2012.11.16.

Az Országgyűlés 2012. november 12-én szavazott a 2013-as adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító javaslatokról, melyek között jelentősebb horderejűek is vannak. A törvényjavaslat zárószavazása az Országgyűlés november 19-21-i ülésszakán lesz, és a zárószavazás előtt még elképzelhetőek további módosítások. 

TÁRSASÁGI ADÓ

• A háromszoros K+F adóalap kedvezmény érvényesíthetősége céljából központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel is lehetne együttműködési megállapodást kötni. (Idáig csak felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel lehetett szerződést kötni ilyen célból).
• Az alultőkésítési szabály alkalmazásában a kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya meghatározása során a módosító javaslat értelmében nem kellene figyelemmel lenni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegére. (Az eredeti javaslat csak szállítói követelések figyelmen kívül hagyását tartalmazta)
• Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnének be.  2013. január 1-jétől a Kormány által kijelölt szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén is fejlesztési adókedvezményt lehetne igénybe venni.
• A látvány-csapatsport támogatás alapvető jogosultsági feltételeinek sportszakmai kritériumai kiegészítésre kerülnének, illetve a támogatás igénybevételének feltételeként az alapítványok esetén kifejezetten előírásra kerülne a versenyrendszerben, vagy főiskolai/egyetemi bajnokságban való részvételi kötelezettség. A módosító javaslatok értelmében további pontosítás, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltételeként szabott adózói köztartozás mentességet a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor kellene igazolni (a jelenlegi szabályok az írják elő, hogy a támogatási igazolás kiállításakor ne legyen lejárt köztartozása).

HELYI ADÓK

Helyi iparűzési adó

Korlátozásokkal lenne csak levonható az ELÁBÉ illetve a közvetített szolgáltatás a helyi iparűzési adó alapjából, azonban nem az eredetileg tervezett, az árbevétel 80%-ig terjedő levonhatóság kerülne bevezetésre, hanem az árbevételtől függő sávos rendszer kerülne kialakításra az alábbiak szerint:

• 500 millió forint nettó árbevételig a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
• 500 millió – 20 milliárd forint nettó árbevétel között a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
• 20 milliárd – 80 milliárd forint nettó árbevétel között a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig,
• 80 milliárd forint nettó árbevétel felett a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

lenne levonható.

Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érintené. A módosítás értelmében nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

A kapcsolt vállalkozásoknak elsőként csoportszinten lenne szükséges megállapítani az adó alapját, majd az egyes vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával azonos módon kellene számítani a vállalkozási szintű adóalapot.

Közműadó

• Az önkormányzatok által kivethető építményadó 2013. január 1-jétőlkiterjedne az önkormányzat illetékességi területén találhatóközművezetékre is (vagyis villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezetékre).
• Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kellene megfizetnie.
• A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m összegben állapíthatná meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték lenne adóköteles.
• A módosító javaslat értelmében nem válna adókötelessé az olyan közművezeték (akár közterületen vagy közterületnek nem minősülő belterületen fut), amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki. Ez azt jelenti, hogy nem lenne adóköteles a települések között, külterületen futó vezeték (például az országos magasfeszültségű villamos-távvezeték hálózat).
• Nem kellene adót fizetni a magánszemélynek azon vezetékek után, amelyek a telkükön (a telekhatáron belül lakóépületeikben) futnak, s szintén nem lenne adóköteles a gazdálkodó szervezetek telkén belül futó vezeték sem, amennyiben ezen vezetékek csak a saját fogyasztói igények kielégítését szolgálják.

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

• Még az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvényben került elfogadásra, de az innovációs járulékot érintő jelentős változás, hogy feltöltési kötelezettségvonatkozik az innovációs járulékra is már 2012-re is.
•  Az innovációs járulék alapjának meghatározásakor már a 2012. évben is figyelmen kívül lehetne hagyni a külföldön létesített telephelyre jutó helyi iparűzési adóalaprész összegét.

BANKI KÜLÖNADÓ

Elfogadták azt a módosító javaslatot, amely szerint a pénzügyi szervezetek (hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek) 2013-ban is kötelezettek lennének a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, valamint a hitelintézetek 2013-ban is kötelezettek lennének a hitelintézeti különadófizetési kötelezettségük teljesítésére.

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK

A pénzügyi tranzakciós illeték szabályai még a hatályba lépést megelőzően a következőképpen módosulnának:

• Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerülne a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.
• Bővülne az illetékköteles kör: illetékkötelessé válna a pénzváltási tevékenység, a kölcsöntörlesztés, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvétel, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
• A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról (TBSZ, Start, NYESZ számlákról és a letéti számlákról történő) kifizetések, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciókilletékmentessé válnának.
• A módosító javaslat értelmében a tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerülne kivetésre.
• Bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnének illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet).
• A Kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatár kerülne bevezetésre.
• A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válna.
• A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjedne az értékpapírügyletekre, ideértve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01%, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1% lenne.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

• Tovább bővülne a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági tevékenységek köre: 2013. április 1-jétől fordított adózást vezetnének be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá egyes,takarmányként is szolgáló termékek (állateledel a kutya- és macskaeledel kivételével, korpa, korpás liszt, valamint szójababolaj és növényi zsírok, olajok kivonásakor keletkező maradék) kereskedelmére.
• Szintén csak 2013. április 1-jétől lépne hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi azon adóalanyok adatszolgáltatását, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítik, illetve szabályozza pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletét.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (Chips-adó)

• Adókötelesek lennének azok az üdítőitalok, amelyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget. ( Nem kell adót fizetni azok után az italok után, amely több, mint 25 százalékos gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmaznak, vagy legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készülnek).
• Különböző adómértékek kerülnének megállapításra az egyes energiaital-kategóriákban. Míg a magas koffeintartalmú, vagy koffeint és taurint egyaránt tartalmazó energiaitalok magasabb, 150 Ft/liter adómértékkel adóznának, addig az alacsonyabb koffeintartalmú, taurint nem tartalmazó italok adómértéke alacsonyabb (40 Ft/liter) lenne.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 

• Az idei 5 000 forint helyett maximum havi 8 000 forint értékben lenne adható Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásként a munkavállalónak. A tervek szerint az Erzsébet-utalvány törvényi időkorlát nélkül felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra készétel vásárlása mellett.
• A jövőben nem csak sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet lenne juttatható adómentes természetbeni juttatásként 50 ezer Ft-ig, hanem ezen a kereten belül kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj is (ide nem értve a béren kívüli juttatásként meghatározott juttatásokat).
• Elfogadták azt a módosító javaslatot, amely az eredeti törvényjavaslathoz képest részben visszaállítaná a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokra vonatkozó 2012. évi szabályokat. Az ilyen biztosítás kifizető, munkáltató által fizetettrendszeres díja, – ellentétben a nem rendszeres díjakkal – a javaslat szerint 2013. január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnakminősülne. Ugyanakkor a módosítás az adómentes díjat fizető személynek adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő,  amelyet majd a havi adó- és járulékbevallásában kellene teljesíteni. A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés, valamint bizonyos esetekben a biztosításban található befektetések összege a biztosítási szerződés átalakítása esetén egyéb jövedelemként válna adókötelessé. Az egyéb jövedelemhez kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás mértéke a módosítás értelmében csak 14 százalék lenne, amennyiben a lejárati szolgáltatással nem bíró, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás esetén annak megkötése és a jövedelem megszerzésének időpontja között több, mint 10 évet telik el.  Ez utóbbi szabályozás a 2013. január 1-je után megkötött ilyen jellegű biztosításokra vonatkozna.
•  A módosítás eredményeképpen a törvényjavaslat kiegészült az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának változása miatt szükséges átmeneti rendelkezésekkel. Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2013. január 1-jét megelőzően tartós befektetési számlára került, zárt körben kibocsátott értékpapírokkal végzett műveleteket továbbra is megilletné a kedvezményes adókezelés.

 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK

• Az elfogadott javaslat szerint megszűnne az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ.
• A 2013. évi hiánycél tartási kötelezettségre tekintettel a javaslat szerint a béren kívüli juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke 10%-ról 14%-ra nőne.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

• Egy módosító javaslat szerint ismét elszámolhatóvá válna a saját munkavállalók képzésére fordított költség, azonban csak lényegesen megváltozott feltételek teljesítése (gyakorlati képzés vállalása) esetén, és az elszámolható kötelezettséghányad is a korábbi mérték felére csökkenne. A saját munkavállalók képzési költségei azon kötelezettek esetében lennének elszámolhatóak, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel lenne, delegfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhetne.
• Az éves bevallást a javaslat szerint a tárgyévet követő év január 12-igkellene benyújtani. A befizetett előlegek és az éves nettó kötelezettség különbözetét szintén a tárgyévet követő év január 12-ig kellene befizetni, illetve lehetne visszaigényelni. Az előírás azt a célt szolgálná, hogy az éves és havi bevallások ugyanazon bevallási nyomtatvány alkalmazásával legyenek teljesíthetőek. Az átmeneti szabály alapján a 2012. évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettséget változatlanul a2013. február 25-ig benyújtandó bevallásban kellene teljesíteni.
• A jelenleg hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy együttműködési megállapodás keretében és tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen figyelembe vehető legyen a hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál, illetve a kötelezettséget csökkentő tételek együttesen is alkalmazásra kerülhessenek. A javaslat biztosítaná a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyireegyüttműködési megállapodás keretében megvalósuló összefüggő szakmai gyakorlat és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen történő figyelembe vételét a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolása során, valamint meghatározza ennek részletszabályait.
• A hozzájárulási kötelezettség teljesítésére alkalmas gyakorlati képzés szabályait módosítaná a javaslat: együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel azon iskolai rendszerű képzések esetében lenne teljesíthető a hozzájárulási kötelezettség, amelyek állami fenntartású szakképző intézménybenvagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre. Emellett egyértelművé tenné a javaslat, hogy a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal csak az államilag támogatott létszám tekintetében teljesíthető a hozzájárulási kötelezettség.

ADÓZÁS RENDJE

• A feltételes adómegállapítás rendelkezéseinek hatálya kiterjedhetne ajövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletekre is. A tervek szerint a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyeltekre vonatkozó kérelem díja az általános mérték kétszerese lesz.  Ezen ügyletek esetében csak SZJA, TAO, HIPA és kisvállalati adókötelezettség lehetne a kérelem tárgya.  A kérelem csak olyan ügyletre vonatkozóan lenne benyújtható, amellyel kapcsolatban az adózót (kérelmezőt) a kérelemmel érintett adónem és adómegállapítási időszak tekintetében bevallási kötelezettség a kérelem benyújtásakor még nem terhelte.
• Az általános forgalmi adó elszámolás gyakorításával kapcsolatban hatályon kívül helyeznék azt az engedély iránti kérelem elutasításához vezető feltételt, amely szerint meg kell tagadni az engedély kiadását, ha az adózó két éven belül legalább háromszor székhelyet váltott.