A Kormány nemrégiben terjesztette az Országgyűlés elé a 2021. évi adótörvény-tervezeteket. Bár ezek alapján több, nagyobb horderejű változás is várható, meglepetésnek egyik sem számít, a javasolt változások többsége ugyanis korábbi sajtóhírekből vagy az uniós direktívákból már megismerhető volt. Folytatódik például az adórendszer digitalizációja, amelynek keretében ezúttal az áfa bevallások elkészítését venné át az adóhatóság a vállalkozásoktól. Ezen kívül megszűnne a felső korlát a fejlesztési tartalék képzése kapcsán, csökkenne a KIVA mértéke, valamint egyszerre egyszerűsödne és szigorodna az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfa szabályozás. A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze részletesen.”

TÁRSASÁGI ADÓ

Fejlesztési tartalék

Kedvező változást jelenthet, hogy a javaslat elfogadása esetén 2021. január 1-jétől megszűnne a fejlesztési tartalék képzés, mint adóalap-csökkentő tétel 10 milliárd forintos felső korlátja. A fejlesztési tartalék képzés alapján igénybe vehető adóalap-csökkentő tétel adóévi adózás előtti nyereségre vonatkozó korlátja nem változna.

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye

A módosítás szűkítené azon energiahatékonysági beruházások körét, amelyek után adókedvezményt lehetne igénybe venni. A javaslat alapján nem lehetne adókedvezményt igénybe venni személygépkocsik és elektromos személygépkocsik vásárlása után. Ez alól kivételt képeznek a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsik.

A módosítás az eddig megkezdett energiahatékonysági célú beruházásokat nem érintené hátrányosan, az új szabály a hatályba lépést követően megkezdett energiahatékonysági beruházásokra vonatkozna.

Telephelyre vonatkozó szabályok

A javaslat szerint a telephelyre vonatkozó szabályok is szigorodnának. Az új rendelkezés alapján telephely keletkezne akkor is, ha a külföldi személy saját munkavállalóján vagy más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül szolgáltatást nyújt 183 napot meghaladóan.

A javaslat szerint akkor is telephely keletkezne, ha a tevékenység az egyezmény valamely telephelyfogalmának megfelel, függetlenül attól, hogy a magyar szabályok alapján nem keletkezne állandó telephely.

Osztalék elengedéshez kapcsolódó adóalap-korrekció

Az osztalék elengedésére vonatkozó adóalap-korrekció hatályon kívül helyezésre kerülne egy számviteli módosítás miatt, ezentúl az osztalék elengedése bevétel helyett a saját tőkén futna át.

Ellenőrzött külföldi társaság

A javaslat szerint a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész és tőkenyereség-rész mentesülne az adózás alól.

Ennek eredményeként a valódi és nem valódi jogügyletekkel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletek esnének magyar társasági adókötelezettség alá. Egy jogügylet nem tekinthető valódinak, ha elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre (a további feltételek teljesülése esetén).

Ha a külföldi személynek (telephelynek) nem együttműködő államban van adóilletősége, nem alkalmazhatná az ellenőrzött külföldi társasághoz kapcsolódó mentesítési jogcímeket (de minimis szabályok). Ehhez kapcsolódóan külön pénzügyminisztériumi rendelet tartalmazná az ún. feketelistás államok listáját.

Egyéb módosítások

  • Behajthatatlan követelés kapcsolt vállalkozásokkal szemben: az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás vezetése szükséges az adóalap-csökkentéshez. A belső nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügylettel érintett kapcsolt vállalkozást, és az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokat.
  • „Exit adó”: a tőkekivonási adó részletfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható lenne.

ÁFA

Áfa bevallás-tervezet

Az adminisztrációs terhek csökkentését célozza az áfa bevallás-tervezet bevezetése. Az adózóknak 2021. július 1-jétől lehetőségük lenne áfa bevallási kötelezettségüket az adóhatóság által elkészített bevallás-tervezet segítségével teljesíteni. A bevallás-tervezet nem válna automatikusan érvényes bevallássá, az adózónak azt a bevallás benyújtására előírt határidőig el kellene fogadnia, vagy a szükséges módosításokat, kiegészítéseket meg kellene tennie. A bevallás-tervezet elfogadásával vagy módosításával az adózó egyben a levonható adójáról is nyilatkozna, továbbá teljesítené a bejövő számlákkal kapcsolatos összesítő jelentéstételi kötelezettségét is. 

A részletszabályok arra is kitérnek, hogy az adózó meghatalmazottja, vagy az esetlegesen kijelölt másodlagos felhasználó milyen módon és milyen jogkörrel működhetne közre a bevallás-tervezet elfogadásában.

Bevallás-tervezetet az adóhatóság első alkalommal a normál adózók részére a 2021. július 1-jét magában foglaló bevallási időszakról készítene. Bizonyos speciális esetekben (ilyen például a jogutódlás, a bevallási gyakoriság változása, vagy ha az adózó felszámolás, végelszámolás alatt áll) csak 2022. július 1-jétől nyílna meg az új lehetőség.

Munkaerő-kölcsönzés

Kivezetésre kerül a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás, a fordított adózás csak az építőiparon belüli munkaerő-kölcsönzést illetően maradna érvényben. Utóbbi esetben a fordított adózás alkalmazásának a feltétele, hogy a munkaerő-kölcsönzés ingatlan létrehozására, átalakítására, bontására irányuló építési-szerelési munkához kapcsolódjon, nem követelmény, hogy ez a tevékenység építőipari-engedély köteles legyen.

A fordított adózás alkalmazásának fenti szűkítéséről már korábban (2018-ban) elfogadott jogszabály rendelkezett, mely szerint a korlátozás 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba. A Javaslat értelmében a hatályba lépés időpontja mégsem ez lenne, hanem ahhoz igazodna, amikor az EU-ban a Magyarország részére adott kapcsolódó derogációs felhatalmazás meghosszabbítását elutasítják, és ez a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerül.

Visszatér az újépítésű lakások 5%-os áfája?

A kormány október eleji bejelentése és a kapcsolódó sajtóhírek alapján 2022 végéig újra 5% lesz az újépítésű lakások áfája. A kedvezményes adókulcs a családvédelmi akcióterv keretében, az új otthonteremtési program egyik pilléreként kerülne bevezetésre. A kedvezményes adókulccsal kapcsolatos részlétszabályok egyelőre nem ismertek, ezek egy külön törvénymódosító javaslatban kerülnek majd beterjesztésre, várhatóan október végén.

E-kereskedelem

Az uniós jognak való megfelelés érdekében 2021. július 1-jét követően az Áfa tv. több ponton is módosul. Ezekről egy külön cikkben számolunk be részletesebben.

Adószám ismételt megnyitása

A Javaslat alapján olyan esetekben, amikor az adóhatóság az adóalany adószámának törlését követően az adószámot ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási joga nem enyészne el. Ez azt jelenti, hogy az adózó élhetne a levonási jogával az adószám törlését megelőzően keletkezett előzetesen felszámított adóra vonatkozóan. Az átmeneti szabály szerint ez akkor is alkalmazható lenne, amikor az adószám törlésére, majd ismételt megállapítására a törvény hatálybalépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elvülési idején belül került sor.

Behajthatatlan követelés

A Javaslat értelmében 2021. január 1-jétől az adózók jogosultak lennének behajthatatlan követelés címén utólagosan csökkenteni az adóalapjukat akkor is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem adóalany. Az adóalap-csökkentés feltételei lényegében ebben az esetben is ugyanazok lennének, mint az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekre vonatkozóan. Nem kellene viszont előzetesen írásban értesíteni a nem adóalany adóst a tervezett adóalapcsökkentésről. Nem lenne követelmény az ellenérték megfizetésének esedékességétől számított egy év eltelte sem, amennyiben az adott követelésre vonatkozó polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Nem adóalany vevő esetén is lehetőség lenne a behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentést korábbi – de legkésőbb 2015. december 31. után teljesült – ügyletekre is alkalmazni.

Az adóalap-módosítási lehetőség bővülésével összhangban behajthatatlan követelésnek minősülne az Áfa törvény értelmében az az összeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság döntése alapján mentesül az adós.

Különös adóvisszatérítés

2021. január 1-jétől kibővülne a különös adóvisszatérítési eljárás alkalmazási köre. Az eljárást az idén vezették be és azt teszi lehetővé, hogy az adóalany a rá tévesen áthárított, de az eladó felé megfizetett adót közvetlenül az adóhatóságtól kérje vissza, ha azt az eladótól már nem tudja visszaszerezni (például annak megszűnése miatt.) A Javaslat szerint a jövő évtől visszatérítési igénnyel lehetne fordulni az adóhatósághoz akkor is, ha az adóalanyt az adósemlegesség elvébe ütközően terhelte fizetendő adó, de számára az adó az ellenérték részeként nem térült meg, a megtérülésre nincs is lehetőség. (Fontos feltétel, hogy a vevőnek az adó vonatkozásában adólevonási joga kellett, hogy legyen, amellyel nem élt és arra már további lehetősége sincs.)

Az adóvisszatérítésre vonatkozó kérelmet írásban, legkésőbb az adómegállapításhoz való jog elévülését 6 hónappal megelőzően lehetne majd előterjeszteni, a határidő pedig jogvesztő lenne.

Csoportos adóalanyiság

A Javaslat értelmében 2021. január 1-jétől új rendelkezés segítené elő, hogy amennyiben a különböző átalakulások eredményeként az adózók kapcsoltsági viszonyai átrendeződnek, és emiatt áfa-csoportot váltanak, az új (fennmaradó) áfa-csoporthoz történő csatlakozásig fenntarthassák a korábbi (megszűnő) áfa-csoportjaikat, azaz megszakítás nélkül maradhassanak áfa-csoport tagok.

A Javaslat szerint az adóalanyoknak lehetőségük lenne az áfa-csoport létrehozásának, megszüntetésének, az áfa-csoporthoz való csatlakozásnak, illetve az abból történő kiválásnak az általuk kívánt jövőbeli időpontját megjelölni az adóhatósághoz benyújtott kérelemben.

Személygépkocsi értékesítése

A Javaslat pontosítást fogalmaz meg a személygépkocsi adómentes értékesítési lehetőségeire vonatkozóan. A jelenlegi szabályozás szerint mentes a személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni a levonási tilalom miatt, vagy nem lehetett volna levonni, ha az egyáltalán felmerült volna. A pontosítás azt rögzíti, hogy nem alkalmazható az értékesítésre a mentesség, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat feloldotta volna az tény, hogy a beszerzés tovább értékesítési céllal történt.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Járványügyi szűrővizsgálat adómentessége

A javaslat a juttatás időpontjától függetlenül adómentessé tenné a járványügyi szűrővizsgálatot.

A javaslat a járványügyi szűrővizsgálat időpontjától függetlenül rögzíti az adómentességet. A javaslathoz fűzött indokolás szerint ez azt jelenti, hogy akkor sem kellene adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett. A javaslat szerint e rendelkezés már idén, a törvény kihirdetését követő napon hatályba is lépne és az indoklás szerint visszamenőlegesen is érvényesíthető lenne.

Személyi kedvezmény

A hatályos szabályok szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékával (jelenleg 8050 forinttal).

A módosítás adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítaná át 2021. január 1-jétől a személyi kedvezményt. Az új szabályozás szerint a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával csökkenthetné az összevont adóalapját. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben lenne érvényesíthető.

Rekreációs keretösszeg

Megszűnne a különbség a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatások keretösszege között. Jelenleg a törvény a költségvetési szervekre vonatkozóan alacsonyabb összegű rekreációs értékhatárt (évi nettó 200 ezer forint) állapít meg.

2021. január 1-jétől a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is évi 450 ezer forint/foglalkoztatott összegig adhatnának béren kívüli juttatást kedvező adózási feltételek mellett. Az évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősülne egyes meghatározott juttatásnak.

A labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggő juttatások adómentessége

A hatályos szabályok adómentes jogcímként nevesítik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben felmerülő egyes juttatásokat. Ilyennek minősülnek az UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői részére adott juttatások (pl. napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak stb.).

A törvényjavaslat 2021-ben is egyértelműen adómentessé tenné a 2020-ban elmaradt labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben felmerülő egyes juttatásokat.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A szociális hozzájárulási adót érintő változás a jelenlegi módosító javaslatban nincsen. Az adó kulcsa így előreláthatólag marad a 2020. július 1-jén bevezetett 15,5%. 2021-től csupán egy speciális területen, a családi gazdaságokkal kapcsolatban bevezetni kívánt új szabályozás következtében várható változás, mégpedig a mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét illetően.

KISADÓK

KIVA

2021. január 1-jétől a KIVA mértéke 12%-ról 11%-ra csökkenne, összhangban a szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével. A jelenlegi 1 milliárd forintról ugyanakkor 3 milliárd forintra emelkedne az árbevétel korlát, illetve a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár. Ezzel párhuzamosan megemelkedne az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételszint is a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra.

A jelenlegi szabályok szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az év végén meghaladja az 1 millió forintot. Ekkor az adóhatóság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatot hoz. A törvényjavaslat értelmében lehetővé válna az adóalanyiság megtartása, ha a tartozást megfizetik a rendelkező határozat véglegessé válásáig.

KATA

A nyári adócsomag részeként 2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások bizonyos bevételeire bevezetett 40%-os adó alapját módosítaná a mostani törvényjavaslat. Ez alapján a kisadózó vállalkozásnak a külföldi kapcsolt vállalkozásától származó valamennyi bevétele, illetve az egyéb külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétele után az adó alapja nem a teljes bevétel, illetve a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42%-a lenne. A módosítás tehát figyelembe venné azt a körülményt, hogy külföldről érkező bevétel esetén nem a külföldi kifizető, hanem a kisadózó lesz majd köteles a 40%-os adót megfizetni.

HELYI ADÓK

Helyi iparűzési adó

Szokásos piaci ár korrekciója

A társasági adóhoz hasonlóan 2021-től a helyi iparűzési adóalap megállapítása során is szükséges lenne alkalmazni a szokásos piaci ár miatti kiigazítást a kapcsolt vállalkozásoknál. Az olyan transzferár kiigazítás, amely adóalap csökkentést eredményez, kizárólag nyilatkozat függvényében lenne alkalmazható, vagyis csak akkor, ha a másik fél nyilatkozik róla, hogy a kérdéses összeggel megemeli az adóalapját. A javaslat értelmében a kiigazítás elvégezhető egy összegben vagy akár komponensenként is.

Adóalap-megosztás

A törvényjavaslat szerint 2021. január 1-től módosulnnának az iparűzési adóalap megosztásának szabályai. A jelenleg hatályos szabályok alapján a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják. Ettől a szabálytól eltérően a gépkocsit tartós bérletbe vagy lízingbe adók esetében a gépkocsik eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kellene majd figyelembe venni.

Számviteli hiba

A javaslat egyértelműsítené, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha számviteli hiba miatt korábbi, a hibával érintett év adóalapja is módosul. Ilyenkor, ha a hiba korrekcióját a korábbi éveknél figyelembe veszi az adózó, a hiba feltárásának évének adóalapját is módosítani kellene. A tervezet szerint ugyanakkor továbbra is lehetőség lesz arra, hogy az adózók a hiba hatását ne önellenőrzés keretében korrigálják, hanem azt a feltárás adóévében vegyék figyelembe.

Adóadminisztráció egyszerűsítése

Ideiglenes iparűzési tevékenység

A javaslat értelmében, 2021-től megszűnne az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség. A tervek szerint jövőre már nem terheli majd helyi iparűzési adó a 180 napnál rövidebb ideig tartó építőipari tevékenységet. Ugyanígy megszűnnne a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő ideiglenes adókötelezettség jogcíme is.

Adóbevallási kötelezettség

A tervezet szerint 2021-től bizonyos kivételekkel az adózóknak nem az önkormányzatokhoz, hanem az állami adóhatósághoz elektronikus úton az állami adóhatóság által rendszersített nyomtatványon kellene már benyújtaniuk helyi iparűzési adóról szóló bevallásukat. Jövő évtől az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványok is egységesek lennének.

EGYÉB ADÓK

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A javaslat alapján nem lenne hozzájárulás-köteles az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás saját névben, de más javára történő nyújtása. Jelenleg ezeket a szolgáltatásokat kétszeres a hozzájárulási kötelezettség terheli, egyszer a tényleges nyújtójánál, másodszor pedig a szolgáltatást közvetítőnél. A javaslat a hozzájárulási kötelezettség halmozódása érdekében emeli ki a fenti szolgáltatásokat a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül.

Pénzügyi szervezetek különadója

A javaslat szerint a hitelintézetek a járványügyi hitelintézeti különadóként 2020. adóévben megfizetett összeget a 2020. adóévet követő 5 adóévben a bankadó terhére adóvisszatartás formájában (egyenlő részletekben) érvényesíthetnék. Ezzel kapcsolatban egyébként volt már korábban is kormányzati kommunikáció, azonban jogszabályi háttér bizonytalan volt. 

Adminisztratív kötelezettségként a törvénymódosítás nyilvántartás vezetésére kötelezné a hitelintézeteket az igénybe vett összegre vonatkozóan.

Gépjárműadó

A költségvetési törvény értelmében a gépjárműadóból származó bevétel 2021. január 1-jétől a központi költségvetést illetné meg, így az önkormányzatok jelentős bevételi forrástól eshetnek el végérvényesen. Emiatt a gépjárműadóval kapcsolatos az adóhatósági feladatok is átkerülnének az állami adóhatósághoz az önkormányzatoktól, ugyanakkor a 2021. január 1-jét megelőző időszakokhoz kapcsolódó kötelezettség behajtása és ellenőrzése továbbra is az önkormányzatoknál maradna.

Illetékek

A javaslat szűkítené azoknak az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásoknak a körét, amelyek közigazgatási hatósági eljárási illeték hatálya alá esnek. A jelenlegi törvény melléklete, mely az egyes eljárási illetékek összegét sorolta fel, hatályát veszti, azonban a jogszabály két új melléklettel egészülne ki.

2021. január 1-je után megszűnne az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás megindításhoz kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség, kivéve egyes okmányok, mint például az útiokmányok, a gépjárművezetői engedély, a forgalmi-engedély, vagy a törzskönyv, illetve az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárások.

A módosítás ugyanakkor nem érinti a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat, valamint az ezen eljárások során kezdeményezett jogorvoslati illetéket, ezek hatálya továbbra is fennmarad.

ADÓZÁS RENDJE

Megbízható adózói minősítés

A javaslat alapján 2021. január elsejétől a csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szűnne meg abban az esetben, ha olyan újonnan alapított adózó csatlakozik a csoporthoz, amely nem tudja teljesíteni az előírt több éves működést. Ennek megfelelően a csoport nem veszítené el csoportos megbízható adóalanyiságát, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, amely egyébként nem minősül megbízható adózónak.  Azonban, ha a csoportba egy már egy-két éve működő társaság kerül, amely nem minősül megbízható adózónak, akkor főszabály szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.

A fentieken túlmenően a javaslat alapján a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem lenne megszüntethető a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül (azaz 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással. E rendelkezés 2021. január 1-től lépne hatályba.

Részletfizetési és halasztási kedvezmények

A Kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a törvényjavaslat az alábbiakat tartalmazza:

  • A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetnék igénybe az adózók;
  • A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnének igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést;
  • A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetnék a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Valamennyi fenti rendelkezés 2021. január elsejétől lépne hatályba.

SZÁMVITEL

Tőketartalék

A Cégtörvény 2019. október 1-jétől hatályos módosítása lehetővé teszi, hogy a cég a változásbejegyzési kérelmében egyes cégadat változásának időpontját maga határozza meg. Ilyennek minősül a tőkeemelés időpontja is.

A Javaslat az ázsiós tőkeemelés esetén összhangba hozná a jegyezett tőke és a tőketartalék könyvelési időpontját azzal, hogy ha a tőketartalék változásának időpontja eltér a cégbejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontja lenne a mérvadó a könyvelés tekintetében.

A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól lenne alkalmazandó.

Elengedett osztalék

A Javaslat szerint a vállalkozás tulajdonosa (tagja) által elengedett osztalékot az eredménytartalék javára kellene elszámolni az elengedés időpontjával, azaz az osztalékkötelezettség elengedése a jövőben nem jelenne meg az adott társaság eredménykimutatásban / adózás előtti eredményében.

A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól lenne alkalmazandó.

Egyéb bevételek / Egyéb ráfordítások

A Javaslat kibővítené azon gazdasági események körét, amelyek eredményhatását az eredménykimutatásban nettó módon lehet elszámolni. A követelés engedményezésekor, immateriális jószág és tárgyi eszköz értékesítésekor az engedményezésből / értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetének összegét egyéb bevételként kellene kimutatni, ha az ellenérték meghaladja az adott eszköz könyv szerinti értéket.

Amennyiben a könyv szerinti érték haladja meg az átruházásból, értékesítésből származó bevételt, akkor a különbözetet nettó módon az egyéb ráfordítások között kellene elszámolni.

A javasolt módosítást elsőként a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni, azonban alkalmazása a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett lenne.

Lekötött tartalék

A Javaslat rögzítené, hogy átalakulással (kiválással, szétválással) létrejövő gazdasági társaság esetén, ha az átalakulással közvetlenül összefüggő adókötelezettség a jogutódot terheli, akkor annak megfelelő összegben a létrejövő gazdasági társaság könyveiben lekötött tartalékot kellene képezni.

A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól lenne alkalmazandó.

Letétbe helyezés

Az a vállalkozó, melynek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámolóját és az összevont (konszolidált) beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig lenne köteles letétbe helyezni.

A javasolt módosítást elsőként a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni, azonban alkalmazása a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett lenne.