Frissítés: a beadott módosító indítványok alapján a cikkben tárgyalt rendelkezések kikerültek az őszi adócsomagból.
A 2023-as őszi adócsomag alapján 2025-től több fontos jogszabályváltozás várható a társas vállalkozók és egyéni vállalkozók kötelezettségei kapcsán.
Megváltozna a minimálbér definíciója és kivezetnék a 112,5%-os adóalapot
A javaslat szerint 2025-től egyszerűsítenék a biztosított társas vállalkozók és egyéni vállalkozók minimum járulék alapjára vonatkozó szabályozást, amely alapján a járulék alapját minden esetben a minimálbér figyelembevételével lenne szükséges megállapítani. Tehát megszüntetnék azt a rendelkezést, hogy a garantált bérminimum vonatkozásában szükséges minimum társadalombiztosítási járulékot fizetnie a társas vállalkozónak és egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ezen rendelkezést a fentnevezett vállalkozók kapcsán alkalmazandó minimum szociális hozzájárulási („szocho”) adóalap meghatározása vonatkozásában is leköveti a jogszabály módosítási javaslat. Továbbá szintén kivezetnék a 112,5% adóalapnövelő tételt, tehát a minimum szociális hozzájárulási adóalapot a minimálbér 100%-án kellene a továbbiakban meghatározni. Ennek megfelelően a társas vállalkozók és egyéni vállalkozók a módosítás alapján még akkor is 25%-os megtakarítást érhetnének el a havi társadalombiztosítási és szocho kötelezettségek kapcsán, ha keresetük nem éri el a minimálbért.
A fentieket számszerűsítve a jelenleg alkalmazandó minimálbért és garantált bérminimumot figyelembe véve, egy középfokú iskolai végzettséget igénylő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a minimum tb és szocho kötelezettségek a következőképpen módosulnának (feltételezve, hogy nem vesz igénybe semmilyen kedvezményt):
| Kötelezettség megnevezése | 2023-ban | 2025-ben (havi, éves) |
| Társadalombiztosítási járulék | Havi 54 834 Ft, évi 658 008 Ft | Havi 42 920 Ft, évi 515 040 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó | Havi 43 349 Ft, évi 520 188 Ft | Havi 30 160 Ft, évi 361 920 Ft |
| Összesen | Havi 98 183 Ft, évi 1 178 196 Ft | Havi 73 080 Ft, évi 876 960 Ft |
Tekintve, hogy a minimálbér rendszerint évről-évre növekszik, a fenti számok 2025-ben már várhatóan magasabbak lesznek.
Az egyéni vállalkozók esetében 2025-től azonban teljesen megszüntetnék a társadalombiztosítási járulékalap jövedelemhez kötését, azaz kizárólag a minimálbér után kellene megfizetniük a járulékokat. Tehát ha egy egyéni vállalkozó 12 millió Ft-ot keres éves szinten, akkor is csak fixen a fenti járulékterheket kellene megfizetnie. Ezzel szemben a jelenlegi rendszerben egy átalányadózó esetén negyedévente szükséges figyelni, hogy mikor haladja meg az adóköteles jövedelme (tehát a jelenleg adómentes, 1 392 000 Ft-ot meghaladó jövedelem) a görgetett járulékalapját és az afeletti rész után már a 18,5% -os társadalombiztosítási járulékot kell megfizetnie (a jövedelmét terhelő 13% szocho és 15% szja megfizetése mellett).
Nem főállású egyéni vállalkozók járulékkötelezettsége
A javaslat szerint a nem főállású egyéni vállalkozók és átalányadózó egyéni vállalkozók (pl. 36 órás munkaviszonyban állók, nappali tagozatos képzés mellett vállalkozók) esetében 2025-től a társadalombiztosítási járulék alapja a mindenkori minimálbér 30 százaléka lenne. Tehát a jövedelemtől függetlenül – a jelenlegi 232 000 Ft-os minimálbér figyelembevételével – havonta 12 876 Ft társadalombiztosítási járulékkötelezettséget kellene fizetniük. Tekintve, hogy ez esetben sem lenne a ténylegesen megkeresett jövedelemhez kötve a járulék a mellékállásúaknak akkor is csak ennyit kellene fizetniük, ha adóköteles jövedelmük meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát. Ugyanakkor a jogszabálymódosítás ezen rendelkezést nem vezette át a szociális hozzájárulási adó tekintetében, ennek megfelelően a szocho-t továbbra is a személyi jövedelemadó köteles jövedelem tekintetében lenne szükséges megfizetni.
Adminisztrációs egyszerűsítés az egyéni vállalkozók részére
Az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján készítené el a negyedéves társadalombiztosítási járulék bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak lehetősége lenne kiegészíteni, javítani. Ha ennek nem tesz eleget, úgy kellene tekinteni, mintha a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetértene. A tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősülne, mely alapján a NAV előírná a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.
A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan az egyéni vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adót is évente kellene elszámolni. Ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy év közben negyedévente meg kell állapítani az adóelőleget, amit a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kellene megfizetni, majd a NAV által kiajánlott bevallás tervezetben kellene bevallani, illetve elszámolni a befizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség különbözetével. A szocho esetében is a tárgyévet követő év május 20-áig kellene eleget tenni az esetleges különbözet befizetésének.
További egyszerűsítés, hogy az egyéni vállalkozóknak nem kellene pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet vezetni, azaz nem kell megtanulniuk az egyszeres könyvvitel szabályait. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozóknak elegendő lenne bevételi és költségnyilvántartást, míg az átalányadózóknak csupán egy bevételi nyilvántartást kellene vezetniük (akár excelben). A fentiek következtében lehetséges tehát, hogy tényleg igazzá válik az az állítás, hogy egy átalányadózó egyéni vállalkozónak nem szükséges könyvelőre is költenie, meg tudja oldani saját maga is a vállalkozásával járó adminisztrációt.