Hiába fogadták el nyáron, év végén át kell írni a 2023-as költségvetést

Gyengélkedő forint, szárnyaló energiaárak, vágtató infláció, felforgatott adórendszer, elhalasztott nagyberuházások, új állami támogatási programok és családpolitikai intézkedések. Nem csoda, hogy decemberben teljesen át kell írni a jövő évi költségvetést, amit júliusban egyszer már megszavazott az Országgyűlés.

„Mondd, ki az a perverz, aki ma hosszú távra tervez!?”

Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 23-án, a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetést a megváltozott körülményekre tekintettel át kell írni. Szavai szerint 2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni, és a több éves adócsökkentésekhez csak 2024-től lehet majd visszatérni. Ezt erősítette meg Orbán Viktor az Országgyűlésben az őszi ülésszak nyitányán elmondott felszólalásában, amikor arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetést decemberben fogják csak véglegesíteni. Egyebek között azért, mert új családpolitikai intézkedéseket terveznek.

Euróban és dollárban is befizethető lesz az iparűzési adó

A Magyar Közlöny szeptember 26-i számában megjelent kormányrendelet szerint a 2023. január 1-jétől esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó euróban és dollárban is befizethető. Az irány alapvetően jó, de van vele egy komoly probléma.

Az intézkedés alapján ugyanis a következő a helyzet:

Ha egy vállalkozás euróban vagy dollárban vezeti a könyveit, és a végén kiszámolja, hogy mennyi a nyeresége, illetve az arra jutó adó, aztán ezt átszámítja forintra, majd azt a forintot aznapi árfolyamon visszaszámítja pl. euróra, akkor annak az árfolyamnak semmi köze nem lesz ahhoz az árfolyamhoz, amivel egyébként a könyvvezetés pénzneme szerint zárt december 31-én.

A kérdés az, hogy ilyen feltételekkel ki fog élni ezzel a lehetőséggel?

A Billingo statisztikái szerint 2,5-szeresére nőtt a katások által kiállított számlák összértéke augusztusban

Érdekes adattal állt elő a Billingo. A cég kimutatásai szerint ugyanis az online számlázójukat használó katás vállalkozók augusztus végén alaposan belehúztak a számlázásba. Míg januártól júliusig havonta átlagosan 14,6 milliárd forint volt a kiállított számlák összértéke, addig augusztusban közel 36,5 milliárd forint értékben számláztak a billingós katások. Ez 21,9 milliárd forintos, azaz 2,5 szeres növekedést jelent az előző hónapok átlagához képest – olvasható a cég közleményében.

Az ellenzék az alkotmánybíróságot kéri a KATA-törvény megsemmisítésére

A Momentum vezetésével az ellenzéki pártok együttesen azzal a kéréssel fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület semmisítse meg a sokat bírált KATA-törvényt. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló új törvény elfogadása és kihirdetése is alkotmánysértő volt, mert a több százezer érintettnek nem volt elég ideje felkészülni a nyáron elfogadott új jogszabályra.

Szkeptikusak vagyunk a tekintetben, hogy a kezdeményezés célt ér.

Energiaipari különadó kivetését tervezi az EU

Az energiaiparban keletkező rendkívüli nyereségét megadóztató, úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egymás közti megosztására ösztönzi az Európai Bizottság a tagállami kormányokat egy jogszabálytervezetben. Az intézkedés a kőolaj, a földgáz és a szén területén tevékenykedő vállalkozásokat érinti. Úgy tűnik, az Európai Bizottság végül magáévá tette a magyar kormány különutas adópolitikáját.

A Netflix érdekes egyezséget kötött az olasz adóhatósággal

Az olasz adóhatóságok a közelmúltban innovatív és egyedülálló megközelítést alkalmaztak abban a kérdésben, hogy a digitális gazdaságban tevékenykedő külföldi vállalat létrehozott-e állandó telephelyet Olaszországban. A milánói ügyészség nemrégiben kiadott nyilvános közleménye bejelentette, hogy a Netflix Inc. egyezséget kötött az adóhatósággal azon az alapon, hogy a kizárólag az olasz ügyfelek számára streaming szolgáltatás nyújtására használt szerverhálózat rendelkezésre állása “állandó telephely” létrehozásával telephelynek minősül.

Ez a fejlemény annak a jele, hogy a telephely fogalma folyamatosan változik, egyre képlékenyebbé és bizonytalanabbá válik. Az adóhatóságok egyértelműen arra törekszenek, hogy kiterjesszék a telephely értelmezését, és hozzáigazítsák azt ahhoz, ahogyan a vállalkozások az évek során megváltoztak, különös tekintettel az online és digitális gazdaság robbanásszerű fejlődésére.

Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/

Fotó forrása: Koszticsák Szilárd / MTI