Az új adóeljárási törvénynek elviekben 2018. január 1-jén kellene hatályba lépnie, azonban konkrét törvénytervezet még nem áll rendelkezésre. Ebből kifolyólag az Országgyűlés elé beterjesztett adócsomag a még hatályos adózás rendjéről szóló törvényt módosítaná.
Külföldi bankszámlák bejelentése
- A Javaslat értelmében a gazdasági társaságoknak be kellene jelenteniük a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes bankszámlaszámukat (ideértve a számlát vezető pénzintézet nevét, a számla megnyitásának és lezárásának napját).
- A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén (ideértve a késedelmes, a hibás, a valótlan adattartalommal, illetőleg a hiányosan történő teljesítést is) a társaságok 600.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal lennének sújthatók. Bár a Javaslat erre nem tesz utalást, de a mulasztási bírság hatékony alkalmazását vélhetően az tenné lehetővé, hogy az adóhatóság a jövőben a nemzetközi adó-információcsere keretében értesülne a külföldön található bankszámlaszámokról.
- Az adóhatósághoz újonnan bejelentkező gazdasági társaságnak 15 napja lenne a külföldi bankszámlaszámra vonatkozó adatokat bejelenteni.
- A fenti módosítások 2018. január 1-jén lépnének életbe, azzal, hogy a 2018. január 1-jén érvényes külföldi bankszámlaszámokat a gazdasági társaságoknak 2018. január 31-ig kellene bejelenteniük.
Adófizetési biztosíték bevezetése
- A Javaslat alapján azon adózó, aki nem érintett adóregisztrációs akadállyal (azaz általános esetben az adószámot a részére ki lehetne adni), ugyanakkor vezető tisztségviselője, tagja adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozícióval bírt (a Javaslat a döntési pozícióval rendelkező személyek körét pontosan meghatározza), adófizetési biztosíték letételére lenne kötelezett.
- Az adófizetési biztosíték összege a NAV-nál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegével egyezne meg (több tényállás esetén a legmagasabb adótartozás összegében kellene meghatározni az adófizetési biztosítékot). Az adófizetési biztosítékot az adóhatóság e célra megnyitott letéti számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia nyújtásával lehetne teljesíteni (a két teljesítési módot nem lehetne együttesen alkalmazni).
- A módosító javaslat értelmében a NAV az adófizetési biztosítékot az adózó adótartozása megfizetésének biztosítására használhatná fel, az ilyen célú felhasználást követően fennmaradó összeget pedig a biztosíték letételét követő 12 hónapos időszakot követően köteles lenne visszafizetni az adózónak.
- Az adófizetési biztosítékkal kapcsolatos szabályozás 2018. január 1-jén lépne hatályba, azzal, hogy az adófizetési biztosíték részletszabályait minisztériumi rendelet állapítaná meg.
Online számlázás rendszere
- A Javaslat értelmében nem lépne életbe 2017. július 1-jén a 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség, amely értékesítői oldalon kiváltaná az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettséget.
- Bár a törvényjavaslat konkrét módosításai nem utalnak arra, a módosítások indokolásából az derül ki, hogy (összhangban a korábbi minisztériumi nyilatkozatokkal) az adatszolgáltatással kapcsolatos szabályok önkéntes alapon egyéves türelmi idő mellett működnének, és 2018. július 1-jétől lenne kötelező is alkalmazni azokat.
Súlyosítási tilalom
- A jelenlegi szabályozás alapján általános esetben az adóhatóság kizárólag akkor hozhat egy korábbi ellenőrzéssel kapcsolatban az adózóra nézve terhesebb megállapításokat tartalmazó új határozatot, ha ezt az új határozatot a korábbi ellenőrzéssel kapcsolatban kiadott határozat jogerőre emelkedésétől (határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől) számított 1 éven belül kiadja.
- A Javaslat a hatályos szabályt úgy módosítaná, hogy az 1 éves határidő kapcsán nem az új határozat kiadását, hanem az ellenőrzés (felülellenőrzés) megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv adózó számára történő átadását kellene figyelembe venni. Emellett az adóhatóságnak az 1 éves határidőt követő 18 hónapon belül lenne lehetősége arra, hogy az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó új határozatot kiadja.
- Az új szabály egy példán keresztül szemléltetve tehát azt jelentené, hogy ha egy ellenőrzés 2018. január 1-jén jogerősen lezárul, akkor az új ellenőrzés keretében az adózó számára terhesebb megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvet legkésőbb 2018. december 31-ig át kellene adni az adózónak. A jegyzőkönyv átadásától számítva – jelen példa alapján 2018. december 31-től – az adóhatóságnak 18 hónapja lenne, hogy a határozatot meghozza (legkésőbb tehát 2020. június 30-ig).
- A súlyosítási tilalommal kapcsolatos új rendelkezések – a törvényjavaslat elfogadása esetén – a kihirdetését követő napon lépnének hatályba, azzal, hogy az új szabályokat már a folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyekben (ellenőrzések/felülellenőrzések során) is alkalmazni kellene, vagyis nem csak az ezt követően indított eljárásokra (felülellenőrzésekre) lenne alkalmazható.
Egyéb módosítási javaslatok
- Köszönhetően az online számlázási rendszer 1 éves csúszásának, a Javaslat alapján 2017. július 1-jén az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatára sem csökkenne 100 ezer forintra a jelenlegi 1 millió forintról.
- A Javaslat szerint az adóhatóság 2018. január 1-jétől csak akkor engedélyezhetne valamely adótörvényben – az általános szabályoktól eltérő – kedvezőbb szabály alkalmazását (ide nem értve az adómérséklést és a fizetési könnyítését), ha az adózó nem rendelkezne nettó adótartozással a kérelem benyújtásának napján. Értelmezésünk szerint ezen szabály alá tartozna például az áfa-csoport és az együttműködő közösség létrehozásának, valamint az áfa-bevallás gyakorításának engedélyezése is.
- A módosítások értelmében az alanyi áfa-mentességet választó egyéni vállalkozóknak is bankszámlát kellene nyitniuk. Az új szabály 2018. január 1-jén lépne életbe, és a már tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak 2018. január 31-ig lenne lehetőségük ezen kötelezettségnek eleget tenni.
- A Javaslat értelmében az adóhatóság – a törvényjavaslat elfogadása esetén a kihirdetést követő naptól – a honlapján közzétenné azon adózók adatait, akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két (egymást követő, az adott adózóra irányadó) bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget. Így a számlát befogadó és az előzetesen felszámított áfát megfizető adózóknak is lehetősége lenne ellenőrizni, hogy az eladó esetleg nem érintett-e áfa csalásban, amit eddig legfeljebb csak szubjektív és közvetett eszközökkel tudtak feltérképezni.
- Azon adózóknak is be kellene jelenteniük az adóhatóságnál a székhelyszolgáltatás igénybevételét, akik 2017. január 1-je előtt is igénybe vettek és azóta is folyamatosan igénybe vesznek ilyen szolgáltatást, és a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-ét követően nem következett be változás. A bejelentést ezen adózóknak 2017. szeptember 29-ig kellene megtenniük.