A Kormány 2015. október 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatát (a továbbiakban: Javaslat). A Javaslat tartalmazza a számviteli törvényt érintő változásait változásokat (összefoglalónk elérhető: itt), továbbá az IFRS-ek alkalmazása miatt szükséges adótörvény változásokat is, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.
A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI
Az IFRS-ek bevezetése miatt szükségessé válik a helyi adókról szóló törvény módosítása is annak érdekében, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok is egyértelműen meg tudják határozni az iparűzési adó alapjukat és adókötelezettségüket.
Valamennyi alább részletezett helyi adót érintő változás kizárólag a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adóalanyokra vonatkozik.
Nettó árbevétel fogalma
A Javaslat az általános szabályok szerinti nettó árbevételnek alapvetően az IAS 18 Bevételek című standard alapján elszámolt bevételt tekinti. Tekintettel arra azonban, hogy a hivatkozott standard alapján elszámolt bevételek nem teljesen egyeztethetők meg a számviteli törvény nettó árbevétel fogalmával, a Javaslat szerint egyebek között a következő tételeket helyi iparűzési adó szempontból szintén nettó árbevételnek kellene majd tekinteni:
- nem szokásos tevékenység során értékesített termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódóan elszámolt egyéb bevétel (folytatódó és megszűnő tevékenységből egyaránt),
- bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt tárgy valós értéke,
- a nem számlázott, utólag adott, bevételként figyelembe nem vett engedmény összege,
- közvetített szolgáltatás bekerülési értéke, ha bevételként nem vették figyelembe.
ELÁBÉ, anyagköltség és közvetített szolgáltatások
Az árbevétel szabályozásához képest kevesebb eltérés van az IFRS és a magyar számviteli szabályok között az ELÁBÉ-t, anyagköltséget, és a közvetített szolgáltatásokat illetően. A Javaslat által e tételek tekintetében megfogalmazott módosítások (pl. utólag adott engedményekhez kapcsolódóan) a különbségek közömbösítésére szolgálnak.
IFRS-ekre való áttéréshez kapcsolódó speciális szabályok
A Javaslat értelmében az áttérés adóévének és az azt követő adóévnek az adóalapja nem lehet kisebb, mint az áttérést megelőző adóév adóalapja. Ha az új szabályok alapján kalkulált adóalap mégsem éri el az áttérést megelőző adóév adóalapját, akkor az áttérés adóévében az utóbbi összegre tekintettel kell az iparűzési adókötelezettséget megállapítani (minimum adóalap).
Tekintettel arra azonban, hogy nem csak az IFRS-ekre való áttérés ténye okozhatja az adóalap csökkenését, az adóalanyok kérelmezhetik, hogy ne a minimum adóalap után, hanem ha az kisebb, a magyar számviteli szabályok alapján megállapított adóalap után fizessenek iparűzési adót. A kérelmet az adott évre szóló bevallással egyidejűleg kell az adóhatóságnak benyújtani.
A fentiektől függetlenül az áttérés évében és az azt követő adóévben az iparűzési adóelőleget az áttérést megelőző adóév adókötelezettsége alapján kellene megfizetni, ha az meghaladja az áttérés éve és az azt követő év iparűzési adókötelezettségének összegét.
Az áttéréshez kapcsolódóan a Javaslat speciális adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. E szerint az áttérést megelőző adóévről benyújtott társasági adóbevallásban az adózóknak adatot kell szolgáltatniuk az áttérést megelőző adóév nettó árbevételével, az azt csökkentő költségekkel és ráfordításokkal összefüggésben.
A TÁRSASÁGI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI
A Javaslat rögzíti, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok a társasági adókötelezettségüket az IFRS-ek szerinti beszámoló adatai alapján állapítja meg azzal, hogy az IFRS-ek alkalmazása miatt az adóalanyok nem élvezhetnek előnyt, valamint nem érheti őket hátrány azon adóalanyokkal szemben, akik továbbra is a számviteli törvény alapulvételével határozzák meg az adókötelezettségüket.
Valamennyi alább részletezett társasági adót érintő változás kizárólag a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adóalanyokra vonatkozik.
Korrigált adózás előtti eredmény
A bevételek és ráfordítások eltérő elszámolásából eredően a Javaslat számos olyan adózás előtti eredmény-módosító tételt tartalmaz, amelyek célja e különbségek semlegesítése.
Ez alapján az IFRS-ek szerint készített beszámoló adózás előtti eredményét (megszűnő és folytatódó tevékenység adózás előtti eredménye együttesen)csökkentené többek között:
- az iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges nyereségadó ráfordításként elszámolt adóévi összege,
- sport- és színháztámogatás nyereségadó ráfordításként elszámolt összege (kivéve a kiegészítő támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást),
- a fejlesztési adókedvezmény adózás előtti eredmény javára elszámolt összege,
- a számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása miatt az eredménytartalék csökkentés összege.
Ezzel párhuzamosan az IFRS-ek szerint készített beszámoló adózás előtti eredményét (megszűnő és folytatódó tevékenység adózás előtti eredménye együttesen) növelné többek között:
- a fejlesztési adókedvezmény adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
- a számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása miatt az eredménytartalék növelés összege.
Az IFRS-ek szerinti adózás előtti eredmény, valamint a fentiekben említett módosító tételek adnák a Javaslat szerint a korrigált adózás előtti eredmény összegét, amely alapvetően a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménynek lenne megfeleltethető. A Javaslat további, a korrigált adózás előtti eredményt módosító tételeket is tartalmaz, amelyek az egyes beszámoló-készítési módszerek közötti áttéréshez kapcsolódóan kellene az adóalanyoknak alkalmazniuk.
Eszközökhöz kapcsolódó speciális szabályok
Jelentős eltérés van az eszközök bekerülési értékének megállapítására, értékcsökkentésére és értékelésére vonatkozó szabályokban az IFRS-ekben és a számviteli törvényben. Az ebből eredő adózási különbségek megszüntetése érdekében a Javaslat számos speciális rendelkezést tartalmaz a társasági adó vonatkozásában. Ilyen különös szabály többek között, hogy:
- társasági adó szempontból nem része az eszköz bekerülési értékének a jövőbeli leszerelés költsége (az IFRS-ek szerint a leszerelési költség a bekerülési érték részét képezi),
- társasági adó szempontból az átértékelési modell alapján értékelt eszközök valósérték-változásait a bekerülési értékben nem szabadna figyelembe venni,
- a valós érték modell alkalmazása miatt az adózás előtti eredmény javára vagy terhére elszámolt tételek eredményre gyakorolt hatását ki kellene szűrni,
- társasági adó szempontból az IFRS-ek szerint nem értékcsökkenthető eszközök esetében is elszámolható terv szerinti értékcsökkenés (feltéve, ha a bekerülési érték modell egyébként értékcsökkenés elszámolását tenné lehetővé),
- az apportként kapott eszköz bekerülési értéke társasági adó szempontból a létesítő okirat szerinti érték lenne az IFRS-ek alapján bekerülési értéknek tekinthető valós érték helyett.
Társaságiadó-előlegfizetés, adatszolgáltatás
A Javaslat értelmében az áttérés évét követő adóévre fizetendő társaságiadó-előleget az áttérést megelőző adóév társasági adókötelezettsége alapján kellene meghatározni, ha az meghaladja az áttérés évének társasági adókötelezettségét. Nem lehetne adóelőleg-mérséklési kérelmet benyújtani az áttérés évében esedékes, és az azt követő év első hat hónapja során esedékes adóelőlegekre vonatkozóan.
Az áttérés évében és az azt követő adóévben az adóalanyoknak negyedévente adatot kellene szolgáltatni a várható éves adózás előtti eredményéről, adóalapjáról és fizetendő adójáról.
Az adóalanyoknak továbbá, az áttérést évét megelőző adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásában adatot kellene szolgáltatnia az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott társasági adókötelezettségéről (adózás előtti eredményről, korrigált adózás előtti eredményről, adóalap-módosító tételekről).
Társasági adókötelezettség
A Javaslat szerint az amennyiben az új szabályok alapján megállapított társasági adó összege az áttérés évében és az azt követő évben nem éri el az áttérés évét megelőző adóév társasági adójának összegét, az említett két évben a fizetendő társasági adónak az utóbbi összeg tekintendő.
Amennyiben azonban az áttérés évében és az azt követő adóévben a számviteli törvény figyelembe vételével megállapított társasági adókötelezettség kevesebb, mint az áttérés évét megelőző adóév adókötelezettsége, a Javaslat szerint az adózók az adott évi bevallásban kérelmezhetnék, hogy fizetendő adónak az előbbi összeget lehessen tekinteni.
A REKLÁMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA
A Javaslat rögzíti, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót képező reklámadó-alany esetén az iparűzési adótörvényben definiált nettó árbevételt kell nettó árbevételnek tekinteni.