SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
A törvénymódosítási javaslat szerint számos fontos változás várható a személyi jövedelemadózásban, ezek közül minden bizonnyal a legszélesebb réteget érintő változás a szuperbruttó teljes mértékű kivezetése. Az előterjesztés alapján lényeges változások várhatóak a biztosításra vonatkozó személyi jövedelemadó szabályokkal kapcsolatban, e mellett több részletszabály is módosítása került.
Szuperbruttózás kivezetése
A javaslat alapján az egyik legfontosabb változás a szuperbruttózás – korábbi terveknek megfelelő – teljes mértékű kivezetése, mely által 2013. január 1-jétől kezdődően megvalósul az egy kulcsos 16%-os mértékű személyi jövedelemadózás. A törvénymódosítási javaslat szerint ennek megfelelően kikerülnek a törvényből az adóalap-kiegészítésre vonatkozó részek, így a jövő évtől kezdődően az adó megállapításánál nem szükséges az évi 2.424.000 Ft feletti jövedelem esetén az adóalap kiegészítést alkalmazni.
Adónyilatkozatot érintő változások
A javaslat szerint több helyen pontosításra kerülne azon feltételrendszer, amely alapján a magánszemély adóbevallási kötelezettségének teljesítésére az adónyilatkozatot választhatja. A módosítások a szabályok korábbi alkalmazása során felmerülő értelmezési kérdéseket tisztázzák és az eddigi szabályokhoz képest direktebb módon körülhatárolják az adónyilatkozat alkalmazhatóságát. A korábbi szabályokhoz képest például az adóéven belül bizonyos feltételek megléte mellett már több, egymást felváltó munkaviszony esetében is alkalmazható lesz az adónyilatkozat, szemben a hatályban lévő szabályokkal, amely az adóéven belül csak egy munkáltató esetében teszi lehetővé az adónyilatkozat tételét. A 2012. évre vonatkozó adónyilatkozatok tekintetében azonban még a korábbi szabályok alkalmazandók.
Biztosításokra vonatkozó szabályok módosítása
A javaslat a biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségére vonatkozóan jelentős módosításokat tartalmaz. Ennek megfelelően a törvény a jövő évtől kezdődően a biztosítási jogviszonyokat a biztosítás közgazdasági tartalma alapján csoportosítja. A beterjesztett javaslat újradefiniálja a törvény szerint adómentes, valamint az adóköteles biztosítási díj fogalmát, e mellett több új fogalom is beépítésre került a törvénybe (pl. életbiztosítás, betegségbiztosítás, járadékbiztosítás stb.). A módosító javaslat definiálja a kockázati biztosítás fogalmát, amely alapján kockázati biztosításnak minősül az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. Amennyiben a kockázati biztosítás díja más személy által kerül kifizetésre, a juttatás adómentességet fog élvezni. Minden olyan biztosítás esetében azonban, amelyek nem minősülnek kockázati biztosításnak, a díj átvállalása adóköteles lesz.
A beterjesztett módosítási javaslat az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében kezdeményezi, hogy a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján, a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként váljon adókötelessé és a továbbiakban ne az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózzon. Ennek megfelelően a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó- és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terhelné a jövedelem 1,19-szerese után.
A fent említett módosítások érintik továbbá a korábbi évek szabályai alapján adómentesként kezelt biztosítások közül az olyan kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításokat, amelyek teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosításoknak minősülnek. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú biztosítások megtakarítási jellegűek és van visszavásárlási értékük, a javaslat fent ismertetett módosításai értelmében 2013. január 1-jétől nem lennének kockázati biztosításnak tekinthetők, így az életbiztosítás más személy által fizetett díja a díjfizetés időpontjában szintén adókötelessé válna.
Külföldről származó osztalék adójának megfizetése
A javaslat alapján a külföldről származó osztalék bevételhez kapcsolatban jelentős változás, hogy kifizető hiányában a jövedelem szerzésének negyedévét követő hónap 12. napja helyett elegendő az adóbevallás időtartalmával egyidejűleg megfizetni a kapcsolódó személyi jövedelemadót, amelyet a magánszemély adóhatósági közreműködés nélkül állapít meg. A javaslat magyarázata alapján a korábbiakban a külföldről származó osztalék negyedéves megfizetését nehezítette, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó csökkenti a magyarországi adót, valamint a jövedelemnek forintra történő átszámítása negyedévente volt szükséges, így a magánszemélyek sok esetben nem tettek eleget e kötelezettségüknek. A módosítás célja az adminisztrációs terhek csökkentése.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának változása
Változna a módosítási javaslat szerint az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma. Ennek értelmében a korábbi szabályozáshoz képest pontosításra kerülne, hogy a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. A szabályozás 2013-tól hatályba lépő módosítása a gyakorlatban jelentősen érintené a zárt körben kibocsátott értékpapírok tartós befektetési számlán történő elhelyezhetőségét (pl. részvények esetében), ezáltal ezen értékpapírok tartós befektetési számlához kapcsolódó kedvezményes adózását is. A módosítási javaslat jelenlegi formájában nem tartalmaz iránymutatást a már folyamatban lévő, 2012. december 31-éig megkötött ilyen jellegű ügyletek tekintetében.
Munkahelyi étkeztetés szabályainak változása
A módosító javaslat alapján némileg módosul a törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó része. A terveknek megfelelően 2013-tól már nem csak kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen lehetne biztosítani utalványt kedvezményesebb feltételek mellett (legfeljebb havi 12 500 forint értékben), hanem akkor is, ha az étkezőhely a munkavállalókon kívül más személyek részére is hozzáférhető.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK
A módosító javaslat értelmében 2013. január 1-jétől változik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, e mellett már magánnyugdíj-pénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében.
Korábbi kormányzati bejelentésekből továbbá már kiderült, hogy 2013-tól minden bizonnyal eltörlik a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafonra vonatkozó szabályt (vagyis jövedelemszinttől függetlenül meg kellene fizetni a 10 százalék nyugdíjjárulékot), a most benyújtott módosító azonban még nem tartalmaz szöveges javaslatot erre.
Szintén nem készült még szövegszerű javaslat, de a Nemzetgazdasági Miniszter által bejelentett további intézkedések alapján várhatóan 10 százalékról 27 százalékra emelkedik a béren kívüli (cafeteria) juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A javaslat alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott, nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6390 forintról az infláció mértékével megegyező módon 6660 forintra emelik (amelynek napi összege: 222 Ft). Továbbá, az előterjesztés szerint 2013. január 1-jétől a korábbi 5850 forint helyett, havi 5790 forint járulékot fizet például a kiskorúak, vagy más társadalombiztosítási vagy szociális ellátásban részesülők után a központi költségvetés.
Nyugdíjbiztosítóval köthető megállapodás kiterjesztése
A beterjesztett javaslat értelmében kikerül a magánnyugdíjpénztár tagok tilalma a nyugdíjbiztosítóval kötött megállapodásra. A javaslat szerint szolgálati idő szerzése érdekében a korábbiaktól eltérő módon a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval.
Járulékfizetési felső határ
A benyújtott javaslat egyelőre nem érinti a törvényben meghatározott, 10 százalék mértékű egyéni nyugdíjjárulék fizetés felső határát. Ennek módosítására, azaz a nyugdíjjárulék plafon eltörlésére a kormány korábban már bejelentett intézkedési tervei alapján azonban véleményünk szerint várhatóan még sor kerül.
Egészségügyi hozzájárulás átvállalhatósága
A javaslat alapján 2013-tól lehetővé teszik, hogy amennyiben a magánszemély a foglalkoztatóval fennálló munkaviszonyára tekintettel kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől juttatásban részesül (például külföldi anyacégtől kapott munkavállalói juttatás esetén) a foglalkoztató átvállalhassa az e juttatás utáni egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását. A magánszemély olyan jellegű nyilatkozata szükséges e tekintetben, hogy a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó minden adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott. A módosító javaslat alapján a foglalkoztató és a magánszemély a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatói adományának ehó mentessége
A javaslat alapján kiveszik az egészségügyi hozzájárulás mentesség alól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt. E mellett, mivel az önkéntes biztosítópénztár a módosításnak megfelelően 2013-tól kezdődően nem minősülne kifizetőnek e jövedelem tekintetében a magánszemély az éves bevallásakor köteles lesz bevallani és megfizetni a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
További várható változások
A kormány október 17-én megjelent további megszorításokkal kapcsolatos kommunikációja alapján nagy a valószínűsége, hogy a béren kívüli juttatások esetében a munkáltatót terhelő, eddig 10 százalékos, kedvezményes mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget 27 százalékos mértékűre megemelik 2013. január 1-jétől.