2015-ös adócsomag II. – SZJA, TB

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

A tervek szerint folytatódik a családalapítást, valamint a házasodási kedvet elősegítő adókedvezmények kiterjesztése. Az idén bevezetett családi járulékkedvezmény után, jövőre a tervek szerint bevezetésre kerül egy teljesen új adóalap-kedvezmény, valamint a módosítási javaslat alapján 2016-tól fokozatosan növekedne a családi kedvezmény összege kétgyermekes családok esetén. Azonban, hogy legyen üröm is az örömben, a béren kívüli, valamint az egyes meghatározott juttatások adóterhei várhatóan jelentősen növekednek.

Jön az új családi adókedvezmény, az „első házasok kedvezménye”

A törvénymódosítási javaslat alapján a házastársak már a családi kedvezmény érvényesítése előtt – amely csak gyermek (illetve magzat) után vehető igénybe – adóalap-kedvezményt vehetnének igénybe. A kedvezmény érvényesítésének feltétele lenne, hogy legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény mértéke az adóalapból havi 31.250 Ft lenne, mely 5.000 Ft adómegtakarítást eredményezne  jogosultsági hónaponként. Az új kedvezmény maximum 24 hónapig, vagy legkésőbb a gyermek / magzat után érvényesített családi adókedvezményt megelőző hónapig lenne igénybe vehető. A kedvezmény a családi adókedvezményhez hasonló tartalmú közös nyilatkozattal az adóelőlegből, év közben is érvényesíthető lenne.

Családi kedvezmény

A javaslat alapján 2016-tól fokozatosan növekedne a két gyermek után igénybe vehető családi kedvezmény összege. Ennek megfelelően 2019-re duplájára nő (azaz 62.500 Ft-ról 125.000 Ft-ra) az adóalap-kedvezmény, mely így havonta, gyermekenként akár 20.000 Ft tényleges adócsökkenést is eredményezhet.

A javaslat szerint a családi kedvezmény igénybevétel feltételeként tett nyilatkozatban a gyermekek adóazonosító jelét fel kell tüntetni, míg a jelenlegi szabályok alapján – adóazonosító jel hiányában – elegendő a természetes azonosító adatok kitöltése is.

A családi kedvezmény megosztására vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek, ideértve a családi pótlékot élettársként megosztók, illetve nevelőszülők esetét is.

Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások

A törvénytervezet alapján jelentősen megnőne a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adóterhe. Bár a juttatások köre nem változik, a jelenlegi béren kívüli juttatásokat (mint például a SZÉP kártyát évi 450 ezer Ft-ig, az Erzsébet utalványt havi 8.000 Ft-ig, az iskolakezdési támogatást a minimálbér 30 %-áig) is egyes meghatározott juttatásként nevesítené a törvény, és az eddigi 14%-os egészségügyi hozzájárulás helyett ezt a juttatási kört is 27% terhelné. Ezzel 51,17 %-ra növekedne a jelenlegi béren kívüli juttatásokra vonatkozó adóteher, (mely így megegyezne az egyes meghatározott juttatások jelenlegi adóterhével).

Az alábbi esetekben pedig a 16 % szja-t és a 27% egészségügyi hozzájárulást a jelenlegi 1,19-es szorzó helyett 1,53-mal beszorzott adóalap után kellene megfizetni, így a bruttó adóteher jelenlegi 51,17%-ról65,79%-ra növekedne a következő esetekben:

  • A béren kívüli juttatások egyéni értékhatárt meghaladó része után.
  • A béren kívüli juttatások összesített értékhatárt meghaladó része után, ami 500 ezer Ft-ról 450 ezer Ft-ra csökkenne 2015-től. Így a 450 ezer Ft-ot meghaladóan adott béren kívüli juttatás már a magasabb adóteherrel adózna.
  • A munkáltató által valamennyi munkavállaló (továbbá a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozói, vagy a már nyugdíjas munkavállaló) részére azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott termék / szolgáltatás esetén.
  • A valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján közös, a teljesítménytől nem függő, ismérv alapján több munkavállalónak, vagy a fent meghatározott körnek ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott termék / szolgáltatás esetén.

A törvénytervezet értelmében így az eddig egységesen adóztatott egyes meghatározott juttatások a jövőben kétféle módon adóznának: a fent leírt esetekben a juttatást 65,79%-os adóteher, míg az egyes meghatározott juttatások másik csoportja (mint például a reprezentáció, vagy a magáncélú telefonhasználat miatt adóköteles jövedelem) esetében pedig maradna az eddigi 51,17%-os bruttó adóteher.

Nyugdíj-, és teljes életre szóló életbiztosítás

2014-től a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése céljából bevezetésre került, hogy az üzleti biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítás esetén rendelkezni lehet a magánszemély által befizetett díj 20%-ának visszaforgatásáról (maximum 130 ezer forintig), hasonlóan az önkéntes kölcsönös pénztárakhoz. Azonban, hogy ez a kedvezmény valóban elérje a célját – tehát, hogy arra a befizetésre tekintettel kapja a magánszemély, ami valóban nyugdíjcélú megtakarítás jellegű – a nyugdíjbiztosítás fogalmának pontosítása szükségessé vált. Ennek megfelelően a nyugdíjbiztosítás 2015. január 1-től csak a törvényben nevesített négy kockázatra (haláleset, nyugdíjba vonulás, 40%-os egészségkárosodás elérése, és nyugdíjkorhatár elérése) terjedhet ki, másra nem. A javaslat meghatározza továbbá azt is, hogy a kedvezményezett, aki részére a biztosító fizet (teljesít), csak maga a biztosított személy lehet, kivéve a biztosított halálát. A javaslat továbbá definiálja azt is, hogy a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mi minősül kiegészítő biztosításnak, illetve a díj 10%-ában határozza meg azt a kockázati díjrészt, amelynek meg nem haladása estén a teljes díj után érvényesíthető az adókedvezmény.

Tekintettel arra, hogy a teljes életre szóló (WL), valamint a megtakarítás célú biztosítások jellemzően hasonló célt szolgálnak, a javaslat értelmében azonos adójogi kezelés alá fognak esni 2017 után (ugyanis bizonyos, a biztosításokat érintő rendelkezések a tervek szerint csak 2018-tól lépnek hatályba, ezzel időt adva az érintetteknek, hogy felkészülhessenek a jelentősebb módosításokra). Ennek megfelelően az átvállalt rendszeresen fizetendő díj a teljes életre szóló biztosítások esetében is adóköteles lesz (az eddigi adómentességgel ellentétben). További jelentős változás, hogy az ilyen jellegű biztosításokból származó jövedelem a tervek szerint kamatjövedelemként fog adózni a 2018. január 1-je után kötött biztosítások esetén (a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon pedig továbbra is egyéb jövedelemként adóznak).  

Felelősségbiztosítás díja

A javaslat szerint a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja révén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél. Ennek a szabálynak a beiktatása valószínűleg az új Ptk. felelősségi szabályai következtében egyre elterjedtebb, a vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítások miatt történik. Átmeneti szabály biztosítja, hogy a módosító törvény hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható legyen a szabály.

Munkavállalói értékpapír-juttatási programok

2013. december 29. előtt az ún. elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokat be kellett jelenteni az adóhatóságnak, amely azokat nyilvántartásba vette. Ez a bejelentési kötelezettség megszűnt, és idén nem is volt adatszolgáltatási kötelezettség ezekkel a programokkal kapcsolatban. A javaslat értelmében a jövőben a program szervezőjének meg kellene küldenie az adóhatóság részére a program meghirdetéséről a munkavállalóknak és vezető tisztségviselőknek kiadott tájékoztató másolati példányát a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig.

Külföldi színészek adózása

2014. január 1-je óta a külföldi előadóművészeknek – bizonyos feltételek teljesülése mellett- lehetőségük van az Szja tv. szerinti egyszerűsített adózás választására. Ennek megfelelően önálló tevékenység végzése esetén összes bevételüknek – ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is – 70%-a, míg nem önálló tevékenység esetén a tevékenységért kapott díjazás 100%-a minősül jövedelemnek, melyet 16% szja terhel.  A javaslat értemében a bevétel számításakor nem a szállás szokásos piaci értékét, hanem a szállás ellenértékét kellene majd figyelembe venni a jövőben.

Jelenleg a külföldi előadóművészek jövedeleméből az adót az ország elhagyásáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A módosítási javaslat alapján, amennyiben a külföldi előadóművész az adókötelezettségének képviselő, meghatalmazott útján tesz eleget, ez a határidő Magyarország elhagyásától számított 90 napra kitolódhatna.

A módosító javaslat alapján a kimondásra kerülne a társadalombiztosítási szabályokban, hogy az egyszerűsített adózást választó külföldi előadóművészekre a társadalombiztosítás nem terjed ki, és egyúttal ezen jövedelmük után 14%-os eho fizetésére lennének köteles, melynek felső határa adóévenként 450 ezer Ft lenne. Ez alól ugyanakkor – bizonyos feltételek fennállása esetén – továbbra is mentességet szerezhetnének azon magánszemélyek, akik igazolni tudják, hogy más EU tagállamban, vagy Magyarországgal társadalombiztosítási egyezményt kötött államban a társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartoznak és járulékot fizetnek.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK

A módosító javaslat értelmében a társadalombiztosítás szabályozás tekintetében nem lennének nagyobb horderejű változások. Az egészségügyi hozzájárulást érintő lényegesebb tervezett módosításokat – tekintettel arra, hogy szorosan összefüggenek az szja változásokkal – , a személyi jövedelemadó részben már összefoglaltuk. Ennek megfelelően a béren kívüli, valamint egyes meghatározott juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás tervezett változása átvezetésre került a releváns törvényhelyeken, illetve a külföldi színészek egészségügyi hozzájárulási kötelezettségével is kiegészítésre került az Eho törvény. További változás, hogy a családosok elhelyezkedését, foglalkoztatását elősegítő szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető összegének növekedése várható részmunkaidős foglalkoztatás esetén.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A javaslat alapján 2015. január 1-jétől a fizetendő szolgáltatási járulék havi összege 6.660 Ft-ról inflációkövető módon 6.930 Ft-ra emelkedne, melynek napi összege így 231 Ft lenne.

Szociális hozzájárulási adó

A hatályos szabályok alapján a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztató munkáltató szociális hozzájárulás adó kedvezményt érvényesíthet – a gyermekek számától, valamint az anyasági támogatás típusától függően – három vagy öt éven keresztül. A kedvezmény az első kettő vagy három (az öt éven keresztül igénybe vehető kedvezmény esetén) évben a bruttó bér 27%-a, a követő év(ek)ben 14.5%. Alapja havonta a munkavállaló bruttó bére, de maximum 100 ezer Ft. A módosító javaslat értelmében 2015-től nem kell arányosítani részmunkaidő esetén a bruttó bért, vagy a 100.000 Ft-ot, a kedvezmény ekkor is a teljes összeg után lenne érvényesíthető .

Harmadik állambeliek biztosítási helyzete, munkaerő-kölcsönzés

A harmadik állambeli külföldi kiküldöttek, valamint munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatottak két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhetnek az egyéni járulékfizetés alól bizonyos feltételek teljesítése esetén (előre nem látható ok miatt, ami a munkavégzés kezdetétől számított egy éven túl következik be, bejelentés az adóhatóság felé). A jelenlegi szabályozás értelmében a két éves szabály 2013. január 1-jétől számítódott, azonban a módosító javaslat értelmében ez az időpont 2013. július 1-jére változna, és ennek megfelelően a biztosítási kötelezettség a fent említett személyek esetén legkorábban 2015. július 1-jétől állna be.

Külföldi kölcsönbeadó vállalkozás esetén a társadalombiztosítási kötelezettségek (bejelentés, nyilvántartás, bevallás stb.) a magyar kölcsönbevevőt terhelik. A jövőben lehetővé válna (de nem lenne kötelező), hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adókötelezettséget is a belföldi kölcsönvevő teljesítse.

FIGYELMEZTETÉS: Jelen hírlevelünkben csak a legfontosabb várható változásokat mutattuk be, a törvényjavaslat egyéb javaslatokat is tartalmaz.