A bizalmi vagyonkezelés (BVK) keretében történő kifizetések során a kedvezményezettek nemcsak hozamokból vagy induló tőkéből részesülnek, hanem kölcsön formájában is vagyonhoz jutnak. Ez a lehetőség – bár jogilag megengedett – komoly előkészítést igényel, és számos szabályozási kérdést vet fel. Az Andersen bizalmi vagyonkezelésről szóló szakmai cikksorozatának hatodik részében ezt a témát járjuk körbe.
Kölcsönnyújtás mint ideiglenes vagyonkiadás
A szakmai diskurzusban jellemzően két fő kifizetési forrás kerül előtérbe: az induló tőke és a kezelt vagyon hozamai. Ugyanakkor a BVK hozamaiból és az induló tőkéből történő kifizetéseken túlmenően a vagyonrendelők döntése alapján lehetőség van ideiglenes vagyonkiadás formájában kölcsön nyújtására is a kedvezményezettek részére.
A kezelt vagyonból történő kölcsönnyújtás azonban komoly jogi előkészítést igényel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontja értelmében. A jelenlegi szabályozás alapján a kölcsönnyújtás engedélyköteles pénzügyi tevékenységnek számíthat, amennyiben üzletszerűnek minősül.
A BVK mint kölcsönnyújtó vagy kölcsönbe vevő
Lehetőség van arra is, hogy a kezelt vagyonból kölcsönnyújtásra kerüljön sor a vagyonba tartozó társaságok felé, illetve fordítva: a BVK-ban lévő társaságok is nyújthatnak kölcsönt magának a kezelt vagyonnak. Itt is fontos figyelelemmel lenni az üzletszerűség definíciójára, mely az MNB engedélyköteles tevékenység szempontjából releváns. Amennyiben ugyanakkor az érintett társaságok többségi tulajdonosa a BVK, akkor a csoportfinanszírozásra vonatkozó szabályok lehetnek irányadóak. Ezáltal kivédhető annak kockázata, hogy az MNB az adott konstrukciót jogszerűtlen, engedély nélküli pénzügyi tevékenységként értékelje.
A kölcsön és az adófizetési kötelezettség
A BVK-tól kapott kölcsön összegének vonatkozásában a kedvezményezetteknek (adóköteles) jövedelme nem keletkezik, hiszen a kölcsönt kötelesek visszafizetni a kezelt vagyonnak. Viszont amennyiben a meghatározott kamat mértéke alacsonyabb a piaci szintnél (például akkor, ha kamatmentes), a kedvezményezetteknek kamatkedvezményből származó egyéb jövedelme keletkezik, amely után adófizetési kötelezettségük merülhet fel. A jövedelem alapja pedig a meg nem fizetett piaci kamat összegének 1,18-szorosa, amelyet 15% személyi jövedelemadó (szja) és 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) terhel.
Az Andersen szakértőinek bizalmi vagyonkezelésről szóló cikksorozatában a gyakorlatban tapasztalt tipikus problémákból és dilemmákból válogatunk. A sorozat bevezető része ezen a linken érhető el>>. Az Andersen bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásairól ezen az oldalon lehet bővebben olvasni.