2020. november 17-én fogadta el az Országgyűlés a 2021. évi adótörvényeket. Néhány módosítás, köztük például a lakásépítések kedvezményes 5%-os áfa besorolása, jogtechnikai okokból más törvénytervezetekbe került, így azokról a végszavazás még nem történt meg, ettől függetlenül összefoglalónkban ezekkel is foglalkozunk.
Általánosságban elmondható, hogy az idei csomag inkább sok apró változást hoz és mentes a nagyobb meglepetésektől. Tovább folytatódik az adórendszer digitalizációja, melynek keretében ezúttal az áfa bevallások elkészítését veszi át az adóhatóság a vállalkozásoktól. Megszűnik a felső korlát a fejlesztési tartalék képzése kapcsán, csökken a KIVA mértéke, valamint egyszerre egyszerűsödik és szigorodik az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfa szabályozás, Lényeges újdonság, hogy a jövőben az állami adóhatósághoz kell majd benyújtani a helyi iparűzési adóról szóló bevallásokat.
A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze részletesen.
TÁRSASÁGI ADÓ
Fejlesztési tartalék
Kedvező változás, hogy 2021. január 1-jétől megszűnik a fejlesztési tartalék képzés, mint adóalap-csökkentő tétel 10 milliárd forintos felső korlátja. A fejlesztési tartalék képzés alapján igénybe vehető adóalap-csökkentő tétel adóévi adózás előtti nyereségre vonatkozó korlátja nem változik.
Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
A módosítással szűkül azon energiahatékonysági beruházások köre, amelyek után adókedvezményt lehet igénybe venni. Az új szabályozás értelmében a jövőben nem lehet adókedvezményt igénybe venni személygépkocsik és elektromos személygépkocsik vásárlása után. Ez alól kivételt képeznek a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsik.
A módosítás az eddig megkezdett energiahatékonysági célú beruházásokat nem érinti hátrányosan, mivel az új szabály csak a hatályba lépést követően megkezdett energiahatékonysági beruházásokra vonatkozik.
Telephelyre vonatkozó szabályok
A módosítás a telephelyre vonatkozó szabályokat is szigorította. Az új rendelkezés alapján telephely keletkezik akkor is, ha a külföldi személy saját munkavállalóján vagy más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül szolgáltatást nyújt 183 napot meghaladóan.
Továbbá az új szabályok értelmében akkor is telephely keletkezik, ha a tevékenység az egyezmény valamely telephelyfogalmának megfelel, függetlenül attól, hogy a magyar szabályok alapján amúgy nem keletkezne állandó telephely.
Osztalék elengedéshez kapcsolódó adóalap-korrekció
Az osztalék elengedésére vonatkozó adóalap-korrekció hatályon kívül helyezésre kerül egy számviteli módosítás miatt, ezentúl az osztalék elengedése bevétel helyett a saját tőkén fog átfutni.
Ellenőrzött külföldi társaság
A módosítás szerint a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész és tőkenyereség-rész mentesül az adózás alól.
Ennek eredményeként a valódi és nem valódi jogügyletekkel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletek esnek magyar társasági adókötelezettség alá. Egy jogügylet nem tekinthető valódinak, ha elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre (a további feltételek teljesülése esetén).
Ha a külföldi személynek (telephelynek) nem együttműködő államban van adóilletősége, nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasághoz kapcsolódó mentesítési jogcímeket (de minimis szabályok). Ehhez kapcsolódóan külön pénzügyminisztériumi rendelet fogja tartalmazni az ún. feketelistás államok listáját.
Egyéb módosítások
- Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye: a támogatható tevékenységek köre kibővül a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő költségekkel. Ezek a költségek különösen maszkok, gumikesztyűk, koronavírus tesztek, illetve kézfertőtlenítők megvásárlásával járó kiadások. A vonatkozó igazolt költségek, kiadások 100 %-os mértékig támogathatóak már 2020-tól.
- Behajthatatlan követelés kapcsolt vállalkozásokkal szemben: az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás vezetése szükséges az adóalap-csökkentéshez. A belső nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügylettel érintett kapcsolt vállalkozást, és az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokat.
- „Exit adó”: a tőkekivonási adó öt részletben történő fizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.
- Kamatlevonás-korlátozás csoportos társasági adóalanyok esetében: módosul a csoportos társasági adóalany esetében a kamatlevonás-korlátozás számítása. Míg korábban az érintett tagoknak az adózási EBITDA egymáshoz viszonyított arányában kellett növelniük az egyedi adóalapjaikat, a jövőben ezt a nettó finanszírozási költségeik arányában kell megtenniük. Az új szabály alkalmazása 2020-ban választható.
- Transzferár kiigazítás: a belföldi adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél adóalap növelésre vonatkozó nyilatkozat hiányában a belföldi adózó csökkentheti adóalapját – a transzferár módosító tétel helyett – a külföldi telephelyhez rendelhető költségek és ráfordítások egy részével. A csökkentés maximális mértéke a külföldi telephely bevételéhez kötött. Ez azt jelenti, hogy a belföldi transzferár csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely bevételt meghaladó transzferár növelő tétel 90%-a vagy a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költség, ráfordítás összege közül a kisebbet. A rendelkezést 2021. adóévtől kell alkalmazni.
ÁFA
Áfa bevallás-tervezet
Az adminisztrációs terhek csökkentését célozza az áfa bevallástervezet bevezetése. Az adózóknak 2021. július 1-jétől lehetőségük lesz áfa bevallási kötelezettségüket az adóhatóság által elkészített bevallástervezet segítségével teljesíteni. A bevallástervezet nem válik automatikusan érvényes bevallássá, az adózónak azt a bevallás benyújtására előírt határidőig el kell fogadnia, vagy meg kell tennie a szükséges módosításokat, kiegészítéseket. A bevallástervezet elfogadásával vagy módosításával az adózó egyben a levonható adójáról is nyilatkozik, továbbá teljesíti a bejövő számlákkal kapcsolatos összesítő jelentéstételi kötelezettségét is.
A részletszabályok arra is kitérnek, hogy az adózó meghatalmazottja, vagy az esetlegesen kijelölt másodlagos felhasználó milyen módon és milyen jogkörrel működhet közre a bevallástervezet elfogadásában.
A bevallás-tervezetet az adóhatóság első alkalommal a normál adózók részére a 2021. július 1-jét magában foglaló bevallási időszakról készít. Bizonyos speciális esetekben (ilyen például a jogutódlás, a bevallási gyakoriság változása, vagy ha az adózó felszámolás, végelszámolás alatt áll) csak 2022. július 1-jétől nyílik meg ez az új lehetőség.
Munkaerő-kölcsönzés
Kivezetésre kerül a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás, a fordított adózás csak az építőiparon belüli munkaerő-kölcsönzést illetően marad érvényben. Utóbbi esetben a fordított adózás alkalmazásának a feltétele, hogy a munkaerő-kölcsönzés ingatlan létrehozására, átalakítására, bontására irányuló építési-szerelési munkához kapcsolódjon, nem követelmény, hogy ez a tevékenység építőipari-engedély köteles legyen.
A fordított adózás alkalmazásának fenti szűkítéséről már korábban (2018-ban) elfogadott jogszabály rendelkezett, mely szerint a korlátozás 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében azonban a hatályba lépés időpontja ahhoz igazodik, amikor az EU-ban a Magyarország részére adott kapcsolódó derogációs felhatalmazás meghosszabbítását elutasítják, és ez a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerül.
Még vita alatt az 5%-os lakásáfával kapcsolatos törvényjavaslat
Még nem zárult le a törvényalkotási folyamat az otthonteremtési akcióterv keretében előterjesztett törvényjavaslatot illetően, amely újra bevezetné az 5 %-os áfakulcsot az új lakások értékesítésére.
A törvényjavaslat értelmében az új lakások értékesítésével összefüggésben az 5%-os áfa-kulcsot azokban az esetekben kellene először alkalmazni, amelyekben az ügylet teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy az azt követő időszakra esik.
Új lakás alatt továbbra is csak azon beépített ingatlanokat értené az áfatörvény, amelyek esetében a használatbavétel még nem történt meg, vagy ha megtörtént, a használatbavétel és az ingatlan értékesítése között még nem telt el 2 év. Azon feltétel sem változna továbbá, hogy egylakásos ingatlan esetén az összes hasznos alapterület nem haladhatná meg a 300 m2-t, míg többlakásos ingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás esetében az összes hasznos alapterület maximálisan csak 150 m2 lehetne.
A fenti rendelkezés 2022. december 31-ig maradna hatályban, további 4 éves opcionális alkalmazás lehetőségének a megteremtésével. Ez utóbbi szabály azt jelentené, hogy 2023. január 1. és 2026. december 31. között az új lakások értékesítésekor az 5%-os áfa-kulcsot csak akkor lehetne alkalmazni, ha (1) a lakóingatlan építésére az építési engedély 2022. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy (2) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2022. december 31. napján bejelentették.
Fontos kiemelni, hogy a fenti rendelkezéseket a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósított új lakás értékesítés esetén nem kellene alkalmazni. Ezen tranzakciók kapcsán az 5%-os áfa-kulcs továbbra is időbeli korlát nélkül lenne alkalmazandó.
E-kereskedelem
2021. július 1-jét követően az Unió teljes területén megváltoznak az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfa és vámszabályok, amelyeket ezért a magyar adórendszerben is kötelezően implementálni kell.
- Egyrészt új alapokra helyezik az online kereskedelem szabályozását. A távértékesítés fogalma jövő nyártól felöleli a termékek Közösségen belüli távértékesítését, valamint a harmadik államból származó termék távértékesítését is. A két esetet aszerint lehet elkülöníteni, hogy a termék a Közösség egy tagállamából vagy harmadik államból került feladásra, fuvarozásra a nem adóalany vevő (elsősorban magánszemély) részére.
- A nem adóalany (B2C) részére nyújtott elektronikus, rádió és audiovizuális, valamint telekommunikációs szolgáltatások (ún. távolról is nyújtható szolgáltatások) esetében a teljesítési hely továbbra is a szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye, tartózkodási helye lesz, azaz a fogyasztás szerinti tagállamban kell adót fizetni. Ugyanez lesz a főszabály a Közösségen belüli távértékesítések esetében is, hiszen a törvényjavaslat alapján az adót abban a tagállamban kel megfizetni, ahol a fuvarozás befejeződik, azaz ez esetben is a fogyasztás tagállamában.
A fenti ügyletek, tehát a távolról is nyújtható szolgáltatások, valamint a Közösségen belüli távértékesítések esetében jelentős adminisztrációs terhet jelent a kisvállalkozások számára az, hogy több országban is külföldi adóbevallásokat kell benyújtani, továbbá külön adófizetési kötelezettséget kell megállapítani. A távolról is nyújtható szolgáltatások esetében már korábban bekerült az Áfa tv-be az a speciális szabály, hogy az évi nettó 10 ezer eurós bevételi értékhatár alatt a magyar kisvállalkozásnak elég Magyarországon a magyar áfa bevallásában bevallani és megfizetni az adót.
A törvényjavaslat 2021. júliusától a fenti könnyítést kiterjeszti azok számára is, akik Közösségen belüli távértékesítést végeznek. Ekkor abban a tagállamban kell megfizetni az adót, ahol a termék feladása megtörtént, vagy a fuvarozás megkezdődött.
Az új szabályozás természetesen a Közösségen belüli távértékesítés esetében is biztosítja azonban azt a lehetőséget, hogy az adóalanyok a 10 ezer eurós értékhatár alatt is választhassák a célország szerinti adózást. Ezen választásuktól azonban három évig nem térhetnek el.
- Ha az adóalany elektronikus felület (portál, webshop, online piactér stb.) segítségével értékesíti a terméket harmadik országból nem adóalany vevő részére, vagy a Közösségen belül le nem telepedett adóalany értékesíti az uniós terméket ilyen elektronikus felület segítségével nem adóalany vevő részére, a tapasztalatok szerint az adóhatóságoknak problémás az ilyen adóalanyokat az adó megfizetésére kötelezni. Az új szabályok ezért az adófizetési kötelezettséget az elektronikus felületekre hárítják. A szabályozási megoldás az, hogy az értékesítést mesterségesen ketté kell bontani áfa szempontból: az értékesítő adóalanyt úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus felület részére értékesít, az elektronikus felület pedig a végső vevő részére hajt végre egy-egy fikciós termékértékesítést. Főszabály szerint az adóalany elektronikus felület részére történő értékesítése után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, az elektronikus felületnek viszont meg kell fizetnie az adót a vevő tagállamában.
- Az egyablakos rendszer lényege, hogy ahol az adóalanynak több országban kellene bejelentkeznie, számláznia, és adót fizetnie, azt elég megtennie egy meghatározott tagállamban egységes uniós szabályok szerint. Az általa megfizetett adót e tagállam adóhatósága továbbítja a többi adóhatóság részére. A jelenleg kizárólag a távolról is nyújtható szolgáltatások esetében alkalmazható egyablakos rendszer alkalmazási köre jelentősen kibővül 2021. július 1-jétől, azt
- minden Közösségen belüli távértékesítésre,
- már nemcsak a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, hanem a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra (akkor is, ha a szolgáltatásnyújtó EU-n kívüli letelepedettségű), valamint
- a 150 eurós tényleges értéket meg nem haladó import küldemények (jövedéki termék kivételével) távértékesítésére is alkalmazni lehet majd.
Az egyablakos rendszert az elektronikus felületek is alkalmazhatják, ha a fenti ügyleteket valósítják meg, vagy ha a belföldön található terméket EU-n kívül letelepedett ügyfelük értékesíti belföldi vevő részére.
- Az egyablakos rendszerek részletszabályait a jövőre nézve már az Áfa tv. fogja szabályozni, és az ki fog térni részletesen a bejelentkezés, változásbejelentés, a nyilvántartásból való törlés, az adóbevallás, az adófizetés, a nyilvántartásvezetés követelményeire. A törvénymódosítás az átmeneti szabályok között kitér arra is, hogy a távolról is nyújtható szolgáltatásokat végző, 2021. április 1-jén az egyablakos rendszer nyilvántartásában szereplő adóalanyt az adóhatóság automatikusan nyilvántartásba veszi a kiterjesztett egyablakos rendszerben 2021. július 1-jétől azzal, hogy egyes kiegészítő adatokat az adóalanynak 2021. június 15-ig be kell jelentenie.
- A fentiekkel párhuzamosan az importáfa szabályai is átalakításra kerülnek:
- Megszűnik a kis értékű (22 eurót meg nem haladó) import küldemények áfa mentessége.
- Mentesül a termékimport az áfa alól, amennyiben az áfa megfizetésére az adóalany az import egyablakos rendszert választotta, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatósággal közlésre kerül az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított import azonosítószám.
- Amennyiben az import egyablakos rendszer feltételei fennálltak, azonban az nem került választásra, az importáfát meg kell fizetni. Az adófizetésre kötelezett ebben az esetben a természetes személy címzett lesz, azonban az adó beszedését és megfizetését az az adóalany végzi majd el, aki a címzett megbízásából kezdeményezte a szabadforgalomba bocsátást. Ebben az esetben a vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, megszűnik tehát a kivetéses adózás e körben.
Adószám ismételt megnyitása
Az elfogadott törvénymódosítás alapján olyan esetekben, amikor az adóhatóság az adóalany adószámának törlését követően az adószámot ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási joga nem enyészik el. Ez azt jelenti, hogy az adózó élhet a levonási jogával az adószám törlését megelőzően keletkezett előzetesen felszámított adóra vonatkozóan. Az átmeneti szabály szerint ez akkor is alkalmazható, amikor az adószám törlésére, majd ismételt megállapítására a törvény hatálybalépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül került sor.
Behajthatatlan követelés
2021. január 1-jétől az adózók jogosultak lesznek behajthatatlan követelés címén utólagosan csökkenteni az adóalapjukat akkor is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem adóalany. Az adóalap-csökkentés feltételei lényegében ebben az esetben is ugyanazok lesznek, mint az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekre vonatkozóan. Nem kell viszont előzetesen írásban értesíteni a nem adóalany adóst a tervezett adóalapcsökkentésről. Nem lesz követelmény az ellenérték megfizetésének esedékességétől számított egy év eltelte sem, amennyiben az adott követelésre vonatkozó polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.
Nem adóalany vevő esetén is lesz lehetőség a behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentést korábbi – de legkésőbb 2015. december 31. után teljesült – ügyletekre is alkalmazni.
Az adóalap-módosítási lehetőség bővülésével összhangban behajthatatlan követelésnek minősül az Áfa törvény értelmében az az összeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság döntése alapján mentesül az adós.
Különös adóvisszatérítés
2021. január 1-jétől kibővül a különös adóvisszatérítési eljárás alkalmazási köre. Az eljárást az idén vezették be és azt teszi lehetővé, hogy az adóalany a rá tévesen áthárított, de az eladó felé megfizetett adót közvetlenül az adóhatóságtól kérje vissza, ha azt az eladótól már nem tudja visszaszerezni (például annak megszűnése miatt.) Az elfogadott törvénymódosítás szerint jövő évtől visszatérítési igénnyel lehet fordulni az adóhatósághoz akkor is, ha az adóalanyt az adósemlegesség elvébe ütközően terhelte fizetendő adó, de számára az adó az ellenérték részeként nem térült meg, a megtérülésre nincs is lehetőség. (Fontos feltétel, hogy a vevőnek az adó vonatkozásában adólevonási joga kellett, hogy legyen, amellyel nem élt és arra már további lehetősége sincs.)
Az adóvisszatérítésre vonatkozó kérelmet írásban, legkésőbb az adómegállapításhoz való jog elévülését 6 hónappal megelőzően lehet majd előterjeszteni, a határidő pedig jogvesztő.
Csoportos adóalanyiság
2021. január 1-jétől új rendelkezés segíti elő, hogy amennyiben a különböző átalakulások eredményeként az adózók kapcsoltsági viszonyai átrendeződnek, és emiatt áfa-csoportot váltanak, az új (fennmaradó) áfa-csoporthoz történő csatlakozásig fenntarthassák a korábbi (megszűnő) áfa-csoportjaikat, azaz megszakítás nélkül maradhassanak áfa-csoport tagok.
Az adóalanyoknak lehetőségük lesz az áfa-csoport létrehozásának, megszüntetésének, az áfa-csoporthoz való csatlakozásnak, illetve az abból történő kiválásnak az általuk kívánt jövőbeli időpontját megjelölni az adóhatósághoz benyújtott kérelemben.
Személygépkocsi értékesítése
Az elfogadott törvénymódosítás pontosítást fogalmaz meg a személygépkocsi adómentes értékesítési lehetőségeire vonatkozóan. A jelenlegi szabályozás szerint mentes a személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni a levonási tilalom miatt, vagy nem lehetett volna levonni, ha az egyáltalán felmerült volna. A pontosítás azt rögzíti, hogy nem alkalmazható az értékesítésre a mentesség, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat feloldotta volna az tény, hogy a beszerzés tovább-értékesítési céllal történt.
Online számlaadat-szolgáltatás
2021. január 4-től új rendelkezések lépnek hatályba az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozóan. Amennyiben az adóalany adóköteles ingyenes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy részére, köteles lesz adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet adóköteles, és azt is jelentenie kell, hogy számára az adót a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője megtéríti-e.
Adatot kell szolgáltatni továbbá a belföldön kívül teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén arról, hogy az ügylet az Áfa törvény területi hatályán kívül esik.
Előleg fizetése esetén a végszámláról történő számlaadat-szolgáltatás során a korábbinál több adatot kell majd megadni az előlegszámláról. A jelentendő adatok körét az adóhatóság által kibocsátott Online Számla 3.0. interfész specifikáció írja le.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Járványügyi szűrővizsgálat adómentessége
A juttatás időpontjától függetlenül adómentessé válik a járványügyi szűrővizsgálat.
Ez azt jelenti, hogy akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett. A rendelkezés már idén, a törvény kihirdetését követő napon hatályba lép és visszamenőlegesen is érvényesíthető.
Személyi kedvezmény
A hatályos szabályok szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékával (jelenleg 8050 forinttal).
2021. január 1-jétől adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakul a személyi kedvezmény. Az új szabályozás szerint a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával csökkentheti az összevont adóalapját. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Rekreációs keretösszeg
Megszűnik a különbség a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatások keretösszege között. Jelenleg a törvény a költségvetési szervekre vonatkozóan alacsonyabb összegű rekreációs értékhatárt (évi nettó 200 ezer forint) állapít meg.
2021. január 1-jétől a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is évi 450 ezer forint/foglalkoztatott összegig adhatnak béren kívüli juttatást kedvező adózási feltételek mellett. Az évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggő juttatások adómentessége
A hatályos szabályok adómentes jogcímként nevesítik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben felmerülő egyes juttatásokat. Ilyennek minősülnek az UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői részére adott juttatások (pl. napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak stb.).
A 2020-ban elmaradt felnőtt és U21-es labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben felmerülő egyes juttatások 2021-ben is adómentesnek minősülnek.
Lakáscélú támogatás adómentessége
A Kormány által elfogadott Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A vonatkozó kormányrendelet szerinti támogatással egészül ki az egyes lakáscélú támogatások adómentességéről szóló korábbi rendelkezés.
Családi gazdaságokkal és mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos új szabályozás
A mezőgazdasági őstermelő fogalmát, valamint a tevékenységek körét jelenleg az Szja törvény határozza meg, azonban az őstermelői tevékenység szabályozásának átalakításával összhangban e rendelkezések 2021-től a családi gazdálkodókról szóló törvényben kapnak helyet.
Az erről szóló törvény értelmében évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén az átalányadózó őstermelőnek nem keletkezik személyi jövedelemadó kötelezettsége. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak.
2021-től fő szabály szerint a mezőgazdasági őstermelők átalányadózónak minősülnek. Az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik.
A törvény az átalányadózó őstermelők által alkalmazható költséghányadot egységesen 90 százalékban határozza meg, változnak továbbá az adóelőleg levonási és bevallási szabályok az őstermelőknek kifizetett bevételek tekintetében.
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
A szociális hozzájárulási adót érintő változás az adótörvényeket módosító szabályozásban nincsen. Az adó kulcsa marad a 2020. július 1-jén bevezetett 15,5%. 2021-től csupán egy speciális területen, a családi gazdaságokkal kapcsolatosan bevezetett új szabályozás következtében történik változás, mégpedig a mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét illetően.
Családi gazdaságokkal kapcsolatos új szabályozás
Az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a családi gazdaságokról szóló, 2021. január 1-jén hatályba lépő törvénnyel összhangban a következők szerint módosul.
- A főszabály szerint a biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.
- Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki az átalányadózást választotta, a minimálbér után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. Az átalányadózást választó, de az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő mezőgazdasági őstermelő mentes az adó alól.
- A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő szintén az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.
- Azok az őstermelők, akiknek a bevétele nem éri el az éves minimálbér felét, és így mentesek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alól is mentesülnek.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
Családi gazdaságokkal kapcsolatos új szabályozás
A családi gazdaságokról szóló új törvény értelmében 2021-től az a mezőgazdasági őstermelő fizetheti meg a társadalombiztosítási járulékot a megelőző évi bevétele 15 százaléka után, akinek az előző évben elért bevétele nem haladja meg az előző évi minimálbér ötszörösét.
Az őstermelői tevékenységre tekintettel kapott támogatásokat a járulékalap meghatározásánál sem kell figyelembe venni.
KISADÓK
KIVA
2021. január 1-jétől a KIVA mértéke 12%-ról 11%-ra csökken, összhangban a szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével. A jelenlegi 1 milliárd forintról ugyanakkor 3 milliárd forintra emelkedik az árbevétel korlát, illetve a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár. Ezzel párhuzamosan megemelkedik az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételszint is a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra.
A jelenlegi szabályok szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az év végén meghaladja az 1 millió forintot. Ekkor az adóhatóság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatot hoz. A módosítás értelmében lehetővé válik az adóalanyiság megtartása, ha a tartozást megfizetik a rendelkező határozat véglegessé válásáig.
KATA
A nyári adócsomag részeként 2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások bizonyos bevételeire bevezetett 40%-os adó alapját módosítja a mostani törvény. Ez alapján a kisadózó vállalkozásnak a külföldi kapcsolt vállalkozásától származó valamennyi bevétele, illetve az egyéb külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétele után az adó alapja nem a teljes bevétel, illetve a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42%-a lesz. A módosítás tehát figyelembe veszi azt a körülményt, hogy külföldről érkező bevétel esetén nem a külföldi kifizető, hanem a kisadózó köteles a 40%-os adót megfizetni.
HELYI ADÓK
Helyi iparűzési adó
Szokásos piaci ár korrekciója
A társasági adóhoz hasonlóan 2021-től a helyi iparűzési adóalap megállapítása során is alkalmazni kell majd a szokásos piaci ár miatti kiigazítást a kapcsolt vállalkozásoknál. Az olyan transzferár kiigazítás, amely adóalap csökkentést eredményez, kizárólag nyilatkozat függvényében lesz alkalmazható, vagyis csak akkor, ha a másik fél nyilatkozik róla, hogy a kérdéses összeggel megemeli az adóalapját. A kiigazítást el lehet majd végezni egy összegben vagy akár komponensenként is.
Adóalap-megosztás
2021. január 1-től módosulnak az iparűzési adóalap megosztásának szabályai. A jelenleg hatályos szabályok alapján a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják. Ettől a szabálytól eltérően a gépkocsit tartós bérletbe vagy lízingbe adók esetében a gépkocsik eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell majd figyelembe venni.
Számviteli hiba
Egyértelművé vált, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha számviteli hiba miatt korábbi, a hibával érintett év adóalapja is módosul. Ilyenkor, ha a hiba korrekcióját a korábbi éveknél figyelembe veszi az adózó, a hibafeltárás évének adóalapját is módosítania kell. Ugyanakkor továbbra is lehetőség marad arra, hogy az adózók a hiba hatását ne önellenőrzés keretében korrigálják, hanem azt a feltárás adóévében vegyék figyelembe.
Adóadminisztráció egyszerűsítése
Ideiglenes iparűzési tevékenység
2021-től megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, jövőre már nem terheli helyi iparűzési adó a 180 napnál rövidebb ideig tartó építőipari tevékenységet. Ugyanígy megszűnik a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő ideiglenes adókötelezettség jogcíme is.
Adóbevallási kötelezettség
2021-től bizonyos kivételekkel az adózóknak nem az önkormányzatokhoz, hanem az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell majd benyújtaniuk helyi iparűzési adóról szóló bevallásukat. Jövő évtől az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványok is egységesek lesznek.
EGYÉB ADÓK
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
2021. január 1-jétől nem lesz hozzájárulás-köteles az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás saját névben, de más javára történő nyújtása. Jelenleg ezeket a szolgáltatásokat kétszeres a hozzájárulási kötelezettség terheli, egyszer a tényleges nyújtójánál, másodszor pedig a szolgáltatást közvetítőnél. Az új szabály a hozzájárulási kötelezettség halmozódása érdekében emeli ki a fenti szolgáltatásokat a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül.
Pénzügyi szervezetek különadója
A javaslat szerint a hitelintézetek a járványügyi hitelintézeti különadóként 2020. adóévben megfizetett összeget a 2020. adóévet követő 5 adóévben a bankadó terhére adóvisszatartás formájában (egyenlő részletekben) érvényesíthetik. Ezzel kapcsolatban egyébként volt már korábban is kormányzati kommunikáció, azonban jogszabályi háttér bizonytalan volt.
Adminisztratív kötelezettségként a törvénymódosítás nyilvántartás vezetésére kötelezi a hitelintézeteket az igénybe vett összegre vonatkozóan.
Gépjárműadó
A költségvetési törvény értelmében a gépjárműadóból származó bevétel 2021. január 1-jétől a központi költségvetést illeti meg, így az önkormányzatok jelentős bevételi forrástól esnek el. Emiatt a gépjárműadóval kapcsolatos az adóhatósági feladatok is átkerülnek az állami adóhatósághoz az önkormányzatoktól.
Az állami adóhatóság ezzel a jogkörével kizárólag a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán élhet.
Az alábbi esetekben azonban továbbra is az önkormányzati adóhatóságot illetik meg a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatok, illetve bevételek:
- 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatok,
- 2020. december 31-ig terjedő időszakra eső mulasztások,
- 2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó szankciókból (bírság, pótlék) származó bevétel,
- bármely gépjármű forgalomból történő kivonása abban az esetben, ha az adótartozás az éves adótételt meghaladja, feltéve, hogy az adófizetési kötelezettség 2020. december 31-ig keletkezett.
Az önkormányzati adóhatóságnak 2021. január 15-ig kell adatot szolgáltatnia az állami adó-és vámhatóságnak a gépjárműadó-mentesség megállapításához kapcsolódóan (abban az esetben is, ha a gépjármű illegálisan kerül ki az adóalany tulajdonából).
A törvénymódosítás továbbá meghatározza a környezetkímélő motorkerékpár fogalmát, mely a törvény alkalmazásában szintén környezetkímélő gépkocsinak minősül, és így mentes lesz a gépjárműadó alól.
Regisztrációs adó
A regisztrációs adó jelenleg hatályos rendelkezései nem teszik lehetővé a vámhatóság által már kivetett, de még meg nem fizetett adó törlését. Így, ha a gépjármű forgalomba helyezése végül meghiúsul (pl. a gépjárművet forgalomba helyezés nélkül véglegesen kiszállítják, kiviszik Magyarországról, vagy az ellopása miatt nem helyezhető forgalomba stb.), az adózónak meg kell fizetnie az adót.
A törvénymódosítás a fenti helyzetet kezeli azzal, hogy megteremti az ilyen helyzetekben a megállapított, de még meg nem fizetett adó kérelemre, illetve hivatalból történő törlésének a lehetőségét.
Vám
E-kereskedelem
Az e-kereskedelmet érintő uniós áfa változásokkal párhuzamosan a Vámtörvény is módosul az alábbiak szerint:
- Tekintettel arra, hogy az elhanyagolható értékű küldemények esetében is felmerül az importáfa fizetési kötelezettség az Áfa tv. módosítása nyomán, a 150 euró alatti értékű áruk vámmentes vámkezelését és az áfa beszedését nyomon kell követnie a fuvarozást végzőknek. Ez a gyakorlatban Magyarországon a Magyar Posta Zrt., illetve az integrátorok feladata lesz. Ahhoz, hogy a fenti szereplők ezen kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, fontos, hogy elegendő információ álljon számukra rendelkezésre a
- vámárunyilatkozat benyújtásra
- vámárunyilatkozat elmaradására, továbbá
- szabad forgalomba bocsátás vámtitoknak való minősülésére vonatkozólag.
A törvénymódosítás értelmében a vámhatóság megkeresésre köteles lesz a fuvarozásért felelős személy részére a fenti tényállások kapcsán tájékoztatást nyújtani. Ez a változás már 2021. január 1-jétől hatályba lép.
- Összhangban az Áfa tv. importáfára vonatkozó módosításaival, abban az esetben, amikor az importáfát az adóbeszedésre kötelezett köteles megfizetni az adóhatóság részére, a vámhatóság nem hoz határozatot sem a fizetendő áfa összegéről, sem az áruátengedés tényéről, csak elektronikus értesítés formájában tájékoztatja majd az importőrt.
- Az elhanyagolható értékű (150 euró) alatti küldemények vámmentes vámkezelése esetében felmerülő importáfát akkor is meg kell majd fizetni, ha az adó összege nem éri el a 10 eurót, vagy az azzal megegyező forintértéket.
Illetékek
Az új törvénymódosítás szűkíti azoknak az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásoknak a körét, amelyek közigazgatási hatósági eljárási illeték hatálya alá esnek. A jelenlegi törvény melléklete, mely az egyes eljárási illetékek összegét sorolta fel, hatályát veszti, azonban a jogszabály két új melléklettel egészül ki.
2021. január 1-je után az 1. számú mellékletben meghatározott, egyes okmányok – mint például az útiokmányok, a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély vagy a törzskönyv, illetve az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárások – kivételével megszűnik az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás megindításhoz kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség.
A törvénymódosítás alapján az eddig illetékmentes eljárások és szolgáltatások továbbra is mentesülnek az igazgatási szolgáltatási díj alól. Ezek köre a törvény 2. számú mellékletben kerül felsorolásra. Ezen eljárásokhoz kapcsolódóan a jogorvoslati eljárás kezdeményezése változatlanul közteher mentes lesz.
A módosítás nem érinti azonban a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat, valamint az ezen eljárások során kezdeményezett jogorvoslati illetéket, ezek hatálya továbbra is fennmarad.
ADÓIGAZGATÁS
Megbízható adózói minősítés
2021. január 1-től a csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szűnik meg abban az esetben, ha olyan újonnan alapított adózó csatlakozik a csoporthoz, amely nem tudja teljesíteni az előírt több éves működést. Ennek megfelelően a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, amely egyébként nem minősül megbízható adózónak. Azonban, ha a csoportba egy már egy-két éve működő társaság kerül, amely nem minősül megbízható adózónak, akkor főszabály szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.
A fentieken túlmenően a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül (azaz 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással. E rendelkezés szintén 2021. január 1-jén lép hatályba.
Részletfizetési és halasztási kedvezmények
A Kormány adminisztrációcsökkentési programja részeként 2021. január 1-től:
- A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók;
- A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést;
- A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.
Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
A fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.
Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban
A súlyosítási tilalom értelmében, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat véglegessé válásától, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy 1 éven túl nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg.
Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb 18 hónapon belül hozható meg.
A jelenleg hatályos szabályok alapján jelenleg csak azon új eljárásokra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom előző bekezdésben ismertetett szabálya, amelyek lefolytatását bíróság rendelte el. Az új szabályozás értelmében a felettes szerv által elrendelt új eljárásokra sem kell alkalmazni a súlyosítási tilalom szabályát.
Ennek indoka, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a 18 hónapra megnövelt határidő sem elegendő minden esetben arra, hogy a súlyosítási tilalom beálltáig érdemi, végleges megállapítással eredményesen záruljon le a hatósági eljárás, így ettől a módosítástól a jogalkotó a felettes szerv által elrendelt új eljárások lefolytatásának eredményességét növekedését várja.
Az Air-ra vonatkozó fenti módosító javaslatok 2021. január 1-től lépnek hatályba.
Végrehajtási kifogás
A jelenleg hatályos rendelkezés a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ezzel szemben a törvénymódosítás – figyelembe véve a jogalkalmazásban felmerülő nehézségeket – a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti. Ennek következtében az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is módosul, amely szerint a kérelmező a határidő túllépését kimentheti, ha a végrehajtási kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.
Gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozások adóhatóság általi behajtása
Az adóhatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján, az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőzően a gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.
A fenti szabályozás indoka, hogy az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el. Ebből következik, hogy a 2020-ban vagy azt megelőzően keletkezett gépjárműadó tartozásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóság hajtja be.
Az Avt-re vonatkozó valamennyi fenti módosítási javaslat 2021. január 1-től lép hatályba.
Nemzetközi információcsere
Pontosításra kerültek a transzferár ügyekben indított nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárással kapcsolatos hazai részletszabályok (panasz benyújtásának módja, határidők, stb.), amelyeket a módosító törvény hatályba lépését követően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.
Ezen felül pontosításra kerültek a DAC6 szabályok szerinti, azaz a határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos szabályok is. Bevezetésre került az ún. hivatkozási szám. A rendelkezés célja, hogy az egyazon konstrukcióval kapcsolatosan több jelentésre kötelezettől beérkező adatszolgáltatások a központi adattárban egyetlen konstrukcióhoz legyenek köthetők. Ezt a hivatkozási számot annak a tagállamnak az adóhatósága adja ki, amelyhez az első adatszolgáltatótól az adott konstrukcióval kapcsolatos első adatszolgáltatás beérkezik. Ugyanerre a hivatkozási számra kell hivatkoznia az adatszolgáltatás alól mentesülő adótervezésben közreműködőnek is, amikor arról értesíti az adózót, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget rá áthárítja. Az új szabályok a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
Pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréje
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodáshoz 2021. január 1-i hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak:
- Brunei;
- Dominikai Közösség;
- Ecuador;
- Új Kaledónia;
- Omán;
- Panama;
- Vanuatu.
Országonkénti jelentések cseréje
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő multilaterális Megállapodáshoz 2021. január 1-i hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak:
- Andorra;
- Anguilla;
- Bahama-szigetek;
- Bahrein;
- Brit Virgin-szigetek;
- Gibraltár;
- Marokkó;
- Panama;
- San Marino;
- Seychelles-szigetek;
- Peru;
- Szaúd-Arábia;
- Tunézia.
SZÁMVITEL
Tőketartalék
A Cégtörvény[1] 2019. október 1-jétől hatályos módosítása lehetővé teszi, hogy a cég a változásbejegyzési kérelmében egyes cégadat változásának időpontját maga határozza meg. Ilyennek minősül a tőkeemelés időpontja is.
A Módosítás az ázsiós tőkeemelés esetén összhangba hozza a jegyezett tőke és a tőketartalék könyvelési időpontját azzal, hogy ha a tőketartalék változásának időpontja eltér a cégbejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontja a mérvadó a könyvelés tekintetében.
A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól alkalmazandó.
Elengedett osztalék
A Módosítás szerint a vállalkozás tulajdonosa (tagja) által elengedett osztalékot az eredménytartalék javára kell elszámolni az elengedés időpontjával, azaz az osztalékkötelezettség elengedése a jövőben nem jelenik meg az adott társaság eredménykimutatásban / adózás előtti eredményében.
A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól alkalmazandó.
Egyéb bevételek / Egyéb ráfordítások
A Módosítás kibővíti azon gazdasági események körét, amelyek eredményhatását az eredménykimutatásban nettó módon lehet elszámolni. A követelés engedményezésekor, immateriális jószág és tárgyi eszköz értékesítésekor[2] az engedményezésből / értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetének összegét egyéb bevételként kell kimutatni, ha az ellenérték meghaladja az adott eszköz könyv szerinti értéket.
Amennyiben a könyv szerinti érték haladja meg az átruházásból, értékesítésből származó bevételt, akkor a különbözetet nettó módon az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
A módosítást elsőként a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban alkalmazása a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett.
Lekötött tartalék
A Módosítás rögzíti, hogy átalakulással (kiválással, szétválással) létrejövő gazdasági társaság esetén, ha az átalakulással közvetlenül összefüggő adókötelezettség a jogutódot terheli, akkor annak megfelelő összegben a létrejövő gazdasági társaság könyveiben lekötött tartalékot kell képezni.
A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól alkalmazandó.
Letétbe helyezés
A Módosítás értelmében az a vállalkozó, melynek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámolóját és az összevont (konszolidált) beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni.
A módosítást elsőként a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban alkalmazása a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett.
[1] a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
[2] E szerint kell eljárni az immateriális jószág, a tárgyi eszköz kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében történő átadásakor, illetve a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések ellenében történő átadásakor is.