Az Országgyűlés elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvényt, amely többek között a bírósági végrehajtásról szóló törvényt (Vht.) is több helyen módosította. Az alábbiakban a Vht. legfontosabb újdonságait mutatjuk be röviden.
ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS – A Vht. 2021. január 1. napjával hatályba lépő módosításai alapvetően változtatják meg az elektronikus árverések struktúráját, mind ingó, mind pedig ingatlanvégrehajtás esetében. A jelenlegi, több árverés megtartásán alapuló rendszert egy fő szabályként egyetlen árveréses, de szakaszos lebonyolítási rendszer váltja fel.
Ingóárverés – Ingóvégrehajtás esetén az árverési hirdetmény az új rendszerhez igazodóan tartalmazza majd az árverés adatait, tekintettel arra, hogy feltüntetésre kerülnek az árverési szakaszok is, azok időtartama, illetve az adott szakaszban tehető legalacsonyabb vételi ajánlat. Fontos változás továbbá, hogy az ingóárverés nem az árverési hirdetmény közzétételétől számított 30. napig, hanem a 60. napig tart majd.
Az ingóvégrehajtás szakaszossága is a 60 napos árverési időtartamhoz igazodik, akként, hogy az ingóárverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételétől számított 15. napig, a második szakasz a 30. napig, a harmadik szakasz a 45. napig, míg a negyedik, egyben utolsó szakasz a 60. napig tart. A minimum vételi ajánlat összege az imént ismertetett szakaszokban akként változik, hogy az első szakaszban a kikiáltási ár 75%-ának, a második szakaszban a kikiáltási ár 50%-ának, a harmadik szakaszban a kikiáltási ár 25%-ának, míg a negyedik szakaszban a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Az ingóárverés csak abban az esetben lép a következő szakaszába, amennyiben az adott szakaszban érvényes (a minimum vételárat elérő) vételi ajánlat nem érkezik, valamint, hogy a szakaszok közötti átlépés a határidő lejártával és érvényes ajánlat hiányában automatikusan történik (azzal, hogy az utolsó 5 percben érkező érvényes vételi ajánlat esetén az adott szakasz ezen ajánlat megtételétől számított 5 perccel automatikusan meghosszabbodik). Az új rendszert egészíti ki az a szabály, hogy második árverés abban az esetben tartható (az első árverés sikertelenségének megállapítását követő 30 napon belül), ha az első (sikeres) árverés árverési vevője az árverési vételárat nem fizeti meg. Az első árverésen legmagasabb ajánlatot tevő, de fizetést elmulasztó árverési vevő a második árverésen nem vehet részt. Változást jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy amennyiben az árverés sikertelen és a végrehajtást kérő az ingóságot nem veszi át, a végrehajtó nem tarthat újabb árverést, hanem felhívja az adóst az ingóság 30 napon belül történő elvitelére.
További fontos újdonságok az ingóárverésekkel kapcsolatban, hogy az 50.000, – Ft becsértéket elérő ingóságok is árverezhetők elektronikusan, illetve amennyiben technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotó ingóságok árverezése sikertelen, úgy ezeket az egyébként egészet alkotó ingóságokat egyenként kell árverezni.
Ingatlanárverés – Az ingatlanárverés szabályainak módosítása nagymértékű hasonlóságot mutat az ingóárverésre vonatkozó rendelkezésekkel, azzal, hogy az ingatlanárverés négy helyett három szakaszra tagolódik. Az árverés időtartama ingatlanok esetében is 60 nap, azonban az első szakasz az árverési hirdetmény közzétételétől számított 20., a második a 40., míg a harmadik szakasz a 60.napig tart. A vételi ajánlatnak az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 90%-ának, a második szakaszban legalább 70%-ának, míg a harmadik szakaszban legalább 50%-ának megfelelő összegnek kell lennie. Lakóingatlanok esetén a három szakasz vonatkozásában ez a százalékosan meghatározott vételi ajánlat minimum a kikiáltási ár 90-80-70%-ának, míg fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának megfelelő összeghez igazodik, feltéve mindegyik esetben, hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
Hasonlóan az ingóvégrehajtáshoz, az ingatlanvégrehajtások esetén is irányadók a rendelkezések, miszerint a végrehajtás abban az esetben lép automatikusan a következő szakaszba, ha az adott szakaszban határidőn belül érvényes vételi ajánlat nem érkezik (azzal, hogy az utolsó 5 percben érkező érvényes vételi ajánlat esetén az adott szakasz ezen ajánlat megtételétől számított 5 perccel automatikusan meghosszabbodik), illetve, hogy második árverés abban az esetben tartható (a sikertelenség megállapításától számított 30 napon belül), ha az első árverés árverési vevője az árverési vételárat nem fizeti meg, azzal, hogy a vételár megfizetését elmulasztó árverési vevő a második árverésen már nem vehet részt.
Ingatlan átvétele végrehajtást kérő által – Alapvető változást jelent, hogy az ingatlan végrehajtást kérő általi átvételére vonatkozó rendelkezéseket a Vht. módosítása hatályon kívül helyezte és a folyamatos árverezés iránti hirdetmény akkor tehető közzé, ha az első (vagy ha arra sor került, a második) árverés sikertelen volt. Vételi ajánlat beérkezése, vagy a végrehajtást kérő kérelme esetén a végrehajtó 15 napon belül intézkedik az első árverésre vonatkozó szabályok szerinti újabb árverés kitűzése iránt. Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén az ilyen árverés mindhárom szakaszában a kikiáltási ár 90%-át elérő összegű vételi ajánlat érvényes.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az árverésekre vonatkozó fent ismertetett módosításokat a 2021. január 1. napját követően kitűzött árverésekre kell alkalmazni.
EGYÉB VÁLTOZÁSOK – 2020. július 16-tól több gyakorlati jelentőségű változás lépett hatályba, többek között:
– módosult az ingatlan becsértékének újbóli megállapítására vonatkozó jogszabályhely, és a jelenlegi három helyett két év után kérhető a még nem értékesített ingatlan becsértékének ismételt megállapítása;
– bővült a végrehajtható okiratok köre: a bíróság a végrehajtó által kiállított, nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzék alapján is végrehajtási lapot állít ki;
– szünetel a végrehajtás a végrehajtást kérő halála esetén is a jogutód megállapításáig, valamint akkor, ha a végrehajtást kérő nem működik közre az eljárásban (korábban ez csak a közreműködés megtagadása esetén következett be);
– az árverési vételár megfizetésének 15 napos határideje az árverési jegyzőkönyv jogorvoslattal történő megtámadása esetén nem a jogerőre emelkedéstől, hanem a végrehajtó ezt követő felhívásának kézbesítésétől számít – fontos változás továbbá, hogy az árverés befejezését követően a végrehajtó 8 napon belül köteles felhívni az árverési vevőt az árverési jegyzőkönyv aláírására.;
– az ingatlanvégrehajtás esetén a végrehajtást kérő részére biztosított kiürítési kérelem intézménye az ingatlan birtokba adása iránti kérelemként lényegében változatlan szabályokkal él tovább, azzal, hogy az ingóságokat a végrehajtást kérő 30 helyett 60 napig köteles tárolni, ezt követően megsemmisítheti vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik;
– módosultak a Vht. végrehajtás szervezetére vonatkozó rendelkezései.