Adócsomag VI. – Adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: „Art.”) is több helyen módosulna a javaslat alapján. A változások közül kiemeljük a feltételes adómegállaptási határozatokban leírt tényállás megvalósulásának ellenőrzésére irányuló újfajta ellenőrzéstípus bevezetését.

Új ellenőrzés típus bevezetése

A javaslat értelmében 2016. július 1-jétől bevezetésre kerülne egy újfajta ellenőrzéstípus, amelynek célja a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott feltételes adómegállapítási határozatokban leírt tényállás megvalósulás ellenőrzése lenne.

  • Az ellenőrzés során az adóhatóság csak azt vizsgálná, hogy a tényállás megvalósult-e vagy sem, és ez az ellenőrzéstípus nem teremtene ellenőrzéssel lezárt időszakot (tehát az érintett időszak utóbb bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés tárgya lehetne). Az ellenőrzés eredményéről az adóhatóságnak határozatot kellene hoznia, amely az adózó által fellebbezhető és a bíróságon megtámadható lenne.
  • Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során megállapítaná, hogy a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult, akkor a határozatában arról is rendelkeznie kellene, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik – az ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több – adómegállapítási időszakra kötelezi az adóhatóságot a feltételes adómegállapítás.
  • Az ellenőrzés megállapításáról hozott jogerős határozat az adóhatóságot kötné, az abban foglaltaktól eltérni ezt követően meghozott határozatban nem lehetne, illetve az ellenőrzés megkezdésétől a határozat meghozataláig az ellenőrzéssel érintett időszak, illetve a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést nem lehetne indítani.
  • A 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett feltételes adómegállapítások ellenőrzését az adózók is kérelmezhetnék az adóhatóságnál. Amennyiben az ilyen kérelemre induló ellenőrzés alapján az adóhatóság azt állapítaná meg, hogy a kérelemben bemutatot tényállás nem valósult meg, az adózó kérhetné az adózási következmények megállapítását is. Ebben az esetben az adóhatóság köteles lenne a jövedelemszerzés időpontjában hatályos legalacsonyabb adómértéket alkalmazni (véleményünk szerint ez például az alacsonyabb társasági adókulcs alkalmazását jelentheti). Az átmeneti szabály célja a javaslat indokolása szerint, hogy azok az adózók, akik feltételes adómegállapítást kértek, ne kerüljenek a többi adózónál hátrányosabb helyzetbe.

Az adó feltételes megállapításával kapcsolatos új rendelkezések

A javaslat értelmében, amennyiben a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igényelné, úgy a kérelemhez csatolni kellene a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét.

Az elévülés szabályaival kapcsolatos módosítás

A javaslat lehetőséget teremtene az elévült időszak önellenőrzésére, feltéve, hogy a bíróság az elévülési időn túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hozott.

  • Ilyen esetekben az adóhatóság az önellenőrzés benyújtásától számított 1 éven belül jogosult lenne ellenőrzés lefolytatására.
  • Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősülne, úgy az adózó ismételt ellenőrzés elrendelését kérelmezhetné az adóhatóságtól.

Megbízható és kockázatos adózókkal kapcsolatos rendelkezések

A megbízható és kockázatos adózók meghatározásával kapcsolatos szabályozás több helyen módosulna, illetve kiegészülne.

  • A nyilvánosan működő részvénytársaságokat érintő könnyítés lenne 2016. július 1-jétől, hogy az ilyen társasági formában működő társaságoknak nem kellene 3 éves működési időt igazolniuk ahhoz, hogy az adóhatóság megbízható adózónak minősítse őket.
  • A megbízható adózó terhére csak a nettó adókülönbözetet lehetne figyelembe venni a minősítés során, azaz a terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kellene a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adóhatóság által a megbízható adózó javára megállapított adókülönbözet összegével. Az indokolás szerint a bevezetni kívánt új rendelkezés azon méltánytalan helyzeteket oldaná meg, amikor az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a megbízható adózó helyes összegben, de nem a megfelelő időszakra vagy nem a megfelelő adónem(ek)re vallotta be az adóját és a kérdéses összeget adókülönbözetként az adózó terhére és a javára is megállapítja. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést tényleges kár nem éri, így a megbízható adózó terhére ilyen módon megállapított adókülönbözetet nem indokolt figyelembe venni az adózói minősítése során. Az új szabály 2016. július 1-jén lépne hatályba.
  • A nyilvánosan működő részvénytársaságok működési idejére és a nettó adókülönbözet figyelembe vételére vonatkozó módosított szabályok alapján az adóhatóság először a 2016. harmadik negyedévet követően minősítené az adózókat.
  • Szintén a nyilvánosan működő részvénytársaságokat érintő kedvező változás lenne, hogy az általános forgalmi adó kiutalására nyitvaálló határidő – amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaság megbízható adózónak minősül – 2017. január 1-jétől 30 napra, 2018. január 1-jétől pedig 20 napra csökkenne.
  • A más gazdasági formában működő és megbízható adózónak minősülő társaság áfa-kiutalási határidejét a javaslat nem érintené, így a kiutalást ezen társaságok vonatkozásában 2017. január 1-jétől továbbra is 45 nap, míg 2018. január 1-jétől 30 nap alatt kellene teljesítenie az adóhatóságnak.
  • A javaslat alapján automatikusan kockázatos adózónak minősülne azon adózó

(i) aki kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll, vagy

(ii) amelynek terhére a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság által megállapított összes nettó adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévére megállapított adóteljesítményének 70%-át, vagy

(iii) amelynek terhére az adóhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.

  • Az új szabály 2016. július 1-jén lépne hatályba, az adóhatóság pedig először a 2016. harmadik negyedévet követően minősítené az adózókat ezen új szabály alapján.

Állami támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás

A csoportmentességi rendelet mint a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály előírja, hogy 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom felett a tagállamok kötelesek az interneten keresztül nyilvánosan közzétenni bizonyos, a csoportmentességi rendeletben (és azzal összhangban a javaslat szerint) meghatározott adatokat az egyes támogatási jogviszonyokról.

  • Adóintézkedések esetén a közzététel támogatástartalom szerint kell, hogy történjen. A javaslat meghatározza a közzétételhez szükséges támogatástartalom sávokat, valamint az adatszolgáltatás határidejét, továbbá a csoportmentességi rendelet szabályának teljesítéséhez szükséges további részletszabályokat.
  • A rendelkezés bevezetését az indokolja, hogy a csoportmentességi rendelet vonatkozó szabálya 2016. július 1-jétől kezdődően kötelezően alkalmazandó a tagállamokban, így a javaslat szerinti szabályok is 2016. július 1-jétől lépnének hatályba. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2016. június 30-át követően igénybevett támogatásokról kellene teljesíteni.

Valós idejű adatszolgáltatás a számlázó programokból

2017. január 1-jétől még lehetőségként, 2017. július 1-jétől azonban már kötelezettségként szerepelne az Art-ben a számlázó programok útján az adóhatóság felé teljesítendő, valós idejű adatszolgáltatás.

  • A valós idejű adatszolgáltatás részletes szabályait külön jogszabály állapítaná meg. Az adatszolgáltatás a javaslat szerint megvalósulhatna az adóhatóság általi állandó felügyelet, és közvetlen adatlekérés útján is.
  • A valós idejű adatszolgáltatás a belföldi adóalany részére kiállított (módosított, érvénytelenített), legalább 100 ezer forint áthárított adót tartalmazó számlákra terjedne ki.

Belföldi összesítő jelentés 

A jelenlegi szabályok szerint az adózónak minden olyan értékesítésről, illetve beszerzésről, amelynek az áfa-tartalma az 1 millió forintot meghaladja, nyilatkozattételi kötelezettsége van az adóhatóság felé. A javaslat ezen 1 millió forintos értéket 100 ezer forintra csökkentené 2017. január 1-jétől.

  • A javaslat értelmében a valós idejű adatszolgáltatás kötelező alkalmazásától, tehát 2017. július 1-jétől a számlázó programmal kiállított számlákról nem kellene összesítő jelentést benyújtani, mivel az ilyen módon kiállított számlák adattartalmáról az adóhatóság online módon automatikusan értesülne.
  • A belföldi összesítő jelentés tehát 2017. július 1-jétől kizárólag a számlatömbből kiállított számlák esetén maradna meg.

EKAER szabályok 

  • A javaslat alapján 2016. augusztus 1-jétől az EKAER bejelentési kötelezettség akkor is fennállna, ha a nem kockázatos terméket olyan nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, amelynek össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát.
  • Az EKAER-rel kapcsolatos mulasztási bírság kiszabásának esetei is bővülnének 2016. augusztus 1-jétől. Abban az esetben, ha az adózó által bejelentett termék mennyisége meghaladná a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, úgy a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot lehetne kiszabni.

Adószám törlése

A jelenlegi szabályok alapján, ha az adózó nem jelenti be a szervezeti képviselőjét az adóhatósághoz, akkor az adóhatóság törli az adózó adószámát. Ezen rendelkezés úgy módosulna, hogy az adóhatóságnak ezen mulasztásra először fel kellene hívnia az adózó figyelmét, és csak a felhívás eredménytelensége esetén lehetne az adózó adószámát törölni.

  • A javaslat kimondaná, hogy az adózó részére az adószám törlését követően adószám csak akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy a törlést kezdeményező szerv az adószám kiadásához hozzájárul.
  • Enyhülnének az adószám törlésére vonatkozó szabályok a KOCKERD kérdőív visszaküldésének elmulasztása esetén. A hatályos szabályok szerint a pótlólagos adózói teljesítésnek nincs hatása, és cégbejegyzésre kötelezett adózók esetén az adószám visszaállítása a pótlólagos teljesítés ellenére sem lehetséges. Az új szabály szerint, amennyiben az adózó a KOCKERD kérdőívet pótlólag, akár az adószám törléséről szóló határozat kiadmányozását követően visszaküldené, e pótlólagos teljesítésre tekintettel az adóhatóság a törlésről szóló határozatot köteles lenne visszavonni (a határidőn túl, de a kiadmányozást megelőzően beérkező kérdőív esetén pedig a törlésről szóló határozatot nem hozhatná meg az adóhatóság). Amennyiben az adóhatóság az adószámot az új szabály hatályba lépése előtt törölte, a javaslat szerint az adózó a határozat visszavonását 2016. december 31-ig kérhetné.