A fogyasztóvédelmi törvényeket érintő változások

A 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv (az ún. “Omnibusz-irányelv”) átültetésével összefüggésben 2022. május 28. napjával több hazai fogyasztóvédelmi jogszabály módosítása is hatályba lép. Az alábbiakban a legfontosabb újdonságokat mutatjuk be röviden.

A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER CÉLJA ÉS INDOKAI

Az utóbbi évek jelentős változásaira, így például az online vásárlások széleskörű elterjedésére, a technológia megújulására, valamint a kereskedelembe újonnan belépő szereplők számának növekedésére tekintettel a fogyasztóvédelmi előírások módosítása is aktuálissá vált. A fogyasztók védelmére az európai uniós és a nemzeti jogi szabályozásokban is kiemelt figyelmet fordítanak, az alább ismertetett módosítások pedig tovább erősítik ezt a védelmet. A piaci szereplők a Gazdasági Versenyhivatal 2020 májusában kiadott tájékoztatásában leírtak alapján már megfelelően felkészülhettek arra, hogy a változásokhoz igazítsák tevékenységüket.

A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A JOGSZABÁLYOKBAN

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (“Fttv”) – Olyan online keresések alkalmával, melyek esetében a weboldal több kereskedő által kínált terméket vagy szolgáltatást hasonlít össze, a fogyasztót tájékoztatni kell arról, ha a keresési eredmények sorrendjét fizetett reklám vagy fizetett rangsorolás befolyásolja. Egyértelműen és közérthető nyelven fel kell tüntetni a fogyasztó számára, hogy a találatok sorrendje milyen szempontok alapján áll össze, és ez hogyan befolyásolja a keresés eredményét, valamint azt is, hogy a keresési eredmények közötti magasabb elhelyezést fizetés ellenében érte el az adott kereskedő.

Tilos a fogyasztók rosszhiszemű befolyásolása az online vásárlások során. Az ún. ’sötét mintáknak’ nevezett manipulatív módszerek olyan döntésekre ösztönzik a vásárlókat, amelyek nem biztos, hogy az érdekeiket szolgálják. Ilyen ’sötét minta’ például egy előre bejelölt négyzet, ami egy másik termék féláron való megvásárlását ösztönzi, vagy egy visszaszámláló elindítása valamely különleges ajánlat kezdetének jelzésére. A GVH tájékoztatása alapján ilyen gyakorlat lehet még releváns információk halványított vagy kisebb betűkkel való feltüntetése, illetve a hirdetési szöveg pontatlan megfogalmazása. Tilos tehát fogyasztók észrevétlen befolyásolása vagy pszichés nyomás alá helyezése, és a vállalkozásoknak úgy kell kialakítaniuk elektronikus felületeiket, hogy azok ne torzíthassák a fogyasztók döntéseit.

A módosítás kötelezi a kereskedőket arra, hogy ellenőrizzék a fogyasztói értékeléseket és csak ellenőrzést követően közölhetik, hogy melyek a tényleges felhasználóktól érkezett értékelések. Közzé kell tenniük továbbá azt is, hogy mely szempontok alapján és hogyan ellenőrizték ezeket a véleményeket, illetve esetlegesen azt, ha az értékelések ellenőrzés nélkül kerülnek a kereskedő honlapjára.

Tilos egy termék vagy szolgáltatás népszerűsítése érdekében valótlan értékelést adni vagy ezzel más jogi vagy természetes személyt megbízni.

Tiltja továbbá a módosítás, hogy olyan pozitív értékelések kerüljenek fel különböző platformokra, amelyek hamisak, ezáltal torzíthatják a fogyasztók döntését. Ehhez kapcsolódóan tilos az is, ha egy pozitív értékelést a kereskedő valótlanul mutat be. A kereskedőnek biztosítania kell tehát, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozott legyen, nem válogathat az értékelések vagy vélemények közül, nem emelheti ki a pozitívokat és egyúttal rejtheti el a negatívokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem moderálhatja a saját honlapját, amennyiben sértő tartalmú egy-egy vélemény.

A fent említett esetek minden további mérlegelés nélkül is tisztességtelennek minősülnek, tehát a kereskedelmi gyakorlatok ún. feketelistáját bővítik.

4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól (“Árrendelet”) – Az Árrendelet módosítása az árcsökkenés bejelentését illetően teljes mértékben átülteti az Omnibusz- irányelv 2. cikkének (1) bekezdését. Az ennek való megfelelés a gyakorlatban nehézségek elé állíthatja a kereskedőket. A változások az akciós árak, leértékelések és árkedvezmények közlésével kapcsolatban tartalmaznak szigorú szabályokat. A fogyasztók számára a termék ára a legjelentősebb információ a vásárlói döntés meghozatala során, így szükséges ismerniük a kedvezményes ár mellett az eredeti árat is, hogy megtakarításaikat kiszámíthassák.  A vállalkozásnak ezért fel kell tüntetnie az árcsökkenés bejelentése előtti „eredeti árat” is. Az eredeti ár az árcsökkenést megelőzően meghatározott ideig, de legalább harminc napig tartó időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti. Ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, az eredeti ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap. Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor az “eredeti ár” az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár. Ez alól kivételt képeznek a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek, valamint a szolgáltatásokra sem vonatkoznak ezek a korlátozások.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (“Fogyasztóvédelmi törvény”) A Fogyasztóvédelmi törvény hatósági eljárásról szóló részén belül a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat érinti a módosítás. A rendelkezések megsértése esetén május 28-a után tételesen meghatározott szempontok alapján szankcionálhat a hatóság. Új bírsághatárokat vezetnek be abban az esetben, amennyiben a jogsértés legalább két tagállamot érint a jogsértés helyén kívül, így a bírság összege a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a, vagy ha a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró.

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól (“B2C Kormányrendelet”) – A B2C Kormányrendelet új fogyasztói jogokat vezet be az „ingyenes” digitális szolgáltatások esetében, és egyúttal az online piacok átláthatóságát kívánja növelni. A módosítások szerint a fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy pontosan kivel szerződik, illetve hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e, és emiatt az ügyletet B2C szerződésnek kell-e tekinteni, hiszen a fogyasztót eltérő jogok illetik meg attól függően, hogy az eladó fél vállalkozásnak minősül-e. Tájékoztatni kell továbbá a fogyasztót arról is, hogy a szerződésből eredő kötelezettségek hogyan oszlanak meg az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmakat kínáló harmadik fél és az online piac szolgáltatója között. Nem elegendő, ha ezeket az információkat az általános szerződési feltételekben vagy más szerződéses dokumentumban feltüntetik, a tájékoztatásnak egyértelműnek és érthetőnek kell lennie. A szerződés megkötésétől számított 14 napon belül a fogyasztónak joga lesz elállni a szerződéstől vagy felmondani azt az olyan “ingyenes” szolgáltatások esetében is, ahol a fogyasztók személyes adataikat adják meg, de pénzbeli ellentételezésre nem kerül sor.