január 1-jétől 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne. Az új kulcsot már a 2027 első félévére vonatkozó járulékelőlegeknél is alkalmazni kellene.
Változnak a számviteli törvény egyes szabályai
A törvényjavaslat jelentősen szűkítené a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozások körét. 2027-től főszabály szerint azon vállalkozásoknak, illetve konszolidált beszámolót készítő anyavállalatoknak kellene fenntarthatósági jelentést készíteniük, amelyeknél az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben az éves nettó árbevétel meghaladta a 180 milliárd forintot, és az üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 1000 főt. Az új szabályokat első alkalommal a 2027-ben induló üzleti évre kellene alkalmazni, ugyanakkor azok már a 2026-ban induló üzleti évre is alkalmazhatók lennének. Az új értékhatárokat el nem érő vállalkozások pedig már a 2026. üzleti év tekintetében is mentesülhetnének a jelentéstétel alól.
Személyi jövedelemadó: exit tax a külföldre költöző magánszemélyeknek
2026-os őszi adócsomag alapján új szabályok vonatkoznának azokra a jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyekre, akik megszüntetik magyar adóügyi illetőségüket. Az úgynevezett exit tax alapján adóköteles lenne a jövedelemként még nem realizált értéknövekmény a következő eszközök esetén: értékpapírok, külföldi szervezetben lévő vagyoni részesedések, az imént felsorolt eszközökre vonatkozó bizonyos jogok és követelések, kriptoeszközök, tartós befektetési számlák, nyugdíj-előtakarékossági számlák és életbiztosítások.
A rendelkezés főszabály szerint akkor lenne alkalmazandó, ha a magánszemély az előző tíz évből legalább öt évben magyar illetőségű volt, és az érintett eszközök összértéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedéssel rendelkezik. A jövedelmet az illetőség megszűnését megelőző napot magában foglaló évről szóló adóbevallásban kellene majd eszközönkénti kimutatásban megállapítani és bevallani. EU- vagy EGT-államba történő költözéskor is meg kellene állapítani az adót, megfizetésére azonban – határidőben történő bevallás és adatszolgáltatás esetén – automatikus, kamatmentes halasztás járna az eszköz tényleges realizálásáig vagy más, a halasztást megszüntető eseményig.
A szabályozás a bizalmi vagyonkezelésben és magánalapítványban kezelt, a külföldre költöző magánszemélyhez rendelhető vagyonra is kiterjedne.
Átalakuló személyi jövedelemadó kedvezmények, családtámogatás
A személyi jövedelemadózásban bevezetnék a 6%-os, a minimálbér felett fokozatosan csökkenő adójóváírást. Az szja-kedvezmények rendszerét is átalakítanák, annyiban, hogy a kedvezmények egységesen a fizetendő adót csökkentenék. A családi kedvezmény havi összege és vonatkozó szabályai lényegében nem változnának, csak a jelenlegi adóalap kedvezmény helyett adókedvezményként lehetne majd 2027-től érvényesíteni. A családi adókedvezményként fel nem használt összeg továbbra is érvényesíthető a járulékokból. A havi összeg kedvezményezett eltartottanként a következőképpen alakulna:
- 1 eltartott esetén: 20 000 Ft;
- 2 eltartott esetén: 40 000 Ft;
- 3 vagy több eltartott esetén: 66 000 Ft.
A gyermekes családokat támogató kedvezmények lényegében megmaradnának, azonban a javaslat a korábbi kormányzati kommunikációnak megfelelően tartalmaz egy jelentős korlátozást. Eszerint az édesanyák 1 millió Ft-os havi jövedelemig jogosultak az adókedvezményre. Továbbá a javaslat szerint nem terjesztenék ki a kétgyermekes anyák kedvezményét a 40 év feletti nőkre. A csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj kedvezménye az Szja tv.-be épülne be, de nem adókedvezményként, hanem adómentességként.
A családi pótlék összege a kétszeresére nőne.
Egyszerűbb adózás egyes külföldi előadóművészeknek és sportolóknak
Az ideiglenesen, azaz bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb 30 napig Magyarországon tartózkodó külföldi adóilletőségű előadóművészek és sportolók magyarországi jövedelmének adóját főszabály szerint a kifizető állapítaná meg, vonná le és fizetné meg a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig, majd az Art. szabályai szerint a kifizető nyújtaná be a bevallást is. Az utazás és szállás igazolt költségtérítése nem lenne bevétel, a további költségek pedig a magánszemély nyilatkozata vagy igazolás alapján lennének levonhatók. Az új szabályozás nem terjedne ki a mozgóképtörvény alapján bejelentett, külföldi illetőségű előadóművészekre.
Alacsonyabb értékhatár az éttermi reprezentáció adómentességénél
2026-os őszi adócsomag szerint az étteremben vagy cukrászdában nyújtott vendéglátás formájában adott reprezentációhoz kapcsolódó adómentességi értékhatár 100 millió forintról 50 millió forintra csökkenne 2027. január 1-jétől, illetve eltérő üzleti év esetén a 2027-ben kezdődő adóévtől.
Nem emelkedik az átalányadózók általános költséghányada
Nem lépne hatályba az a korábban elfogadott módosítás, amely 2027-től 45 százalékról 50 százalékra növelte volna az átalányadózó egyéni vállalkozók általános költséghányadát.
Szűkül az ekho kedvezményes kerete a sport területén
A hivatásos sportolók, edzők, valamint a nemzetközi sportszövetségek és sportfióktelepek munkavállalói a jelenlegi, kiemelten magas bevételi határok helyett 2027-től az általános, évi 60 millió forintos összeghatárig választhatnák az ekho szerinti közteherviselést.
A 2026-os őszi adócsomag globális minimumadó szabályait érintő pontosításai
A globális minimumadóra vonatkozó szabályozás több ponton is módosulna, elsősorban az alkalmazás során felmerülő gyakorlati kérdések tisztázása, valamint az adminisztratív terhek enyhítése érdekében.
A tervezett módosítások pontosítanák többek között, hogy milyen feltételek mellett alkalmazható a helyi pénzügyi számviteli standard az elismert belföldi kiegészítő adó meghatározásakor. Emellett választási lehetőséget biztosítanának azon nagyméretű belföldi vállalatcsoportok számára, amelyek tagjai eltérő devizanemben készítik pénzügyi beszámolóikat. A belföldi csoporttagok közötti kiegészítőadó-allokáció kapcsán pedig egyértelműsítenék, hogy a 100%-os tulajdoni részesedésre vonatkozó feltételt azon anyavállalat tulajdoni részesedése alapján kell vizsgálni, amely a jövedelem-hozzászámítási szabályokat alkalmazza, vagy alkalmazná.
A módosítás egyúttal rögzítené, hogy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknak nem kell külön adatszolgáltatást teljesíteniük, amennyiben az anyavállalatnak nem áll fenn tulajdonosi érdekeltsége közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában. E csoportok az adatszolgáltatási kötelezettségüknek az éves adóbevallás benyújtásával tehetnének eleget.
További könnyítésként a jogalkotó mérlegelési jogkört biztosítana az adóhatóság számára a globális minimumadóhoz kapcsolódó bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek megsértése esetén. Ennek célja, hogy az esetleges bírság mértéke a jogsértés súlyához és az egyéb körülményeihez igazodjon.
Végezetül, a globális minimumadóval kapcsolatos információcsere kapcsán létrejött, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást kihirdető törvény melléklete Hongkonggal egészülne ki.
Áfa: fokozatosan kötelezővé válik az eÁfa
Az eÁfa rendszer használata 2027. július 1-jétől fokozatosan kötelezővé válna. Elsőként a 2026-ban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, havi áfabevallásra kötelezett, belföldön letelepedett adózók kerülnének a rendszerbe, majd 2028. január 1-jétől a kötelezettség főszabály szerint valamennyi adóalanyra kiterjedne.
Termék Közösségen belüli beszerzése esetén lazulna az adólevonási jog időbeli korlátja: a levonható adót nem kizárólag abban az időszakban lehetne figyelembe venni, amelyben a fizetendő adót megállapították. A közösségi személyszállítási közszolgáltatást nyújtó adóalanyok mentesülnének a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, a kézi nyugtákra vonatkozó adatszolgáltatási határidő pedig három napról hét napra hosszabbodna.
A csomag emellett határidő nélkül fenntartaná az új lakások értékesítésére alkalmazható 5 százalékos áfakulcsot, és meghosszabbítaná egyes ügyletek fordított adózását.
Vám: új kerekítési szabályok és igazolványok megszüntetése
A vámteher összegének kerekítésére vonatkozó szabály módosítása az uniós előírásokkal való összhang megteremtését célozná, különös tekintettel az e-kereskedelem kapcsán kivetett, tételsoronkénti 3 eurós átalányvám forintra váltásából és kerekítéséből eredő eltérések mérséklésére. A 10 euró alatti vámteher is kivethetővé válna. A tervezet emellett adminisztrációcsökkentési céllal megszüntetné a vámtanácsadói és vámügynöki igazolványokat, mivel az érintettek jogosultsága a nyilvános, közhiteles nyilvántartásokból közvetlenül ellenőrizhető.
Transzferár-adatszolgáltatás külön nyomtatványon
A transzferár-adatszolgáltatást a jövőben nem a társaságiadó-bevallás részeként, hanem külön nyomtatványon kellene teljesíteni, változatlanul az éves társaságiadó-bevallás határidejéig. A 2026-os adóév vonatkozásában az adózó még választhatná a jelenlegi adatszolgáltatási formát.
Újra fizetendővé válik a reklámadó
2027. január 1-jétől visszatérne a reklámadó. A reklámközzétevők adója progresszív lenne:
- 500 millió forintig 0 százalék;
- 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5 százalék;
- 10 és 40 milliárd forint között 4,5 százalék;
- 40 milliárd forint felett 7,5 százalék.
A reklám megrendelőjét terhelő adó mértéke 2,5 százalék lenne. A kapcsolt vállalkozások reklámadó-alapját össze kellene számítani, továbbá a reklámközzétevő és megrendelő adóalanyok adókötelezettsége teljesítésének megkönnyítése érdekében ismét létrejönne a jogkövető reklámközzétevők NAV által vezetett nyilvántartása.
2027-ben is fennmaradnak a banki és biztosítási különadók
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója 2027-ben is fennmaradna, változatlanul 10 és 30 százalékos kulccsal. Az adó alapját a 2025. évi beszámoló szerinti, módosított adózás előtti eredmény képezné. A hosszú lejáratú magyar állampapírok állományának növeléséhez kapcsolódó adócsökkentés továbbra is elérhető lenne.
A biztosítási pótadó szintén fennmaradna 2027-ben, és az állampapír-állomány növeléséhez kapcsolódó kedvezmény is tovább élne. A biztosítási pótadó esetében a sávok is fennmaradnának, a biztosítási adó jelenlegi sávozása ugyanakkor megszűnne, így az egyes biztosítási ágak adókulcsai valamennyi biztosítóra egységesen vonatkoznának.
Emelkedik a kiskereskedelmi adó egyik kulcsa
A kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmaradna. Az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre vonatkozó kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedne, míg a további sávok 0 százalékos, 1 százalékos, illetve 4,5 százalékos kulcsa nem változna. Az üzemanyag-kiskereskedelem külön adómértékei szintén 2027 végéig maradnának hatályban, a jelenleg hatályos kulcsok (0 és 3 százalék) mellett.
Változnának a pénzügyi tranzakciós illeték szabályai
A magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalások és a postai készpénzbefizetések esetében az illetékmentes értékhatár 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedne. Az általános illetékmérték (0,45%) nem változna, ugyanakkor a tranzakciónkénti felső korlát az eddigi 20 ezer forintról 30 ezer forintra nőne.
Hasonló változások vonatkoznának az értékpapír tranzakciós illetékre és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre is: a magánszemélyekre irányadó releváns értékhatár 50 ezer forintról 150 ezer forintra, míg a fizetendő illeték maximális összege tranzakciónként 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedne.
A módosításokat első alkalommal a 2026. december 31-ét követő teljesítési időponttal rendelkező ügyletekre kellene alkalmazni.
Sávosabbá váló a cégautóadó
A 120 kW feletti személygépkocsiknál új teljesítménysávok jelennének meg, így a nagyobb teljesítményű járművekre magasabb havi cégautóadó vonatkozna. A 250 kW feletti, kedvezőtlen környezetvédelmi besorolású járművek havi adója például 204 500 forint lenne.
A gépjárműadó cégautóadóból történő levonása adózónként csak egy választott személygépkocsi esetében lenne lehetséges.
Emelkednek egyes jövedéki adók
A tömény szeszes italok és a köztes alkoholtermékek jövedéki adója 2027. január 1-jétől 12 százalékkal emelkedne a 2026-ban érvényes valorizált mértékhez képest. A szivar és szivarka százalékos adókulcsa 14-ről 21 százalékra, minimumadója pedig ezer darabonként 6 100 forintról 11 600 forintra nőne.
A benzin, a gázolaj és a kerozin 2027-es valorizációját fél évvel elhalasztanák. A jövedékiadó-előleg fizetésének negyedéves értékhatára pedig 6 millió forintról 12 millió forintra nőne.
Emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2027-től a foglalkoztatotti létszámtól függő sáv szerinti mértékkel kell majd megállapítani. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál a minimálbér kilencszerese maradna a személyenkénti éves szorzóösszeg, 250 főt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében azonban tizenegyszeres, 500 főtől tizenháromszoros, 1 000 főtől pedig tizenötszörös mértéket kellene alkalmazni az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám után.
Bizonyos, különösen hátrányos helyzetű munkavállalók kétszeresen számítanának bele a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésébe.
Szigorúbb visszaélés-ellenes szabályok az adóeljárásban
Az adózás rendjéről szóló törvény részletesebben meghatározná, milyen ügyletek minősülnek rendeltetésellenes joggyakorlásnak. Ide tartoznának különösen a valós gazdasági indok nélküli, elsődlegesen adóelőny elérésére a szabályozás céljával ellentétesen irányuló ügyletek, az olyan ügyletsorozatok melyekben az egyes ügyleteknek önálló gazdasági vagy jogi indoka nincsen, de együttesen adóelőnyt eredményeznek és az indokolatlanul közbeiktatott szereplőket használó konstrukciók.
Ha a NAV által feltárt bizonyítékok alapján valószínűsíthető a rendeltetésellenes joggyakorlás, az adózónak kellene bizonyítania, hogy az ügyletet az adóelőnyön kívüli valós gazdasági, üzleti vagy más okok indokolták, és a választott struktúra megfelel a független felek rendeltetésszerű gyakorlatának.
Egyszerűsödhet az adóhatósági képviselet
A jogi személyek személyes eljárásának minősülne szervezeti képviselőik eljárása is. A szervezeti képviselők külön meghatalmazás nélkül, a képviseleti jog NAV-hoz történő bejelentése alapján járhatnának el az adóhatóság előtt. A képviselet fennállását megfelelő társasági vagy szervezeti okirattal kellene igazolni.