Adótörvény változások a láthatáron

A Kormány nemrég bejelentett szándéka szerint már nyáron sor kerülne a költségvetési sarokszámok meghatározása mellett a 2013. évi adótörvény-módosítások elfogadására is, illetve néhány változás már év közben hatályba lépne.  Az adóváltozások közül több elképzelés már napvilágra került, de sajnos egyik sem mutat az adórendszer egyszerűsítése, vagy az adóterhek csökkentésének irányába, bár annak örvendhetünk, hogy 54 helyett “csak” 51 adónem lesz jövőre.

Az alábbiakban az eddig napvilágot látott információk alapján megkíséreltük összefoglalni a várható változásokat.

Új adónemek

  • Percalapú telefonadó

Már július 1-jétől bevezetésre kerülne (de csak augusztustól fizetetendő) a telefonbeszélgetésekre kirótt új adó. Az első tízpercnyi telefonbeszélgetés mentesülne az adó alól, és személyenként havonta maximum 700 forint lenne a közteher. Cégek esetében a legfrissebb információk szerint havi 2500 forint lenne az adó mértéke.

Az adó bevezetése újabb nehézségek elé állítja majd a szolgáltató cégeket, amelyeknek az évközi bevezetés miatt kevés idejük lesz a szükséges informatikai fejlesztésekre.

A percalapú telefonadóval kapcsolatban ugyanakkor sok nyitott kérdés van még. Például, hogy hogyan fizetik majd az adót a feltöltő kártyás mobiltelefonnal rendelkezők, meghatározott csoporton belül eddig ingyenesen telefonálók, vagy azok, akik több telefonszámmal is rendelkeznek.

A távközlési szektort érintő másik fontos kérdés, hogy miként dönt majd az Európai Bíróság a távközlési cégeket érintő különadóról.  Mi isbeszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a távközlési szektorra kivetett különadó miatt. A brüsszeli álláspont szerint a különadó sérti a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabályt, és ellentétes a telekommunikációs irányelvvel. Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy törölje az adónemet, amire nem került sor, így az ügy az Európai Bíróság elé került.  Az Európai Bíróság nagy valószínűséggel az Bizottság javára fog dönteni, amit a magyar Kormány is sejt, és nem véletlenül igyekszik felkészülni  a negatív ítéletre az új adók kivetésével.

  • Tranzakciós adó

Az egyes pénzügyi tranzakciókat terhelő – új adófajtát a tervek szerint csak 2013 elejétől vetnék ki, mértéke pedig 0,1% lenne. A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd, de az adó alól lesznek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak.

  • Biztosítási adó

A biztosítási adóval kapcsolatban még nem derültek ki részletek, csak annyi, a biztosítási adóból a korábbi (megszűntetendő) adóknál 15 milliárddal több bevételre számít a Kormány, és, hogy a biztosítók valószínű nem fogják tudni továbbterhelni azt az ügyfeleikre.

Adótörvény-változások már idén nyáron?

Elméletileg az adózók felkészülését és a kiszámíthatóságot segíthetné, hogy a tervek szerint már a nyár folyamán elfogadnák a 2013. évi adótörvény-változásokat.  A korábbi évek tapasztalata alapján azonban ezzel kapcsolatban némileg szkeptikusak vagyunk, hiszen volt már rá példa bőven (legutóbb éppen 2010-ben és 2011-ben), hogy a nyáron elfogadott adócsomagot ősszel mégis módosították, így azok még a hatályba lépés előtt megváltoztak, az adózóknak pedig kétszer kellett megismerni a változásokat.

Az évközi változás közül a leghátrányosabb a cégek életében az adókulcsok változtatása, nem feltétlenül csak az adóterhek növekedése miatt, hanem mivel az év eleji tervezési folyamatot teljesen felborítja, illetve sok esetben informatikai átallást is igényel. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről ugyan volt szándék arra, hogy az adótörvény-változások menetrendjét és rendszerét „stabilizálja” azzal, hogy adóterhet súlyosbító jogszabályt csak a kihirdetést követő 60 napon túl lehessen hatályba léptetni, illetve, új fizetési kötelezettséget megállapító törtvényt csak a naptári év első napján lehessen hatályba léptetni, és legalább 180 nappal előtte kihirdetni. Azonban a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény végleges szövegébe nem kerültek bele ezek a rendelkezések, és maradt a 30 napos szabály a kihirdetés és hatálybalépés közötti időszakra vonatkozóan.