A kormány az ideinél 5500 milliárd forinttal több adót kíván beszedni jövőre, ami óriási növekmény. Az adásban megpróbáltuk kitalálni, mire számíthatunk a tervezett költségvetés sarokszámai alapján. Vágtató inflációra? Egy komoly ÁFA-emelésre? Vagy a GDP nem várt növekedésére?
2023-as költségvetés tervezete: nem látni, mi a mögöttes logika
Izgalmas adatokra lehet bukkanni a 2023-as költségvetési törvénytervezet indoklásának mellékletében, amelyet nemrég tett közzé a Pénzügyminisztérium. Az irányszámokat vizsgálva ugyanis kiderül, hogy nagyon nagy különbségek vannak az idei és a jövő évi költségvetési bevételi várakozások között. A főbb adóbevételek tekintetében a 2022-es 25 394 milliárd forint helyett 2023-ban 30 976 milliárd forinttal többel tervez a kormány.
Ha az egyes tételeket vizsgáljuk, ÁFA-ból 30 százalékkal (5487 helyett 7100 milliárd), SZJA-ból szintén 30 százalékkal (2867 helyett 3734 milliárd), társasági adóból 35 százalékkal (589 helyett 792 milliárd), jövedéki adóból pedig 13 százalékkal (1296 helyett 1459 milliárd forint) számol nagyobb bevétellel a Pénzügyminisztérium.
Az indoklásból nem derül ki, hogy milyen tényezőket vettek figyelembe a tervezet összeállításakor. A növekedés csak részben magyarázható a jelenleg ismert inflációs pályával, így nem érzékelni, mi volt a mögöttes logika.
Három lehetséges forgatókönyvet látunk kirajzolódni:
- A kormány durván elszálló inflációra számít, és ehhez igazította a 2023-as költségvetés számait.
- Egy komoly ÁFA-emelés jön.
- A GDP a vártnál jóval nagyobb mértékben fog nőni (ennek van a legkisebb esélye).
Ryanair-kormány pengeváltás a légitársaságokra kivetett extraprofitadó miatt
Az elmúlt heteket az újonnan bevezetett légitársasági adó is tematizálja. Az nyilvánvaló, hogy nem ez az intézkedés fogja megmenteni a költségvetést, hiszen 2023-ban mindössze 30 milliárd forintos bevételt vár tőle a kormány. Az adónem bevezetése ennek ellenére meglehetősen nagy hullámokat vetett a sajtóban. Komoly nyilatkozatháború zajlik a kormány és a Ryanair között, amely bejelentette, hogy az újak mellett a már megvásárolt jegyekre is ráterheli visszamenőlegesen az extraprofitadót, vagyis a 3500 forintos tételt.
Erős nyilatkozatok hangzottak el a légitársaság vezérétől, aki egyenesen útszéli rablásnak minősített a kormány lépését. Mi úgy látjuk, hogy a Ryanair nagy szívességet tesz ezzel a kommunikációs háborúval a kormánynak, hiszen ezáltal legalább nem arról beszélünk, ami igazán fontos.
Megemelik a népegészségügyi termékadót
Tovább növelheti az élelmiszerárakat és a hazai élelmiszergyártó cégek problémáit a NETA (népegészségügyi termékadó) emelése. Az állam jövőre már évente közel 80 milliárd forintot kíván beszedni ebből a forrásból.
Ennek kapcsán újra fellángolt a vita, hogy vajon alkalmas-e ez az adónem a kitűzött cél elérésére, vagyis a rossz táplálkozási szokások felszámolására. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint nem, hiszen indoklásuk szerint ezt a remélt hatást semmilyen felmérés nem támasztja alá.
Magyarország jól jár az olajembargóból való kimaradással
Az Eurointelligence nevű kutatóintézet állítása szerint Magyarország évente mintegy 600 milliárd dolláros nyereségre tehet szert azáltal, hogy úgy vetett ki különadót a kőolajágazatra, hogy közben kimarad az orosz olajra vonatkozó uniós embargó alól. A magyar kormány nem erősítette meg az intézet számításait.
Még mindig nem tudni, mi lesz a KATA-val?
Egyre több vélemény lát napvilágot, hogy 2023. január 1-től milyen módon és mértékben kellene megváltoztatni a KATA szabályait. A tények szintjén jelenleg ott tartunk, hogy a kormány eltökéltnek látszik a változtatásra, de konkrét elképzeléseit eddig még nem osztotta meg a nyilvánossággal.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) átalakított formában tartaná meg a KATÁ-t és online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal. A testület javaslata a jelenlegi közel 450 ezres KATA adózói tábort több részre bontaná. Az egyik csoportban azok kerülnének, akik rendeltetésszerűen használják az adózási formát, és akikre egyébként ezeket a szabályokat eredetileg kitalálták. Egy másik csoportba tartoznának azok, akik bár rendeltetésszerűen használják, de az eredeti céltól eltérő módon. A harmadikba csoportba azok kerülnének, akik feltételezhetően visszaélésre használják ezt az adónemet úgy, hogy bújtatott munkaviszonyt lepleznek vele.
A javaslat legnagyobb problémája, hogy nehéz definíciószerűen meghatározni, hogy eredetileg kire találták ki a KATA-t?
Green Deal – Fit for 55: leszavazták a klímacsomagot az EP-képviselők
A podcast első adásainak egyikében már beszélgettünk arról, hogy az Európai Unió 2050-re – a világon elsőként – klímasemlegessé szeretne válni. Ennek szellemében hirdette ki az Európai Bizottság a „Fit for 55” javaslatcsomagot. A gazdasági szereplők számára gyökeres változásokkal és komoly erőfeszítésekkel járó intézkedések közül a karbonvámot és az energiaadó tervezett megújítását érdemes kiemelni.
A képviselők június 8-án, botrányos körülmények között szavaztak az unió történetének egyik legfontosabb klímacsomag több kulcsfontosságú eleméről, és végül elvetették azokat. A döntés lelassíthatja az EU zöld fordulatát.
Mégsem támogatja a kormány a globális minimumadót
Sokszor foglalkoztunk már a globális minimumadóval, aminek bevezetése uniós szinten is döcögve halad, a folyamat kerékkötője most éppen a magyar kormány. Eddig Észtország és Lengyelország gördített akadályokat a megegyezés elé, az észteknek azonban 7 éves mentességet sikerült kialkudniuk, és az uniós támogatások folyósításáért cserébe a lengyelekkel is megállapodtak.
Most hirtelen Magyarország került abba a pozícióba, hogy vétót emeljen. Nem teljesen koherens a magyar kormány álláspontja, hiszen egyik oldalról különadókkal adóztatja a multikat, hogy vegyenek ki nagyobb részt a közteherviselésből, miközben a globális nagy cégekre kivetendő minimumadó kapcsán Magyarország versenyképességének romlásáról beszél.
Szarvasmarhákat árverez a NAV
Összesen 83 egyed, köztük 54 üsző és 29 bika várja új gazdáját az adóhatóság rendhagyó árverésén. Az állatok átlagosan egy-másfél évesek, és összesen körülbelül 32 tonnát nyomnak, becsült összértékük több mint 41 millió forint. Az árverés június 24-én indul, és négy napig tart. Addig bértartóknál vannak, hogy gondos és szakszerű ellátásban legyen részük.
Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://cutt.ly/mKERakA
- YOUTUBE: https://youtu.be/fNZWmk2UEKE
- APPLE PODCAST: https://cutt.ly/WKERfWE
- PODPAD: https://cutt.ly/2KERjW8
- SOUNDCLOUD: https://cutt.ly/CKERl6d
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/