A munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok bejelentésének új szabályai

A Parlament május 23-án fogadta el az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv implementációját, amely újabb kötelezettséget ró a versenyszférába tartozó munkáltatók jelentős részére a visszaélés-bejelentő rendszer létrehozásával kapcsolatban. Az alábbiakban foglaltuk össze az új törvény (a továbbiakban: Törvény) legfontosabb rendelkezéseit.

A visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: Rendszer) a legalább 250 főt foglalkoztató cégek a Törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül kötelesek létrehozni. A legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek esetében 2023. december 17. az erre vonatkozó határidő.

Egyes foglalkoztatók a létszámtól függetlenül is kötelesek létrehozni a Rendszert. Ebbe a körbe tartoznak a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény szerinti szolgáltatók, így például a pénzügyi szolgáltatók, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, a könyvvizsgálói tevékenységet végzők, adótanácsadók, a bizalmi vagyonkezelők, a székhelyszolgáltatók és az ügyvédek is.

Azoknál a cégeknél, ahol a Rendszer már működik, a fenti határidők értelemszerűen annak megfelelő átalakítására vonatkoznak.

Foglalkoztatás minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi. Tehát az egyéni vállalkozók és magánszemélyek, akiket megbízási jogviszonyban foglalkoztat az adott cég, szintén hozzászámítandóak a fentiekben létszámhatárként említett 50 főhöz.

A Rendszer működtetője világos és könnyen hozzáférhető információt köteles elérhetővé tenni a működésre, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

A Rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre, mulasztásra és egyéb visszaélésére vonatkozó információt lehet bejelenteni. Ha a foglalkoztató a munkavállalóira a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértését szintén be lehet jelenteni ezen a módon.

Bejelentő nem csak munkavállaló, de más személy is lehet (gyakornok; a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló, tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, vállalkozó, illetve megbízott is).

A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. Biztosítani kell, hogy a szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen is megtehesse a bejelentő. A két bejelentési módról, a bejelentések kezelésének részletszabályairól és a kapcsolódó adatvédelmi szabályokról a Törvény rendelkezik.

A Rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg. A Törvény részletezi az adatkezelés és az adattovábbítás szabályait is.

A Rendszert főszabály szerint a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. Kivételesen bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható ezzel a feladattal.

A Rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kivizsgálja. A határidő különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meghosszabbítható. A bejelentés kivizsgálása és lezárása a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a Rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

– a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg;

– a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg;

– a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés;

– a közérdek vagy nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

A Rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban köteles tájékoztatni.

A Rendszer létrehozását és működését, illetve a bejelentések kivizsgálását a foglalkozás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

Dr. Fehérvári Szilvia
Partner, ügyvéd írása