A Kormány már a nyári törvényalkotási szünet előtt, 2015. május 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a 2016. évre vonatkozó adótörvény javaslatát („Javaslat”). Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a javaslat meglepően rövidre sikeredett (bár nem kizárt további módosítás sem az év végéig), amely azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének benne lényegi módosítási javaslatok. A javaslat főbb elemeit jelen hírlevelünkben foglaltuk össze.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Adókulcs
A legszélesebb adózói kört érintő javaslat értelmében a személyi jövedelemadó kulcsa 2016. január 1-jétől egységesen – a jelenlegi 16%-ról – 15%-ra csökkenne.
Családi kedvezmény
Az adókulcs csökkentésével párhuzamosan növekedne az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke is. Ennek eredményeképpen, az egy gyermekes családok továbbra is havi 10.000 Ft-tal, míg a három vagy több gyermeket nevelő családok továbbra is eltartottanként havi 33.000 Ft-tal kevesebb személyi jövedelemadót fizethetnének. A két gyermekes családok esetében szintén a családi kedvezmény növelésével biztosítaná a Javaslat annak a 2014-ben elfogadott módosításnak az érvényre jutását, mely alapján a jelenlegi eltartottankénti havi 10.000 Ft-ról négy év alatt fokozatosan havi 20.000 Ft-ra növekszik a családi adókedvezmény igénybevételével elérhető megtakarítás.
TÁRSASÁGI ADÓ
Új fogalom a társasági adó rendszerében – növekedési adóhitel
A Javaslat elfogadása esetén – a vállalkozások növekedésével járó finanszírozási nehézségek enyhítését célzó – merőben új típusú adózási kedvezmény jelenne meg a magyar társasági adózási rendszerben. Ez a kedvezmény az ún. növekedési adóhitel, amelyet az olyan vállalkozások vehetnének igénybe, amelyek adózási előtti eredményében abszolút értékben egyik évről a másikra legalább ötszörös növekedés jelentkezik.
A kedvezmény érvényesítésének további feltételei a következők:
- az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
- az adózó az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
- az adózó, ideértve az adóelőleg-kiegészítésre nem kötelezett adózókat is, az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.
A feltételeknek megfelelő vállalkozások az eredmény-növekmény összegére (azaz a növekedési adóhitelre) jutó társasági adó megfizetésére két év haladékot (részletfizetést) kapnának, így a kedvezményezett időszakban a vállalkozás több forrást tudna az üzleti tevékenység további fejlesztésére fordítani. A várható eredmény-növekmény összegére eső társasági adó 25%-át az adóévet követő első félévben két egyenlő részletben, a tényleges eredmény-növekmény összegére eső társasági adót – figyelemmel a már megfizetett összegre – az adóévet követő év második féléve és az adóévet követő második adóév során hat egyenlő részletben kell megfizetni.
Fontos megkötés azonban a növekedési adóhitel szabályainak alkalmazhatósága szempontjából, hogy az adózás előtti eredmény növekményének számításakor nem vehető figyelembe a kapott osztalék, kapott kamat, vagy kapcsolt vállalkozással folytatott ellenérték nélküli ügyletekre tekintettel elszámolt bevétel.
A növekedési adóhitel kedvezménye már a 2015. évre vonatkozóan is alkalmazható.
Visszatérített bírságok, pótlékok
A Javaslat értelmében az adózók abban az esetben is csökkenthetnék – akár már a 2015. évi – adóalapjukat, ha az adózás rendjéről szóló törvény alapján megállapított jogkövetkezményeket (pl. adóbírság, késedelmi pótlék) az adóhatóság visszatéríti (jelenleg csak az elengedett jogkövetkezmények összegével lehetett csökkenteni az adóalapot).
Progresszív mentesítés
Szintén fontos változás lehet már a 2015. év vonatkozásában is, hogy a külföldről származó jövedelmek esetén bevezetésre kerülne a progresszív mentesítés intézménye, amennyiben a vonatkozó nemzetközi szerződés arra lehetőséget ad. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet a belföldön adóztatható jövedelem adójának megállapításakor figyelembe veszi. Ennek a progresszív mentesítésnek akkor van jelentősége, ha többkulcsos adórendszerről van szó, és így a külföldről származó jövedelem magasabb adókulcs alá „tolhatja” a belföldi jövedelmet.
ÁFA
A Javaslat értelmében 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús esetében alkalmazandó áfa kulcs a jelenlegi 27%-ról 5%-ra csökkenne.
KÜLÖNADÓK
Pénzügyi szervezetek különadója (bankadó)
Összhangban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött egyezséggel, a Javaslat szerint csökkenne a bankok által fizetendő különadó mértéke. A Javaslat értelmében a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,31%-ra, 2017. és 2018. években pedig 0,21%-ra csökkenne azzal, hogy az eszerint megállapított fizetendő bankadó összege nem haladhatná meg a 2015-ben fizetendő bankadó összegét. A 2019. évtől alkalmazandó kulcsok vonatkozásában 2018. október 31-ig kellene a Kormánynak javaslatot tennie.
A Javaslat szerint a 2016. évtől a bankadó alapja is módosulna, így az adó alapját nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszeg után kellene megállapítania a bankoknak.
A forgalmazó és a befektetési alap különadója
Fontos változás, hogy a befektetési alapok különadójának hatálya alól a kockázati tőkealap-kezelők kikerülnének.
KÖZMŰVEZETÉK ADÓ
Adókötelezettség keletkezése
Valamennyi, új nyomvonalon létesített közművezeték esetében az üzembe helyezésüket követő 5 évig nem kell közművezeték adót fizetni. Az adóalanyokat adókötelezettség csak ezt követően terheli. E rendelkezést a 2016. január 1-jét követően üzembe helyezett közművezetékekre lehetne alkalmazni.
Hírközlési hálózatfejlesztés kedvezménye
A Javaslat értelmében azon adóalanyok, amelyek 2016. január 1-jét követően legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést lehetővé tevő hálózatfejlesztést valósítanak meg a meglévő hírközlési vezetékhálózaton, e vezetékszakasz használatbavételét követő 5 évben csökkenthetik az adóalapjukat a fejlesztéssel érintett szakasz méterben kifejezett hosszával.
HELYI ADÓ
A javaslat szerint az önkormányzatok a 2016. évtől kezdve jogosultak lennének olyan helyi adó rendeletet elfogadni, amelyben mentesítik (kedvezményben részesítik) a háziorvosokat a helyi iparűzési adó alól. A mentességre, illetve kedvezményre azok a háziorvosok lennének jogosultak, akiknek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 10 millió forintot nem haladja meg.