2011. október 14-én benyújtotta a Kormány jövő évi adótörvény-csomagját az Országgyűlés elé. Bár az őszi nagyobb adóváltozásokhoz már hozzászoktunk, a volument tekintve ezúttal messze felülmúlja a sok évi átlagot a javaslat. Az adócsomag összesen 30 törvény módosítását érinti, 351 paragrafuson és 152 oldalon keresztül sorolja fel a javasolt változásokat, amelyek között egy új adónem (a baleseti adó) bevezetésére is javaslatot tesz. A tervezett változások közül a leglényegesebbeket az alábbiakban foglaljuk össze. A „kisebb” adónemeket érintő változásokról külön számolunk be.
UPDATE: a 2012-es elfogadott törvénymódósításokról összefoglalónkat itt találja.
Személyi jövedelemadó
- Legfontosabb változás a szuperbruttózás fokozatos kivezetése, mely által a személyi jövedelemadózás kvázi újból progresszívvá válna (habár egy adókulcs marad). Nem kellene a szuperbruttó adóalapot alkalmazni (tehát a bruttó adóalapot 27%-kal megnövelni) a jövedelem 2.424.000 Ft-ot meg nem haladó részére. Tehát így a tényleges adókulcs 2.424.000 Ft-ig (azaz havi 202.000 Ft-ig) 16%, fölötte pedig 20.32% lenne.
- Megszűnik az adójóváírás intézménye, mely az alacsonyabb keresetűeket érinti hátrányosan. A Kormány a nettó munkabérek csökkenésének ellentételezése, illetve a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelések ösztönzése érdekében szükséges kompenzáció szabályait rendeletben fogja megállapítani.
- A családi kedvezmény összege nem változna 2012-ben (1-2 eltartott esetén 62.500 Ft, 3 illetve több eltartott esetén 206.250 Ft), azonbanszélesebb körben alkalmazhatóvá válna. A családi adóalap-kedvezményt érintő rendelkezéseket nem igazították a szuperbruttó fokozatos kivezetéséhez. Így mivel a családi kedvezmény összege a szuperbruttó jövedelmet csökkenteti, amennyiben az a bruttó jövedelemből válik levonhatóvá, valójában nagyobb kedvezményt jelenthet, mint jelenleg.
- A kifizetőnek általános adóelőleg-levonási kötelezettsége lesz, ami alól csak az egyéni vállalkozó vagy őstermelő részére történő kifizetések lennének kivételek. Tehát az adószámos magánszemélynek (pl. megbízási szerződés alapján) fizetett összegből adóelőleget kellene levonni. Eddig csak akkor kellett így tenni, ha a magánszemély nyilatkozatban kérte az adóelőleg-levonást.
- Megszűnik a reprezentáció és az üzleti ajándék adómentessége. Ezen juttatások „egyes meghatározott juttatásnak minősülnének, melyet a juttatás értékének 1,19-szeres értékére vetítve 16% szja és 27% eho terhelne. Jó hír viszont, hogy értékhatár nélkül üzleti ajándéknak minősülne az üzleti, hivatali, szakmai, hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék. Ez nagy könnyebbséget jelentene mind a juttatóknak, mind az ajándékozottaknak, mert az értékhatár fölött adott üzleti ajándék idén az ajándékozott egyéb jövedelmének minősült.
- Visszakerül az Szja tv-be a munkavállalóknak megismerhető szabályzat alapján adott juttatás, illetve a minden munkavállalónak egyaránt azonos nagyságrendben adott juttatás. Mindkettő egyes meghatározott juttatásnak minősülne, mely után a juttatónak a juttatás értékének 1,19-szeres értékére vetítve 16% szja-t és 27% eho-t kellene fizetnie. Idéntől ugyanis a bérszámfejtésen keresztül kellett adminisztrálni az olyan cafeteria típusú juttatásokat, ahol a juttatás nem felelt meg a béren kívüli juttatások egyik kategóriájának sem, hiába jellegében azokhoz hasonlít.
- Újból meghatározásra kerül a cafeteria-keret. A béren kívüli juttatások (melyek után a juttató 16%-szja-t fizet a juttatás értékének 1,19-szerese után) 500.000 forintos értékhatárig lennének nyújthatóak. Ezen összeghatár fölötti juttatás már egyes meghatározott juttatásnak minősülne.
- Módosul a béren kívüli juttatások köre. A jelenlegi étkezési utalványt a Széchenyi Pinehő Kártya vendéglátás kártyája váltaná fel. A Széchenyi Kártyának egyébként 3 különböző célt szolgáló része lenne (szálláshely kártya, vendéglátás kártya, szabadidő kártya), melyekre a törvényben meghatározott összeget utalhat a munkáltató. A korábbi évek hidegétel utalványához hasonlóan a fogyasztásra készétel, valamint annak vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott jövedelemből a havi 5.000 Ft-ig béren kívüli juttatásnak minősülne. Azonban kikerülne a béren kívüli juttatások köréből az internet-szolgáltatás biztosítása.
- A jövőben csak az az üzletpolitikai célú árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény lehetadómentes, amelyet kizárólag a magánszemély saját nevében történő áru-, illetve szolgáltatás-vásárlására tekintettel ad a kifizető a vásárolt áru, szolgáltatás ellenértékéig terjedő mértékben. A feltételeknek nem megfelelően adott után a kifizetőt az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.
Társadalombiztosítás
- A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 2012-től 7,5%-ról 8,5%-ra emelkedik (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerő-piaci járulék 1,5% lesz).
- A nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnek, és a minimális járulékalap utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed.
- A 2012-es költségvetési törvénytervezet alapján a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ napi 21.000 Ft-ról (évi 7.665.000) 21.700 Ft-ra (évi 7.920.500) fog nőni 2012-ben.
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 5.400 forintra emelkedik.
Társasági adó
- A leglényegesebb társasági adózást érintő változás, hogy az elhatárolt veszteségek a javaslat szerint nem lesznek korlátozás nélkül felhasználhatóak 2012-től. Időkorlát nem kerülne bevezetésre, azonban a korábbi években keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználására a számított adóalap 50%-áig lesz csak lehetőség. Ez azt jelenti, hogy az elhatárolt veszteségek felhasználása elhúzódik, és pozitív adóalap esetén mindenképpen lesz adófizetési kötelezettség. Az elhatárolt veszteség átalakulás és cégvásárlás esetén csak korlátozásokkal lenne felhasználható.
- A bejelentett részesedéshez hasonló koncepcióként kerülne bevezetésre a bejelentett immateriális jószág fogalma, mellyel kapcsolatban realizált nyereség (bizonyos feltételek mellett) levonható lenne a társasági adóalapból.
- Az alultőkésítést érintő módosítás, hogy kötelezettségnek nem csak az a kötelezettség minősülne, amely alapján kamatot fizetnek, hanem a kamatmentes kötelezettség is. A kötelezettség viszont csökkenthető lesz, ha azt a kölcsönként, vagy más jogcímen továbbadják.
- Szoftverfejlesztő bérköltsége alapján adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból lesz majd igénybe vehető.
- Az ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos bizonyítási teher az adózóra esik majd a jövőben.
- Nem lesz társasági adóban növelő tétel a reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás (ugyanakkor személyi jövedelemadóban adókötelesség válik).
- Az ellenőrzött külföldi társasággal szemben felmerült ráfordításmegalapozottságát szerződésenként külön nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésével köteles igazolni. A törvény rögzíti a dokumentáció kötelező tartalmi elemeit.
- Az adománynak minősülő juttatás levonható lesz a társasági adóalapból, feltéve, ha a támogató rendelkezik a támogatott által kiállított támogatási igazolással.
- A jogszabályon alapuló ingyenes juttatások elismert költségnek, ráfordításnak fognak minősülni.
- Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek által nyújtott támogatás esetén nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a támogatás nélkül számítva negatív lenne.
Általános forgalmi adó
- 27%-ra emelkedik az áfa-kulcs (ezáltal a „felülről számított áfa” 21.26% lesz). Az új adókulcsot azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a teljesítési időpont 2012. január 1-jén vagy azt követően következik be. Az áfa-kulcs változás miatt a pénztárgépeket és taxamétereket 2012. február 29-éig kell majd átállítani.
- Az áfa-kulcs miatt az időszakos elszámolás esetén alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
| Elszámolási
időszak |
Esedékesség (teljesítési határidő) | Áfamérték |
| 2011. dec. 31-ig | 2011. dec. 31-ig | 25% |
| 2011. dec. 31-ig | 2012. jan. 1.
vagy utána |
25% |
| 2012. jan. 1. előtt megkezdődik, de azt követően fejeződik be | 2012. jan. 1. után | 25%
(a 2012. január 1-je előtti részteljesítésre) 27% (a 2012. január 1-je utáni részteljesítésre) |
| 2012. jan. 1. után | 2012. jan. 1. után | 27% |
- A láncügyletek esetében a jövőben kizárólag a közbenső értékesítő bizonyíthatja, hogy ő a láncban értékesítőként jár el, ezáltal megdöntse azt a vélelmet, hogy ő beszerzőként jár el.
- A jövőben az adóalany csak az elévülési idő kezdetétől számított 5 éven belül szerepeltetheti levonható adóként a rá ezen időszak alatt áthárított áfát, és ez az időkorlát vonatkozik az áfa „görgetésére” is.
- Megszűnik a személygépkocsi és egyéb jármű bérbeadása után áthárított áfá-ra vonatkozó levonási tilalom, ha azt adóalanyiságot eredményező tevékenységhez használják. Természetesen, ha magáncélra is használják a járművet, akkor az áfa csak az üzleti használat arányában vonható le. Az új szabály akkor alkalmazható először, ha az elszámolási időszak 2010. január 1-jén vagy azt követően kezdődik. A változás várhatóan visszahozza majd az útnyilvántartás-készítés már-már feledésbe merült rendszerét, amelyet a cégautó adó 2009-től bevezetett egységesítése tett – akkor – okafogyottá.
- A tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak alatti korrekciót az adóalanyoknak egységesen a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kellene elvégezni.
- Az adóalany abban az esetben is köteles lesz belföldön számlát kiállítani, ha belföldön kívül máshol – de az ügylet teljesítési helyétől eltérő tagállamban, vagy harmadik államban – is letelepedett, viszontaz ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhely, vagy állandó telephely érintett.
- A javaslat értelmében a jövőben a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott elektronikus számla kibocsátásához is szükséges lesz a számlabefogadó előzetes beleegyezése.
Illetékek
- A jövőben a gépjárművek megszerzése után fizetendő ún. átírási illetéket nem a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett cm3-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye (kilowatt) kell megfizetni a gépjármű életkorától függő differenciálásban.
Helyi adók
- A helyi önkormányzatoknak a jövőben lehetőségük lesz ún. települési adók bevezetésére, azonban a törvény különböző korlátokat szab a települési adók kivetésével kapcsolatban. Törvényben rögzített közteher tárgya – így különösen a jövedelem, az adózás előtti eredmény, az árbevétel – nem viselhet adót, nem lehet adóztatni az amúgy nem adóalany szervezeteket, továbbá az adóalany települési adóterhe az előző évihez képest maximum 20%-kal emelkedhet. Fontos korlátozás, hogy a vállalkozót terhelő települési adó nem lehet magasabb az iparűzési adójánál, hiszen annak összegébe beszámít, vagyis nem plusz adóteherről, legfeljebb némileg bonyolódó rendszerről van szó. A települési adó első ízben történő befizetése esetén az adóalany fizetési kötelezettsége maximum 10.000 forint lehet.
- Komoly adóteher növekedéshez vezethet ugyanakkor, hogy a tervek szerint eltörlik az építmény és telekadó maximumát, azonban korlátként bevezetésre kerül, hogy az adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3%-ánál.
Cégautóadó
- A jövőben a motor teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően 12 adómérték lesz hatályban a cégautóadóval kapcsolatban,7.700 Ft/hó és 44.000 Ft/hó között.
| A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) | Környezetvédelmi osztály-jelzés | ||
| „0”-„4” | „6”-„10” | „5”; „14-15” | |
| 0-50 | 16.500 Ft | 8.800 Ft | 7.700 Ft |
| 51-90 | 22.000 Ft | 11.000 Ft | 8.800 Ft |
| 91-120 | 33.000 Ft | 22.000 Ft | 11.000 Ft |
| 120 felett | 44.000 Ft | 33.000 Ft | 22.000 Ft |
- A jelenlegi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettség helyett acégautóadó-fizetést nem magánszemély tulajdonában álló és belföldi rendszámmal ellátott személygépkocsik esetében évente egyszer, az év első hónapjának 20. napjáig (ha év közben történik a vásárlás, a vásárlást követő hó 20. napjáig ) kell teljesíteni. Az adó bevallását minden esetben december 20-ig kell teljesíteni.
Adózás rendje
- Az adóhatóság felé bejelentendő adatok köre bővül, és változnak akülföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók bejelentésének szabályai (az ún. 183 napos szabályon kívül minden az egyezmények, vagy az Szja törvény szerint adóköteles tevékenységre vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség).
- Az adóhatóság kockázatelemzési eljárást követően kérdőívet küldhet az adózó részére, melyben információt kérhet az adózó tevékenységével, foglalkoztatottakkal, eszközökkel, pénzügyi forrásokkal kapcsolatban. Amennyiben adóhatóság úgy ítéli meg, a az adózót akár gyakoribb bevallás (áfa és összesítő nyilatkozat) benyújtására kötelezheti.
- Fontos garanciális szabály, hogy új eljárást az adóhatóság az új eljárásra utasító döntés/határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles lesz megkezdeni. Szintén lényeges, hogy az adóhatóság a tényállás tisztázottsága esetén akkor is befejezheti az ellenőrzést, ha a külföldi adóhatóság 1 éven belül nem válaszol. Új elem, hogy az adóhatóság korlátozás nélkül folytathatja az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálatra, illetve a külföldi adóhatóság megkeresésére tekintettel fennálló szünetelés időtartama alatt.
- A jövőben megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél közlésével kezdődik. Ezzel egyidejűleg az ellenőrzési határidő kezdő időpontja számításának szabályai is módosításra kerülnek.
- A javaslat az angol, német, vagy francia nyelveken rendelkezésre álló bizonylatok, szerződések és más dokumentumok (pl. transzferár nyilvántartás) esetén mentesíti az adózókat a szakfordítás alól.
- Bevezetésre kerül az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés, melynek keretében más adózó adókötelezettségének ellenőrzése során ellenőrzi az egyes gazdasági esemény valódiságát, továbbá az ellenőrzés célja a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása.
- Új eljárásként bevezetésre kerül a tartós feltételes adómegállapítás, mely alapján hozott határozat illetéket és társasági adót érintő részei jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóak. A feltételes adómegállapítás elbírálását sürgősségi eljárásban is lehet majd kérni. A jövőben a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítási kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési hatóság előzetes minősítését tartalmazó határozatának másolatát.
- A javaslat kimondja, hogy csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában fizetési könnyítés és adómérséklés nem engedélyezhető.
- A jövőben felügyeleti intézkedés iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be, ellenkező esetben érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.
- A javaslat értelmében a jövőben az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-a helyett annak 200%-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Továbbá megszűnik a minősített adózókra vonatozó külön szabály.
- Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az első felszólításban szereplő határidőn belül nem teljesíti, 1 millió Ft mulasztási bírság szabható ki, de a teljesítés elmaradása esetén továbbra is az adószám törlése és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezése marad a végső szankció.
- A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos mulasztás esetén nyilvántartásonként 2 millió Ft, ismételt jogsértés esetén azonban a javaslat szerint nyilvántartásonként 4 millió Ft mulasztási bírság szabható majd ki. Az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedhet a mulasztási bírság. A kötelezettség teljesítése esetén a bírság korlátlanul mérsékelhető.
- A jövőben a nem kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetést akkor kell bejelenteni, ha annak értéke a 2 millió forintot meghaladja.
- A kifizető a kamatjövedelemről az adóévet követő március 20. helyett január 31-ig köteles adatot szolgáltatni adóhatóságnak.
- Az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságúra kell áttérnie, ha a termékértékesítés áfa nélkül számított összesített ellenértéke az 50 ezer eurót meghaladja (eddig 100 ezer euró volt az értékhatár).
- Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a külföldi illetőségű magánszemély a jövedelem megszerzését követő 30 napon helyett az általános szabályok szerint lesz köteles teljesíteni adóbevallási, adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségét.