Az idei évben elszabaduló költségvetési hiány, illetve a gazdasági növekedés visszaesése miatt szükségessé váló adóintézkedéseket május 26-án ismertette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A bankszektor, az energiaszektor, a kiskereskedelmi láncok és a telekommunikációs cégek mellett a gyógyszerforgalmazók és a légitársaságok is érintettek, illetve feléled a reklámadó is.
A 2022. évi GDP-arányos költségvetési hiányt 4,9%-ban, a jövő évit 3,5%-ban határozta meg a kormány. A hiánycélok teljesítéséhez a tervek szerint a minisztériumok költségvetésének csökkentése, az állami beruházások átütemezése, elhalasztása, és a kizárólag piaci beruházások ösztönzése útján elérendő kiadáscsökkentések 60%-kal, míg a különadók bevezetése miatt elért pluszbevételek 40%-kal járulnak majd hozzá.
Az ún. extraprofit különadók nyolc szektort érintenek. Bevezetésüktől mintegy évi 815 milliárd forint adóbevétel várható. Fontos megjegyezni, hogy ezeket az új adóterheket többnyire a jelenleg már létező ágazati különadók mellett vetik ki, és egyelőre átmeneti jelleggel 2022-2023-ra tervezi őket fenntartani a kormány. Az adókivetés logikája az volt, hogy az érintett szektorokban jelenleg képződő profitot gazdasági háttérszámításokkal normál profitra és ún. extraprofitra bontották. A különadókkal az így kalkulált extra nyereséget vonnák el, adóztatnák meg.
A bevezetett különadók
A különadókkal érintett ágazatok, szektorok a következők:
1. Bankszektor
A pénzintézetek esetében a már létező bankadón felüli újabb ágazati különadó kivetésének indoka a növekvő infláció következtében emelkedő kamatmarzs, azaz a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti különbözet. Az adó alapja ezért a nettó kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevétel lesz. Az adó pontos mértéke nem ismert még, a szektortól elvárt évi 250 milliárd forintos adóbevétel terhét osztják szét majd arányosan az egyes pénzintézetek között. Ezen felül a pénzügyi tranzakciós illetéket is kibővítik, ebből még további 50 milliárd forint bevétellel számolva a bankszektortól összesen évi 300 milliárd forint különadó bevételt várnak.
2. Biztosítói szektor
A covid világjárvány és az ukrán háború következtében erősödő öngondoskodási igény, továbbá az infláció miatt megnövekedő biztosítói pluszdíjbevétel lesz az adó alapja. A biztosítói szektor évi 50 milliárd forint különadót fog fizetni 2022-ben és 2023-ban.
3. Energiaszektor
A felszökő világpiaci energiaárak következtében a szénhidrogén-kitermelésen, az energiatermelésen, üzemanyagfinomításon, stb. elért pótlólagos profit miatt az energiaszektor is különadót fog fizetni; évi 300 milliárd forinttal fog hozzájárulni a költségvetési bevételekhez. Ez az adónem elsősorban a MOL-t érinti majd, mivel a különadót a bányajáradék növelése, valamint a finomítói spread adóztatása formájában vezetik be, de a Robin Hood-adó alá vonják be a bioetanol, etanol és bioüzemanyaggyártó cégeket is.
4. Kiskereskedelmi szektor
A kiskereskedők évi 60 milliárd forintot fognak befizetni az államkasszába, az éves forgalmuk bővülése következtében. Esetükben nem egy új adónemet vezetnek be, hanem a már létező szektorális teher, a kiskereskedelmi különadó kulcsai növekednek. A kiskereskedelmi különadó alapja a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel, amelyet a szállítóknak nyújtott szolgáltatásokból származó árbevétel és a szállító által az adóalanynak adott engedmény összege növel. A szektort érintő sávos adókulcsok a következőként alakulnak:
- 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után továbbra sem kell adót fizetni;
- az adóalap 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére változatlan marad a 0,1%-os adókulcs;
- 30 és 100 milliárd forint közötti adóalap esetén a jelenlegi 0,4% helyett 1,0% lesz az adókulcs;
- a 100 milliárd forint feletti adóalap esetén 2,7%-ról 4,1%-re növekedik az adókulcs.
5. Telekommunikáció
A covid világjárvány következtében ugrásszerűen megnövekedő telekommunikációs forgalomra vetnek ki egy új különadót, amelytől 40 milliárd forint éves bevételt várnak. A különadó részletei még kidolgozás alatt állnak, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki.
6. Légitársaságok
Váratlan intézkedés a légitársaságok megadóztatása, amelyet a korábbról elhalasztott utazások miatti gyors növekedéssel indokol a kormány. Az éves szinten tervezett bevétel 30 milliárd forint, amelyet a légitársaságokra vetnek majd ki, utasindulásonként kb. 10-15 eurós adó összegben. A gazdaságfejlesztési miniszter indokolása szerint ez a szektorális különadó egyfajta zöldadónak tekinthető.
7. Gyógyszerforgalmazók
20 milliárd forintot vár a kormány a világjárvány következtében megnövekedő gyógyszerértékesítésekre kivetett különadótól. A tervek szerint az adó az olyan cégeket érint, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek gyártási kapacitással, a kis gyógyszertárakat nem. Az adó alapja a költségvetésbe visszafizetésre kerülő tb-támogatás, ez a jelenlegi 20%-ról 24%-ra emelkedik.
8. Reklámadó
2023. január 1-től újra bevezetik a médiavállalkozásokra kivetett reklámadót, pontosabban az Európai Unió döntése nyomán bevezetett felfüggesztést oldják fel az idei év végén. A szabályozás értelmében a reklámokból származó árbevétel után kell adót fizetnie a reklámközzétevőknek, azaz a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek, illetve bizonyos esetekben a reklámköltések után a reklámközzétételt megrendelőknek. A reklámadótól 15 milliárd forint éves bevételt remélnek.
A különadókat rendeleti formában vezetik be napokon belül, és a reklámadó kivételével már 2022-re beszedik a teljes éves adóösszeget.
Egyéb adózási intézkedések
A különadók bevezetése mellett további 100 milliárd forintos bevétel várható egyéb adózási rendelkezések bevezetésétől. Ennek keretében:
- megemelik a dohány és alkoholtermékek jövedéki adóját,
- a népegészségügyi termékadót,
- továbbá a cégautóadó rendszerén is változtatni fognak.
Az adócsomag részeként újra terítékre kerül a KATA átalakítása is. Konkrétumok ebben a tekintetben még nincsenek, de az elhangzott információk szerint a cél az érintetti kört illető szigorítás, illetve a KATA-féle adókedvezmény igénybevételére jogosító jelenlegi 12 milliós értékhatár 18 millió forintra történő emelése.
A benzin, a kamat és az élelmiszer árstopokról június közepéig hoz döntést a kormány.