Áfa szabályok változása 2011. július 1-jétől

2011. július 1-jén hatályba lép az EU ÁfaIrányelv végrehajtási intézkedéseit tartalmazó 282/2011/EU Rendelet   („Rendelet”).  A tagállamok által közvetlenül (külön parlamenti jóváhagyás nélkül) alkalmazandó jogszabály legfőbb célja a hozzáadottértékadó-rendszer egységes alkalmazásának biztosítása, valamint az egyes fogalmak tartalmának meghatározása és további pontosítása. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek július 1-jétől Magyarországon is alkalmazandóak:

1.       Gazdasági tevékenység székhelye

A Rendelet szerint az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye.  Ez jelenleg is így van a hatályos magyar Áfa törvényben, azonban az Rendelet pontosítja, hogy milyen kritérium-rendszert kell figyelembe venni a gazdasági tevékenység székhelyének meghatározásakor.  Ezek a kritériumok (i) az alapvető döntések meghozatalának helye, (ii) a létesítő okirat szerinti székhely, (iii) a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye.  Ha a fenti három kritérium alapján nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell elsődlegesen figyelembe venni. A Rendelet kimondja továbbá azt is, hogy egy postai cím nem fogadható el gazdasági tevékenység székhelyeként.

A változás miatt kellő körültekintéssel kell eljárni elsősorban akkor, amikor egy magyar társaság külföldi székhelyű cégnek nyújt szolgáltatást.  Ebben az esetben ugyanis, ha a külföldi partner új szabályok szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, akkor a szolgáltatást nem a fordított adózás szabályai szerint kell számlázni, hanem magyar áfá-val növelten.

Ez a változás amellett, hogy adminisztrációs terhet jelent a cégeknek, nem könnyíti meg a gazdasági tevékenység székhelyének meghatározását sem, mivel olyan elsődleges kritériumot jelöl meg a döntéshez, amelyhez információt legtöbb esetben nem lesz egyszerű beszerezni.

2.       Állandó telephely

Az állandó telephelynek a határon átnyúló szolgáltatások esetében különös jelentősége van.  Amennyiben például egy magyar társaság egy külföldi székhelyű társaságnak szolgáltatást nyújt, de a szolgáltatásnyújtást a külföldi cég magyarországi állandó telephelye saját céljaira veszi igénybe, akkor az ügylet Magyarországi teljesítésű lesz, és magyar áfá-t kell felszámítani (szemben azzal, ha a külföldi székhely felé történt volna a szolgáltatás nyújtása).

A Rendelet eligazítást ad arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumokat szükséges megvizsgálni, illetve milyen vélelmezésekkel lehet élni annak meghatározása érdekében, hogy vajon a teljesítéssel érintett az állandó telephely-e.

  • A Rendelet egyebek mellett kimondja, hogy az a tény, hogy valamely telephely közösségi adószámmal rendelkezik, önmagában még nem jelenti azt, hogy állandó telephely is.
  • Ugyanakkor,  ha a számlán az állandó telephely állama szerinti közösségi azonosítót tüntetik fel, akkor ezt az állandó telephelyet úgy kell tekinteni, mint amely részt vett az említett tagállamban teljesített termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban, kivéve, ha az ellenkezőjét bizonyítják.
  • A Rendelet alapján továbbá a szolgáltatás nyújtója – amennyiben nem tudja megállapítani, hogy az állandó telephely-e a szolgáltatás igénybevevője – vélelmezheti, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az igénybevevő székhelye.
  • Amennyiben a vevő székhelye belföldön van, akkor belföldön teljesített ügyletek esetében  mindig a székhelyet kell teljesítéssel érintettnek tekinteni.

3.       Lakóhely, szokásos tartózkodási hely

Természetes személyeknek részére történő szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye meghatározása szempontjából annak lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a mérvadó.   A Rendelet alapján mindkét fogalom változik, megkönnyítve az egyértelmű meghatározást.

A Rendelet szerint természetes személy lakóhelye az a lakcím, amelyet bejegyeztek a népesség-nyilvántartásba vagy az adóhatóságnak megadott cím (jelenleg ez a létérdekek központja). A szokásos tartózkodási hely pedig az új szabályok alapján az a hely, ahol a természetes személy személyes vagy szakmai kötődései miatt rendszerint tartózkodik (jelenleg az a hely ahol legalább 183 napot tartózkodik).

4.       Adóalanyiság

Külföldi megrendelőnek nyújtott szolgáltatás esetén a megrendelő adóalanyi státuszának tisztázására van szükség annak érdekében, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét (és így azt, hogy áfá-t szükséges-e felszámítani) meg lehessen határozni.   A Rendelet részletes útmutatást nyújt a szolgáltatásnyújtóknak, arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthetik adóalanynak külföldi vevőiket (pl. az igénybevevő közölte a közösségi adószámát és a szolgáltatást nyújtó megbizonyosodik az adószám érvényességéről;  vagy az igénybevevő még nem kapott adószámot, de már kérelmezte azt és a szolgáltatásnyújtó beszerez igazolást arról, hogy az igénybevevőnek adószámmal kell rendelkeznie és meggyőződik a kapott adatok pontosságáról).

A Rendelet kimondja továbbá, hogy a teljesítési hely meghatározásakor kizárólag a teljesítéskor fennálló körülményeket kell figyelembe venni. Az ezt követően bekövetkezett változások nem befolyásolják a szolgáltatás teljesítési helyének meghatározását, kivéve a joggal való visszaélés esetét.

5.       Éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások

Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési hely az uniós (és magyar) szabályok alapján az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. A Rendelet szerint azonban nem tekintendő ilyen szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és /vagy italok olyan értékesítése, amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.

Ez a változás egyrészt érinti a külföldön, önkiszolgáló éttermekben, céges számlára  történő étel/ital vásárlást, mivel az új Rendelet értelmében az általános teljesítési hely szabály lesz alkalmazandó, tehát külföldön nem kell fizetni áfá-t, azonban Magyarországon be kell vallani az áfá-t, ami nem lesz levonható bizonyos kivételektől eltekintve.  A változás másrészt érinti a magyar éttermekben forgalmazott ételek-italok áfa-kezelését is, ugyanis a jövőben a kedvezményes adókulcsú termékeket is 25%-os áfá-val kell számlázni, amennyiben kiegészítő szolgáltatás kapcsolódik az értékesítésükhöz (az adóhatóság korábbi értelmezése szerint a VTSZ szám volt meghatározó).

6.       Elektronikusan nyújtott szolgáltatások

A Rendelet pontosítja az elektronikusan nyújtott szolgáltatások fogalmát. Ezen szolgáltatások magukba foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, melyek automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek , és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség.  A Rendelet példákat ad arra is, hogy mely szolgáltatások tartoznak különösen az elektronikusan nyújtott szolgáltatások közé, és melyek nem. Az érintett cégeknek érdemes áttekinteni a részletszabályokat, mivel az az áfa törvény jelenlegi szövegétől eltér.