Ismét módosultak a 2011-es adótörvények

Szerencse, hogy nem esküdtünk meg, hogy idén már nem látunk több adótörvény-módosítást, mert alig száradt meg a festék a 2011-es adókülönszám kiadványokon, máris itt vannak az újabb módosítások.  Az Országgyűlés december 13-án a 2011-es költségvetés megalapozó „salátatörvényben” több adótörvény-módosítást is elfogadott, melyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük. 
Személyi jövedelemadó

•    A magánnyugdíj-pénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánszemélyek esetében a magánnyugdíj-pénztári hozam felvétele mentes lesz a személyi jövedelemadó alól, továbbá legfeljebb 300.000 Ft értékig további adókedvezmény lesz érvényesíthető ha a hozamot a magánszemély nem veszi át, hanem azt egy önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett nyugdíjszámlájára utaltatja.

Apró jogalkotási „érdekesség”, hogy a Kormány 2010. december 15-én megjelent 1281/2010-es határozata szintén rendelkezik arról, hogy mi adóköteles és mi nem, ott viszont a közvetlen felvételt a jogszabály adókötelesnek tekinti. Mivel kormány határozat nem írhat felül törvényi rendelkezést, nem is igazán értjük a jogszabály ezzel kapcsolatos célját és rendelkezéseit.
•    A külföldi juttatótól magyar foglalkoztatóval fennálló jogviszonyra tekintettel kapott jövedelmet (pl. tárgyi ajándék, részvényopció, stb.) 2011-től nem terheli társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, hanem az után a magánszemélynek eho fizetési kötelezettsége lesz. A korábbi szabályok szerint a magyar foglalkoztató átvállalhatta a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a magánszemélytől, és az átvállalással kapcsolatban nem keletkezett a magánszemélynek jövedelme. Az Szja törvény módosítása értelmében amennyiben a foglalkoztató átvállalja az eho összegét, azt sem kell a magánszemély jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni, feltéve, hogy bizonyos adminisztratív feltételek teljesülnek.

•    2011-től egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel is, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet (az eredeti javaslat szerint csak a hasonló feltételeknek megfelelő, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvény tartozott ebbe a kategóriába).

•    Az adóalap-kiegészítés (vagyis a szuperbruttósítás) fogalmából kikerül a társadalombiztosítási hozzájárulásra, illetve egészségügyi hozzájárulásra való utalás, és az a jövedelem után 27%-kal megállapított összeg lesz.

•    A személyi jövedelemadó 1 százaléka a jövőben felajánlható lesz a Magyar Kármentő Alap számára is.

•    Átmeneti kedvezményként kedvezőbb adózási feltételek mellett (10%-os adó) lehet majd leadózni az ellenőrzött külföldi társaságokban, külföldi társaságokban realizált tőkejövedelmeket. Az adóamnesztia kapcsán hamarosan külön cikkben is jelentkezünk.

Társadalombiztosítás

•    A módosítás meghatározza a külföldi foglalkoztató járulék-bevallásának adattartalmát.

•    A Tbj-t érintő (korábban is elfogadott) változásokat a 2011. január 1-jén, és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. december 31-én hatályos járulékkulcsokat kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

Eho

•    A módosítás egyértelművé teszi, hogy a korábbi adócsomag eho-t érintő rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkeztetett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

•    szintén nem terheli eho kötelezettség a magánnyugdíjpénztári hozamot.

Helyi iparűzési adó

Ismét módosították a vezetékes és a vezeték nélküli távközlési tevékenységet folytatók esetében a 2011-re alkalmazandó iparűzési adó megosztásának szabályait.

•    Legfontosabb változás, hogy a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző cégek 2011-ben még a 2010-es telephely szabályok alapján oszthatják meg iparűzési adóalapjukat. Ez lényegében a székhely és mindössze pár telephely közötti megosztásra egyszerűsíti a kalkulációt.

•    Vezetékes szolgáltatók esetében már 2011-től bevezetésre kerül az előfizetők földrajzi megoszlása szerinti megosztás, de a módosítás szerint nem árbevétel-arányosan, hanem a szolgáltatás teljesítésének tényleges helye szerint, az előfizetők számának arányában kell majd azt meghatározni. Ezzel kapcsolatos további módosítás, hogy a nagyszámú önkormányzati bejelentési kötelezettség miatt nem vethető ki mulasztási bírság, ha a bejelentkezési kötelezettségét a társaság csak a bejelentkezésre nyitva álló határidő (2011. január 15.) utolsó napját követő 45. napig (vagyis 2011. március 1.) teljesíti.

•    2012-től a vezeték nélküli szolgáltatók is kénytelenek áttérni a számlázási cím szerinti megosztásra, és ők sem árbevétel-arányosan, hanem a díjat utólag fizető (vagyis nem feltöltőkártyás) előfizetők száma arányában kell majd kiszámítaniuk. Nem teljesen világos a megfogalmazásból, hogy üzleti előfizetők is egy előfizetőnek fognak számítani, vagy pl. az egyes munkavállalókhoz tartozó telefonszámok külön számítanak. Emiatt  egyáltalán nem lennénk meglepve ha a fentiekkel kapcsolatban még további fejlemények lennének, arról nem is szólva, hogy a kérdés mögött egyes önkormányzatok között húzódó komoly érdekkonfliktusok is állnak.

Különadók

•    A távközlési vállalatok esetében 100 millió Ft helyett 500 millió forint adóalapig lesz az adókulcs 0%.

•    Az energiaellátókra is progresszív adótábla kerül bevezetésre, és az egységesen 1,05%-os különadó helyett, 5 milliárd forintig 0,3%, fölötte pedig 1,05% lesz az adó mértéke.

•    Az uniós támogatási források kihelyezését végző, törvényben meghatározott pénzügyi vállalkozást nem terheli 2011-ben pénzügyi szervezetek különadója.