Brexit: megszületett a megállapodás, így adózunk 2021-től

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság 2020. december 24-én, lényegében az utolsó utáni pillanatban, de megegyezésre jutott a 2020. december 31-én lejárt átmeneti időszakot követő együttműködés részleteiről.

A részleteket az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás és annak jegyzőkönyvei tartalmazzák (Megállapodás). A Megállapodás ugyan jelenleg még tervezetnek minősül, mivel az idő szűkössége miatt a hivatalos ratifikációra egyszerűen már nem jutott idő 2020-ban (ez várhatóan 2021. február 28-áig történik meg). Ugyanakkor, a szabályozandó területek jelentősége miatt mind az Európai Unió, mind az Egysült Királyság jóváhagyta a Megállapodás ideiglenes alkalmazását már 2021. január 1-jétől.

Érdekesség, hogy a Megállapodás szövege még változhat és helyenként további részekkel fog kiegészülni, ezért a teljes és végleges szövegezés várhatóan több részletben fog megjelenni 2021. április 30-áig. Fontos, hogy érvényben marad a Kilépési Megállapodás is, és az abban foglaltakat a Megállapodással együtt kell alkalmazni.

A Megállapodás számos területre kiterjed, jelen hírlevelünkben az adózást érintő részeket, tehát a vámokat, az általános forgalmi adót, valamint a társadalombiztosítási járulékfizetés koordinációját érintő fontosabb szabályokat tekintjük át.

Vámok

Az EU és az Egyesült Királyság között az áruk szabad mozgása 2020. december 31-én megszűnt, ennek értelmében az árukat vám elé kell állítani, vámeljárás alá kell vonni, azaz mind export, mind import irányban, valamint tranzit esetén vámkezelni szükséges.

A vámok tekintetében a legfontosabb, hogy a Megállapodás szerint minden árukörre a 0%-os vámtétel alkalmazandó és (néhány kivételtől eltekintve, mint pl. egyes konzerv halkészítmények és alumínium termékek) nem lesznek mennyiségi korlátozások (kvóták) sem.

A 0%-os vámtételt és a kvótamentességet csak a preferenciális származású áruk esetében lehet alkalmazni. Ennek feltétele a preferenciális származás igazolása származásmegjelölő nyilatkozattal (EU, illetve GB származás esetén). A 6.000 euró feletti értékű szállítmány esetén regisztrált exportőr-azonosító (REX) számmal kell rendelkeznie az exportőrnek, amelyet a származásmegjelölő nyilatkozatban fel kell tüntetni.

A kedvezményes elbánás kérelmezhető a behozatalkor a vám-árunyilatkozaton vagy a behozatalt követően is – a behozatal időpontjától számított 3 éven belül visszaigényelhető a megfizetett vám.

A preferenciális származás igazolásának jelentősége miatt az áruk származásának meghatározása fontos lesz már majd a gyártási, előállítási folyamatok során is.

A Megállapodás kitér arra is, hogy viszonossági alapon biztosítják a felek az AEO (Engedélyezett Gazdálkodó) státuszhoz kapcsolódó előnyöket, ezzel is elősegítve a vámadminisztráció csökkentését és az árutovábbítás gyorsítását.

Észak-Írország helyzete a továbbiakban speciális lesz. Nem része az EU vámterületének, mégis az EU-s vámszabályok vonatkoznak a be- és kilépő árukra, azaz az EU-ból érkező import esetén az EU-ban szabad forgalomba helyezett áru után nem kell vámot fizetni (T2L igazolással). Észak-Írország önálló (feladó, kiviteli vagy rendeltetési) vám-országkódot kapott: „XI” jelöléssel.

Általános forgalmi adó

Mivel 2021. január 1-jétől, az átmeneti időszak lejártával az Egyesült Királyság áfa szempontból is harmadik országnak minősül, az ügyleteket ezt követően az exportra és az importra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kezelni, a termékértékesítéseknél ideértve az irányadó vámeljárások betartását is.  Ennek megfelelően, annak ellenére, hogy a Megállapodás 0%-os vámtételeket ír elő, az import áfára vonatkozó kötelezettségeket teljesíteni kell.

A külföldi áfa visszatérítése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az Egyesült Királyságban felszámított áfát a magyar adóalanyok, valamint a Magyarországon felszámított áfát az egyesült királyságban letelepedett adóalanyok a 2021. január 1-jei vagy azt követő teljesítési idejű ügyletek után az EU áfavisszatérítési rendszerében már nem tudják visszakérni. Erre csak a két ország közötti viszonosság alapján lenne lehetőség. A két ország közötti erről szóló megállapodás hiányában a viszonosságot a magyar áfa törvény még nem tartalmazza, de amennyiben ebben megállapodás születne még 2021-ben és az áfa törvénybe is bekerül a külföldi adó visszatérítésének lehetősége az Egyesült Királyság tekintetében, akkor vélhetően annak alkalmazhatósága az egész 2021. adóévre vonatkozni fog.

Fontos, hogy a legkésőbb 2020. december 31-ei teljesítési idejű számlákban felszámított áfa még visszakérhető az EU-s adóvisszatérítési rendszeren keresztül, de a kérelmeket legkésőbb 2021. március 31-éig be kell nyújtani.

Észak-Írország helyzete áfa szempontból is speciális lesz. Az észak-ír adózók új közösségi adószámot kapnak 2021. január 1-jétől, mely a korábbi GB-előtag helyett „XI” betűkkel kezdődik. A vámoknál leírtakkal összhangban, 2021. január 1-je után az észak-írországi termékértékesítések és -beszerzések továbbra is közösségi ügyletnek számítanak, de az új országkód szolgáltatás nyújtásakor és igénybevételekor nem alkalmazható.

Járulékok

A Megállapodás egyik jegyzőkönyve (Jegyzőkönyv) részletes koordinációs szabályokat ír elő az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között.

A Jegyzőkönyv a 24 hónapot meg nem haladó kiküldetések kapcsán speciális szabályokat tartalmaz. Minden tagállamnak jeleznie kell, hogy elfogadja-e magára nézve kötelezőnek a Jegyzőkönyv ezen részét, és csak azon tagállamok és az Egyesült Királyság között lehet majd alkalmazni a kiküldetésekre irányadó 24 hónapos szabályt, amelyek ezt előzetesen elfogadták. Ugyanakkor amíg nem történik meg e tagállamok listájának kihirdetése, a kiküldetésben levő személyekre átmeneti jelleggel továbbra is alkalmazható a mentesség.

Ennek megfelelően véleményünk szerint a korábban kiadott A1-es igazolások továbbra is érvényesek maradnak. Emellett a 2021. január 1-jén vagy azután kezdődő kiküldetések esetén is mentesül a kiküldött a fogadó állambeli járulékfizetés alól, amennyiben a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. Ezen csak az változtatna, ha Magyarország jelezné, hogy a kiküldetésekkel kapcsolatos cikket nem fogadja el magára nézve kötelezőnek.

A folyamatban levő kiküldetések kapcsán azonban fontos kiemelni, hogy a Jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan szabályt, miszerint a részes államok hatóságai közös megegyezésükkel kivételt állapíthatnak meg. Így a 24 hónapos időtartam lejárata után ezen az alapon az Egyesült Királyságot érintő A1-es igazolások hosszabbítása véleményünk szerint nem lesz lehetséges.