ILLETÉK
A Törvényjavaslat jelentős változásokat hoz az öröklési és ajándékozási illeték mértéke tekintetében: az a jövőben nem függne sem a rokonsági foktól, sem a szerzett vagyon nagyságától.
A Törvényjavaslat elfogadása esetén emellett megszűnne a lakástulajdon szerzésére vonatkozó kedvezményes illetékmérték, a takarékbetét ingyenes szerzése kikerülne az illetékmentes ügyletek köréből, és megszűnne a feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályozás.
Tárgyi hatály
Egyértelműsíti a javaslat, hogy a törvény tárgyi hatálya kiterjed az ingókra és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni jogokra is.
Öröklési és ajándékozási illeték mértéke
Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke nem függ a rokonsági foktól, illetve a szerzett vagyon nagyságától.
- A lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9%, minden más esetben az általános, 18%-os illetékmérték alkalmazandó.
- Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás ezentúl nem csak illetékkötelezettséget, hanem bejelentési kötelezettséget sem keletkeztet.
Ajándékot terhelő adósság
Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességét kiterjesztik: nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után.
Takarékbetét ingyenes szerzése
Megszűnik a takarékbetét ingyenes megszerzésére vonatkozó illetékmentesség.
Lakástulajdon szerzése
Megszűnnek a lakástulajdon visszterhes szerzésére vonatkozó kedvezményes illetékszámítási szabályok, az illeték mértékét ezentúl az ingatlanszerzésre vonatkozó általános szabályok szerint kell kiszámolni.
Feltűnő értékaránytalanság
Megszűnik a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletekre vonatkozó speciális szabályozás.
A hatályos szabályozás az olyan ügyleteket, amelyek során jelképes ellenérték kerül átadásra, ajándékozásnak tekinti, ezért előírja, hogy a forgalmi érték 50%-át el nem érő vételár esetén a vételár és a forgalmi érték 50%-a közötti összeg után ajándékozási illetékmértéket kell alkalmazni. A Javaslat szerint ilyen ügyletek jellemzően egyenes ági rokonok között fordultak elő, és csupán a kedvezményesebb, visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmérték alkalmazhatóság érdekében. Tekintettel arra, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes, ezért a feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályozás feleslegessé vált.
Véleményünk szerint a Javaslat nem számol azokkal az esetekkel, amikor független felek aránytalanul alacsony ellenértéket tüntetnek fel az adásvételi szerződésben – annak érdekében, hogy az illeték- és személyi jövedelemadó kötelezettség ezen alacsony vételár alapján kerüljön megállapításra -, a különbözetet pedig „papírok nélkül” rendezik. Ezekben az esetekben az ajándékozási illeték alkalmazásának lehetősége visszatartó erővel hathatott.
Fiatalok első lakásszerzése
A 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzése esetében az 50%-os illetékkedvezmény alkalmazásának feltételei enyhülnek:
- az egész lakástulajdon forgalmi értékére vonatkozó értékhatár 8 millió forintról 15 millió forintra emelkedik, és
- eltörlik az illetékkedvezmény összegszerűen meghatározott maximumát.
SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELETI DÍJ
A korábbi, nagy vihart kavaró változtatások mellett a szerencsejáték szervezését érintő legfontosabb módosító javaslatnak a szerencsejáték felügyeleti díj bevezetése tekinthető.
A Törvényjavaslat értelmében az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető szerencsejáték felügyeleti díj fizetésére lenne köteles a következőknek megfelelően:
- folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,
- nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,
- ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,
- bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,
- játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,
- kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint,
- játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint (Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, akkor az arányos rész.).
BIZTOSÍTÁSI ADÓ
- Módosul a biztosítási díj fogalma: a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díjként kell figyelembe venni a nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket. A jelenlegi biztosítási gyakorlat szerint létezik olyan – elsősorban a befektetésekkel kombinált életbiztosítások kapcsán alkalmazott – biztosítási konstrukció, amikor a biztosító kockázatvállalása a biztosítási díjjal fedezett kockázatok mellett más kockázatokra is kiterjed, és a biztosítás megtakarítási részéből a biztosító költségei ellentételezésére egy kisebb összeget elvon, ami kvázi biztosítási díjként szolgál.
- A tűzvédelmi hozzájárulás megszűnik a biztosítási adó 2013. január 1-jei hatályba lépésével egyidejűleg. Ugyanakkor, ha a biztosított a 2013. évre eső biztosítási díjat már a 2012. év folyamán kiegyenlíti, előfordulhat olyan eset, hogy a biztosítót ugyanazon biztosítási díj vonatkozásában mindkét fizetési kötelezettség egyaránt terheli. A kétszeres fizetési kötelezettség elkerülése érdekében a 2013. évre eső biztosítási díj alapján fizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegét a biztosító a 2013. évi biztosítási adójába beszámíthatja.