A kormány bejelentése szerint 2027. január 1-jétől jelentősen szűkül a hivatásos sportolók kedvezményes adózásának kerete: az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az EKHO évi 500 millió forintos felső értékhatára 60 millió forintra csökken. A módosítás nem szünteti meg a sportolók EKHO-jogosultságát, az új korlát feletti jövedelemrészre azonban már nem lehet ezt az adózási formát alkalmazni.
A változás részleteit tartalmazó jogszabály-módosítás szövege egyelőre nem áll rendelkezésre. A kormány 2026. október 6-i tájékoztatása alapján ugyanakkor a csökkentett értékhatárt 2027-től vezetnék be, és annak célja a sportolókra vonatkozó kiemelt kivétel megszüntetése.
Mi változik az EKHO sportolókra vonatkozó szabályaiban?
A hatályos szabályok alapján a meghatározott foglalkozást végző magánszemélyek főszabály szerint évi 60 millió forint bevételig választhatják az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerinti adózást. Az első osztályú versenyrendszerben szereplő sportszervezetek hivatásos sportolóira azonban jelenleg lényegesen magasabb, évi 500 millió forintos korlát érvényes. A kormány bejelentése alapján ez a különbség 2027. január 1-jétől megszűnik, és a hivatásos sportolókra is az általános, évi 60 millió forintos értékhatár vonatkozik majd.
A módosítás tehát nem azt jelenti, hogy a sportolók a jövőben egyáltalán nem alkalmazhatják az EKHO-t, és az évi 60 millió forint feletti jövedelemszerzést sem tiltja. A változás lényege az, hogy legfeljebb évi 60 millió forint, havi átlagban 5 millió forint összegű bevétel adózhat az egyszerűsített szabályok szerint. Az ezt meghaladó rész után az adott jogviszonyra irányadó általános személyijövedelemadó-, társadalombiztosítási és szociálishozzájárulásiadó-szabályokat kell majd alkalmazni.
A tényleges pénzügyi hatás attól is függhet, hogy a sportoló szerződése bruttó vagy garantált nettó díjazást rögzít. Bruttó összegben meghatározott jövedelemnél a magasabb közteher elsősorban a sportoló nettó keresetét csökkentheti. Garantált nettó juttatásnál viszont a többletköltség részben vagy egészben a sportszervezetnél jelentkezhet. A már hatályos szerződések esetében ezért a feleknek célszerű lehet áttekinteniük az adójogi változások és a nettó díjazás kezelésére vonatkozó kikötéseket.
Mi az EKHO, és mióta létezik?
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a 2005. évi CXX. törvény vezette be. Az adózási forma célja olyan meghatározott foglalkozások támogatása volt, amelyek a közügyek megvitatásához, a művészeti élethez, a kultúrához vagy a sport fejlődéséhez kapcsolódnak. Az EKHO ezért nem általánosan választható kedvezmény, hanem a törvényben felsorolt foglalkozásokat végző magánszemélyek számára elérhető egyszerűsített közteherviselési forma.
Az EKHO-t többek között egyes újságírók, szerkesztők, előadóművészek, alkotók, médiában dolgozó szakemberek, edzők és hivatásos sportolók alkalmazhatják, ha megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A közteher jelenlegi általános mértéke a magánszemélyt terhelő bevétel után 15 százalék. Az EKHO több, egyébként külön fizetendő adó- és járulékkötelezettséget vált ki, de az ekhós jövedelemhez kapcsolódó társadalombiztosítási jogosultságok nem minden tekintetben azonosak az általános szabályok szerint adózó munkabérhez kapcsolódó jogosultságokkal. Az adózási forma választásánál ezért nemcsak az azonnali nettó jövedelmet, hanem az ellátási és nyugdíjhatásokat is indokolt mérlegelni.
Hogyan alakult ki az 500 millió forintos sportolói értékhatár?
A sportolók nem az EKHO 2005-ös bevezetése óta alkalmazhatják a jelenlegi, évi 500 millió forintos felső határt. A sporthoz kapcsolódó kedvezményes szabályokat az elmúlt másfél évtizedben több lépésben bővítették. A hivatásos sportolók kiemelt értékhatára a 2010-es évek sporttámogatási és adópolitikai intézkedéseinek részeként jelent meg, majd 2020-ra már az évi 500 millió forintos korlát szerepelt az alkalmazandó szabályokban.
Az emelt értékhatár célja a magyarországi sportszervezetek foglalkoztatási feltételeinek javítása és a magasabb jövedelmű hivatásos sportolók kedvezőbb közteherviselésének biztosítása volt. A gyakorlatban a szabály különösen azoknál a profi sportágaknál lehetett jelentős, ahol a játékosok éves díjazása számottevően meghaladta az EKHO általános, 60 millió forintos korlátját.
Mi indokolja az értékhatár csökkentését?
A kormány az adórendszer egyszerűsítésével, a kivételek számának csökkentésével és az azonos adózói körökre vonatkozó szabályok egységesítésével indokolta a változást. A hivatalos tájékoztatás szerint az EKHO eredeti célja a sok kisebb, nem rendszeres megbízásból élő kreatív és szellemi foglalkozásúak, például újságírók, művészek és előadók adóterheinek mérséklése volt. A sportolók 500 millió forintos értékhatárát ehhez képest indokolatlan kivételnek tekinti a kormány, ezért náluk is visszaállítaná az általános, 60 millió forintos korlátot.
A módosítás a legmagasabb jövedelmű sportolókat és az őket foglalkoztató klubokat érintheti érdemben. Náluk az értékhatár feletti bevétel közterhei növekedhetnek, ami szerződésmódosítást, bérköltség-emelkedést vagy a nettó díjazás csökkenését eredményezheti.
A HLSZ nem számít jelentős átrendeződésre
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete előzetes értékelése szerint a módosítás várhatóan nem okoz jelentős változást a magyar labdarúgásban, mert a játékosok többségének éves keresete a 60 millió forintos felső határ alatt marad. A szervezet szerint ezért tömeges külföldre igazolás sem valószínű, bár egyes magasabb díjazású külföldi játékosok döntéseit befolyásolhatja a kedvezményes keret szűkítése.
A HLSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a részletes jogszabály hiányában egyelőre nem egyértelmű, miként érinti majd a változás a már megkötött szerződéseket. A szervezet abból indul ki, hogy a módosítás nem lesz visszamenőleges hatályú, és elsősorban a hatálybalépést követően létrejövő szerződésekre lehet közvetlen hatással.