2014. január 1-jétől módosultak a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatások Szja törvényben található szabályai, azonban az azzal kapcsolatos részletszabályokat tartalmazó NGM rendelt áprilisban jelent meg. Hírlevelünkben a változásokat mutatjuk be röviden.
Az Szja törvény 2014. január 1-jei módosítása következtében a lakáscélú felhasználásra nyújtható adómentes juttatás feltételei alapvetően egyszerűsödtek, a támogatás esetkörei pedig bővültek. (Megjegyezzük, hogy a sajtóban napvilágot látott hírek sokszor egy teljesen új juttatási formaként mutatják be ezt a lehetőséget, ugyanakkor a törvény hasonló adómentes juttatásokra már évek óta lehetőséget biztosít.)
A módosítás következtében az eddigiek mellett az Szja tv. szerinti munkáltatói támogatásnak lehet tekinteni a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéshez nyújtott támogatást is.
A támogatást (munkáltatói lakáshitel-törlesztési támogatás esetén is) továbbra is kizárólag a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30%-áig, de legfeljebb a folyósítás évét megelőző 4 évben folyósított összegekkel együtt 5 millió Ft-ig lehet nyújtani. Emellett a korábbi előírások nem változtak a tekintetben sem, hogy a juttatás igénybevételére kizárólag pénzintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján van lehetőség, tehát a munkáltató általi készpénzben történő kifizetés kizárt.
Lényeges, hogy a munkavállalónak nem csupán a támogatásként megkapott 30%-os összegről kell igazolással (számlával, szerződéssel, egyéb bizonylattal) rendelkeznie, hanem a lakás célú felhasználás összegének 100%-áról.
2014. január 1-jét megelőzően a munkáltatói juttatás további feltétele volt, hogy a lakás megfeleljen a külön kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek, amely során az építési költséget (vételárat), a szobaszámot és az együttköltöző, illetve együttélő családtagok számát kellett együttesen vizsgálni. Az új szabályozás e tekintetben jelentős könnyítést vezetett be. A méltányolható lakásigény meghatározásánál ugyanis az építési költséget (vételárat) már nem kell figyelembe venni, a továbbiakban kizárólag az együttköltöző, illetve együttélő családtagok (pl. házastárs, kiskorú gyermek) számától függő szobaszám lesz a döntő.
Fontos változás továbbá, hogy az adómentesség feltételeinek fennállását ezentúl a munkáltatónak kell vizsgálnia és igazolnia. A módosítás következtében továbbá a munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató – a Szja törvényben meghatározott időpontig – rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. Ezen igazolások meglétére különös figyelmet kell fordítani, ugyanis ennek hiánya esetén a munkáltatói támogatás 20%-kal növelt összegét a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének kell tekinteni. Ezek a változtatások tehát a támogatással kapcsolatos adminisztrációs terhek növekedését, illetve a felelősség és a jogkövetkezmények munkáltatóra történő átterhelését eredményezik (a korábbi előírások alapján ugyanis ha a támogatás nem felelt meg az adómentesség feltételeinek, az abból adódó jogkövetkezmények kizárólag a magánszemélyt terhelték).
A lakáscélú támogatással kapcsolatban továbbá fontos megemlíteni, hogy az nem eredményezheti bér csökkenését, vagy egy korábbi (adóköteles) juttatás megszűnését, mivel ez esetben az adóhatóság nagy valószínűséggel átminősítené a juttatást, illetve annak adókezelését.