A szakképzésről szóló törvény és kormányrendelet módosításai több ütemben lépnek hatályba: egyes módosítások 2021. július 1. napjától, mások 2021. szeptember 1. napjától vagy 2022. július 1. napjától hatályosak.
A duális képzőhelyként működő gazdasági szereplőket érintő legfontosabb módosító rendelkezések célja a 2020-ban megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működésének elősegítése, valamint a gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő továbbfejlesztése.
A szakképzés tekintetében a módosítások az ingyenességre, a szakképző intézmények működésére és feladatellátására, a vizsgáztatásra vonatkozó szabályokat tartalmaznak, továbbá a szakképzési tankönyvjegyzékkel és a duális képzés megszervezésével kapcsolatos szabályokat érintik.
2021. július 1-től már nem kizárólag a szakirányú oktatás kezdő napjával induló, a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető szakképzési munkaszerződés, hanem a szakirányú oktatás időtartamára, vagy évente egy alkalommal, legalább 4, legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra is. A módosítás célja a vállalatoknál történő összefüggő szakmai gyakorlatok elősegítése.
2021. szeptember 1. napjától csökken a duális képzőhelyeket terhelő adminisztrációs kötelezettség. A korábbi szabályozástól eltérően a szakképzési munkaszerződéseket elegendő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére bocsátani, azokat nem szükséges a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe feltölteni. A szakirányú oktatással összefüggésben a regisztrációs és tanulmányi rendszerben már nem köteles foglalkozási napló vezetésére a duális képzőhely, azonban a módosítást követően is ugyanazokat az adatokat kell rögzítenie ezzel kapcsolatosan a rendszerben (már nem foglalkozási napló neve alatt).
A szakirányú oktatás kereteit a szakképző intézmény képzési programja határozza meg. A szakképző intézmény és a duális képzőhely közösen alakítja ki a képzési programot, amelynek tartalmaznia kell a tananyagelemek oktatásának szakképző intézmény és duális képzőhely közötti megosztását, valamint a közös értékelés és minősítés szempontjait. A duális képzőhely a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzéteszi a szakképzési munkaszerződés megkötésére általa biztosított lehetőségeket. A közzétételnek tartalmaznia kell a duális képzőhely bemutatkozását, a munkavégzés helyét és feltételeit, a duális képzőhely által kínált feltételek meghatározását, az elbírálásnál előnyt jelentő szempontokat, a jelentkezés módját és a közzététel időpontját.
A duális képzőhely 2021. szeptember 1-jétől a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 30 százalékig köthet szakképzési munkaszerződést az eddigi 20 helyett.
A szakképzési munkaszerződés megkötése mellett a duális képzőhelynek nem csupán az igénybe vett, hanem a várhatóan igénybevételre kerülő közreműködőt is meg kell neveznie.
A szakképzési munkaszerződésben meghatározott munkabérnél 2021. szeptember 1-jét követően nem kell figyelembe venni az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket. Az egyéb juttatást a duális képzőhelynek legfeljebb évente a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítania.
Adójogi szempontú rendelkezések
A Kormány által a veszélyhelyzettel összefüggésben a szakképzési hozzájárulás tekintetében hozott szabályokat törvényi szintre emeli a módosítás. Ennek keretében a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek és a kötelezettségek alól mentesülők körét pontosították.
Az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel csökkenthető a bruttó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség a megkötött és legalább hathónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel, ha a tanuló/képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett.
A szakképzési hozzájárulás alapjának a szociális hozzájárulási adó alapjához való kötése miatt a kötelezett csökkentheti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét arra az összegre, amelyre őt a szociális hozzájárulási adókedvezmény megilleti. Ennek keretében azonban csak olyan adókedvezmény vehető igénybe, ami a fizetendő adót csökkenti. Bruttó kötelezettség csökkentése körében a tanuló vagy a képzésben részt vevő személy azon munkanapjai után, amelyeken munkabérre nem jogosult, nem érvényesíthető csökkentés.
2021. szeptember 1. napjától a bruttó kötelezettség ötven százalékkal csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló, képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy. Emellett a képzésben részt vevő személy, illetve tanuló munkabérét és szabadságát a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell csökkenteni.
2022. július 1-jétől a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a munkáltató számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítottazoknak a kedvezményeknek az igénybevétele, amelyek korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében voltak érvényesíthetők. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény ennek megfelelően egy új kedvezmény címmel is kiegészül. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt szociális hozzájárulási adó visszaigénylés keretében érvényesíthetik.
Szintén a szakképzési hozzájárulás kivezetésére vezethető vissza, hogy a 2022. adóévben szakképzési hozzájárulás előleget utoljára 2022. május hónapra vonatkozóan kell megfizetni azzal, hogy a 2022. adóévben befizetett előleg és a 2022. január-június hónapra vonatkozó nettó kötelezettség különbözetét 2022. július 12-éig kell megfizetni, illetve visszaigényelni.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a módosítások ebben a formában leginkább a duális képzőhelyek adminisztratív terheit csökkentik és a gyakorlat által indokolt pontosításokat tartalmaznak. Kiemelt szerepet kapott a szakképzési hozzájárulást szabályozó rendelkezések változása és a szakképzési hozzájárulás kivezetése.