Mindeddig példátlan módon az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított három tagállam – Írország, Hollandia és Luxemburg – adóhatósága által hozott APA („Advance Pricing Agreement”, azaz a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adóhatósági határozat) határozatokkal kapcsolatban. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az adóhatóságok a transzferárakra vonatkozó előzetes ármegállapítási eljárások során hozott döntései összhangban vannak-e a szokásos piaci ár elvével, illetve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.
Az adózási szempontból kapcsolt feleknek minősülő társaságoknak lehetőségük van arra, hogy az egymás közötti ügyleteik megkötését megelőzően megállapodjanak az adóhatósággal (több országot érintő tranzakció esetén az érintett országok adóhatóságaival) az adott kapcsolt ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árban, illetve a szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszerben.
Az adóhatóságnak az előzetes ármegállapítási eljárás során elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy a kapcsolt vállalkozások által bemutatott ügyleti tények és körülmények, valamint az ezek alapján meghatározott transzferár (és/vagy transzferár képzési módszer) összhangban van-e azzal az árral, amit független vállalkozások állapítottak volna meg hasonló körülmények között (szokásos piaci ár elve). Az eljárás végén az adóhatóság határozatot (APA határozat) ad ki a szokásos piaci árról, ártartományról, valamint ilyen irányú kérelem esetén a transzferár képzési módszerről is.
Az Európai Bizottság három ilyen előzetes ármegállapítási eljárás során hozott döntéssel kapcsolatban vizsgálatot indított azt követően, hogy a médiában megjelentek olyan hírek, miszerint bizonyos társaságok jelentős adócsökkenést értek el az adott tagállam adóhatósága által kiadott APA határozat révén.
Az Európai Bizottság első körben az APA határozatokban szereplő, az adóalap meghatározásához használt kalkulációkat tekintette át tüzetesebben. Az előzetes vizsgálatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóságok által jóváhagyott, illetve megállapított kalkulációk alulbecsülhetik az érintett társaságok adott ügyletekkel kapcsolatos adóalapját, aminek következtében a cégek előnyhöz juthattak a piaci körülmények között fizetendő adónál kisebb összegű adó megfizetése révén.
Abban az esetben, ha az előzetes vizsgálatok eredményei igazolódnak a későbbi vizsgálatok során, a Bizottság részéről felmerülhet az a megállapítás is, hogy a társaságok által szerzett adóelőny állami támogatásnak minősül, és ennek megfelelően az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, illetve jogkövetkezményeket kell alkalmazni az adott ügyletek tekintetében. Ennek megállapítása, illetve elvetése érdekében az Európai Bizottság további adatokat, információkat kért be az érintett tagállamok adóhatóságaitól az APA döntésekkel kapcsolatban.
Az Európai Bizottság APA határozatokra irányuló vizsgálata abból a szempontból mindenképpen újdonságot jelent, hogy az ilyen ármegállapítási határozattal rendelkező társaságoknak ez idáig nem kellett kockázati tényezővel számolniuk.
Mivel Magyarországon is működik hasonló ár-megállapítási rendszer és nemzetközi összehasonlításban a magyar társasági adókulcs egyébként is alacsonyabb, mint a többi európai uniós országban alkalmazott mérték, hasonló eljárás Magyarországgal kapcsolatban sem zárható ki a jövőben.