2023. július 1-jén gyökeres változások lépnek életbe a magyarországi hulladékgazdálkodás területén. Ekkor kezdi meg működését a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR rendszer), amely az úgynevezett körforgásos termékekhez kötődően új díjfizetési kötelezettséget és jelentős adminisztrációs terhet ró az érintettekre.
Az Országgyűlés 2022 decemberében fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek az Európai Unió hulladékgazdálkodási irányelveinek való megfelelést célozzák. A végrehajtáshoz szükséges részletszabályok kormányrendelet (EPR rendelet) formájában ez év márciusában jelentek meg.
Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának a része. A kormány kiemelt célja, hogy hazánkban ez a folyamat minél gyorsabban végbe menjen, és a magyar gazdaság egy olyan működési modellre térjen át, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a hulladék a lehető legnagyobb arányban hasznosul újra nyersanyagként.
A koncepció központi elemét képezi a kiterjesztett gyártói felelősség fogalma, amely azt jelenti, hogy az úgynevezett körforgásos termékek életciklusa kapcsán a hulladékkezelés (begyűjtés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás) felelőssége és költsége a gyártókat, illetve külföldi előállítás esetén az első belföldi forgalomba hozókat terheli. A körforgásos termékek körébe tartoznak többek között a csomagolások, az egyszerhasználatos műanyagtermékek, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncsok, irodai és reklámhordozó papírok, egyes textiltermékek, fabútorok, valamint a sütőolajok és zsírok. Ez a halmaz jelentős átfedésben van a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékekkel, de az átfedés nem teljes.
Az EPR-rendszer (Extended Producers Responsibility) 2023. július 1-jén élesedik. Ezzel egyidejűleg kezdi meg operatív tevékenységét az a koncessziós társaság, amely a termékekből képződő hulladékok átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását végzi. Ezt a szerepet a MOL leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. tölti be, ebben az értelemben ő felelős az EPR-rendszer működéséért.
Az érintett gazdálkodó szervezeteket az EPR-rendszerben alapvetően három kötelezettség terheli. Az első az, hogy a körforgásos termékekkel végzett tevékenységük megkezdését megelőzően kérelmezniük kell az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (kormányhivataloknál) a nyilvántartásba vételüket. Erre a már működő gyártóknak és a forgalmazóknak eredetileg 2023. május 1-jéig volt idejük.
A második kötelezettség, hogy a vállalkozásoknak az EPR-rendszerrel kapcsolatos tevékenyégükről folyamatos és részletes nyilvántartást kell vezetniük (termék kódok, termékmozgások, volumen, stb.), ráadásul telephelyenként. Ez a negyedéves-adatszolgáltatással együtt jelentős többlet-adminisztrációs terhet jelent számukra, és sok esetben a belső információs és nyilvántartási rendszerük átalakítását igényli.
A harmadik kötelezettséget a rendszer finanszírozási alapját jelentő úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj jelenti (EPR-díj). A 2023. június 2-án megjelent minisztériumi díjrendelet alapján ennek mértéke számos termékcsoport esetében sokszorosan meghaladja a környezetvédelmi termékdíjét.
Fontos kiemelni, hogy a szabályozás szerint a jelenleg hasonló jellegű kötelezettségekkel létező környezetvédelmi termékdíj az EPR-rendszer indulása után is megmarad úgy, hogy a termékdíjnak már nem kell a hulladékgazdálkodási tevékenységre fedezetet biztosítania. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő termékdíj csökkenni fog, vagy számos termékcsoport esetében meg is szűnik majd azáltal, hogy a termékdíj-kötelezettségből levonható lesz az EPR-díj.
Az szabályozási hullám nem áll le július 1-jével. Fél évvel később, 2024. január 1-jétől érkezik a visszaváltási rendszer, amelynek keretében az italpalackok esetében lényegében egy új betétdíjas megoldást vezetnek be.