Nem alkotmányellenesek a védettségi igazolvánnyal járó többletjogok – mondta ki az Alkotmánybíróság a hét elején a honlapján közzétett döntésében.
Mintegy ezer olyan indítvány érkezett a testülethez, amelyek a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendelet (484/2020. (XI. 10.)) védelmi igazolványokkal kapcsolatos rendelkezéseit támadták.
Ezek értelmében a koronavírus járvánnyal kapcsolatos oltási program indulását követően védettségi igazolványra szereztek jogosultságot azok, akik felgyógyultak a betegségből vagy védőoltást kaptak. A védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek a kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.
Az indítványozók szerint ezek a rendelkezések hátrányosan, a diszkrimináció tilalmába ütköző módon különböztették meg azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük nyomán nem kaphattak védettségi igazolványt, ami súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.
Október 19-én közzétett határozatában az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat elutasította. A testület megállapította, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. A koronavírus-járvány leküzdése ennek legitim céljaként fogadható el, áll az indoklásban.
A testület szerint a jogalkotó eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a járványhelyzet alakulását nyomon követve rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét.
Az Alkotmánybíróság a vizsgálat során megállapította, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik nem vették fel az oltást vagy nem estek át a fertőzésen. Ebből kifolyólag a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába, vagyis nincs szó diszkriminációról.
Az Alkotmánybíróság a szóban forgó kormányrendeletet abban a tekintetben is megvizsgálta, hogy annak rendelkezései sértik-e az önrendelkezési jogot. Mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, a testület megállapította, hogy nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az önrendelkezési jog között sem.
Dr. Fehérvári Szilvia, partner írása.
Forrás: Alkotmánybíróság