Elfogadták a 2011-es adómódosításokat

Nem esküdnénk meg, hogy idén már nem látunk több adótörvény-módosítást, de azért a nagyján remélhetőleg túl vagyunk. Sok apróbb mellett idén ez volt a második nagyobb módosítási hullám, egyelőre meg se mertük számolni, hogy összesen hány adótörvényt és paragrafust láttunk megváltozni.

Az összes 2011-es változásokról
ITT RÉSZLETESEN MINDENT MEGTUDHAT (KATTINTSON!)

Az alábbiakban a végső, névleg „koherencia-módosítóként” számon tartott, tartalmában attól meglehetősen távol álló változtatásokat foglaltuk össze. (Zárószavazás előtti koherencia módosító indítvány keretében elvileg már csak jogértelmezési zavarokat lehetne kijavítani, de úgy tűnik jelen esetben ez nem nagyon számított.) Az adótörvények mellett elfogadták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállításáról szóló jogszabályt és ezzel párhuzamosan az adózás rendjéről szóló törvény módosításait is. Utóbbi esetében a koherencia módosítóban nagyobb változások már nem történtek. A korábban ismertetett módosítókról egyébként itt tájékozódhatnak részletesebben.

Banki különadó –részben nyereségadóvá alakítva

Még alig telt el két hónap a banki különadó hatályba lépése óta, de mindjárt két különböző banki különadóról is beszélhetünk. Az eredetileg megalkotott adónemnek „pénzügyi szervezetek különadója” maradt a neve, míg 2011-től bevezetnek egy új, nyereségtípusú banki különadót is, amelyet a „hitelintézetek különadója” névvel illettek. Utóbbit kizárólag hitelintézeteknek kell majd fizetni, 30%-os mértékkel, a különadó nélküli számított adózás előtti eredmény után. Ugyanakkor ezt teljes egészében le lehet majd vonni az eredeti, mérlegfőösszeg után kiszámított „pénzügyi szervezetek különadójából”. Annak érdekében továbbá, hogy a nyereségadóvá alakítás ne okozzon társasági adóban sem növekedést – hiszen a nyereségadókkal nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni– a törvénymódosítás a hitelintézeti különadó összegét a társasági adóalapban csökkentő tételként engedi majd elszámolni. Apró szépséghibája a javaslatnak, hogy szerintünk ehhez inkább a társasági adóról szóló törvényt kellett volna módosítani.

Banki különadó – módosuló mértékek és adóalap

További meglepő fordulat, hogy megváltoztatták a bankokat és biztosítókat érintő különadó kiszámításának módját és mértékét is. Hitelintézetek esetében a 2010-es szabályok szerint 50 milliárd forint mérlegfőösszegig 0,15%, míg e fölött 0,5% a különadó mértéke, míg 2011-től a felső kulcs 0,53%-ra emelkedik. Cserébe viszont az alábbi tételekkel csökkenthetik a hitelintézetek az adó alapját:

  • Magyar vagy EU tagállambeli adóssal szembeni bankközi hitelből vagy pénzügyi vállalkozásnak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből eredő követelés
  • Magyar vagy EU tagállambeli hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (pl. kötvény)
  • Magyar vagy EU tagállambeli hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény

A fenti módosításokat az alábbi számpélda segítségével illusztráltuk:

(adatok ezer forintban)
Nettó mérlegfőösszeg 500 000 000
Adózás előtti eredmény különadó nélkül 5 000 000
Pü-i szervezetek számított különadója
(0,15 / 0,53%)
2 460 000
Hitelintézeti különadó (30%) 1 500 000
Pü-i szervezetek különadó kedvezménye – 1 500 000
Pü-i szervezetek különadó kötelezettsége 960 000
Adózás előtti eredmény különadó után 4 040 000
Társasági adóalap 2 540 000
Társasági adó (10/ 19%) 437 60

Megváltozott a biztosítók által fizetendő különadó számításának módja is. Ők 2010-ben egységesen az adóalap 6,2%-a után fizetnek adót, ez 2011-től sávossá válik az alábbiak szerint:

Adóalap Mérték
0 – 1 milliárd forint 1,5%
1 – 8 milliárd forint 3%
8 milliárd forint felett 6,4%

Társasági adó – megszűnik a külföldről származó kamat kedvezménye

Mindössze 1 évet élt a külföldről származó kamatbevétel és ehhez rendelhető költségek különbözetéből származó jövedelem 75%-os adómentessége. 2011-től tehát a külföldről származó kamat is a normál szabályok szerint adózik.

Személyi jövedelemadó / TB

A béren kívüli juttatások mellett újabb fogalom került bevezetésre, „egyes meghatározott juttatások” névvel. Ebbe a körbe fognak tartozni az üzleti és csekély értékű ajándékok, az üzleti reprezentáció, a telefon magáncélú használata és a biztosítási szerződés alapján fizetett biztosítási díj címén a magánszemélynek juttatott jövedelmek.

A korábban már beharangozott, évi 300.000 forint összegig feltölthető, eredetileg megújulási kártyának nevezett juttatási forma végül a Széchenyi Pihenő Kártya néven lép hatályba.

Mégsem lesz munkáltatói TB plafon, az ezzel kapcsolatos módosítási javaslatot végül kivették.

Iparűzési adó

Az utolsó napokban igazi tűzijátékot láthattunk a különböző típusú tevékenységek különféle megosztási módszereire benyújtott módosítókból. Az utolsó pillanatban aztán végül visszavonták azt a kormánypárti képviselői indítványt, amely a mobiltelefon-szolgáltatóknak az ügyfelek számlázási címe helyett az adó-vevő állomások szerinti megosztást tette volna lehetővé, illetve amely az adókötelezettség 50%-át mindenképpen a székhelynél tartotta volna. A módosítás legnagyobb vesztesei így a távközlési szolgáltatók székhelyéül szolgáló önkormányzatok lettek (Budapest és Törökbálint), akik tetemes, többmilliárd forintos kiesést lesznek kénytelenek jövőre elszenvedni. Maguk a szolgáltatók – a drasztikus adminisztrációs tehernövekedést leszámítva –akár még jól is járhatnak, hiszen sok önkormányzat területén nincs, vagy csökkentett mértékű az iparűzési adó.

Innovációs járulék

A jövőben kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás után lehet adókedvezményt elszámolni, kizárva így a már-már iparágira duzzadt innovációs járulékközvetítő közhasznú szervezeteket a rendszerből, akik az adóhatóság tapasztalatai szerint legfeljebb névleg vettek részt a kutatásban, főleg a szolgáltatási díjakból visszatartott nyereségszerzés érdekében.

Jövedéki adó

Végül mégis bekerült a “kerekedelmi gázolaj” szabályozása a jövedéki adóról szóló törvénybe. Már nyáron bejelentette a fuvarozók érdekképviseletével folytatott egyeztetést követően a Kormány, hogy a fuvarozó és személyszállító cégek a vásárolt gázolaj jövedéki adójának egy részét visszaigényelhetik. Később aztán mégsem került bele a megbeszélt módosítás a 2011-es adójavaslatok közé, de úgy tűnik a fuvarozók nem adták fel olyan könnyen és végül – ha csak koherencia módosítónak álcázva is – beépítették a törvényjavaslatba a visszaigénylési lehetőséget. Eszerint az érintett körben literenként 6,50 forint jövedéki adót a vásárlást követő 12 hónapon belül vissza lehet ignyelni.

Illetékek

Az Országgyűlés honlapján közölt, az ajándékozási és öröklési illeték korábbi szabályainak visszaállításáról szóló módosító indítvánnyal kapcsolatos szavazási eredmény tévesnek bizonyult, mint utólag megtudtuk még szavazás sem volt erről, így értelemszerűen az egységes javaslatba sem kerülhetett bele – sokak szerencséjére. A parlament.hu-n azóta a hiba javítva is lett.