Jelentős adóreform készül az Egyesült Államokban – lehetséges hatással Magyarországra is

A közelmúltban az amerikai foglalkoztatási tervvel („American Jobs Plan”) egyidejűleg Joe Biden amerikai elnök egy átfogó adóreformot („Made in America Tax Plan”) is javasolt, amelynek célja többek között egy olyan társasági adóreform megvalósítása, amely megoldást nyújthat a multinacionális vállalatok nyereségátcsoportosító gyakorlatának és az offshore-ösztönzők kezelésére, valamint az amerikai és a külföldi vállalatok közötti versenyfeltételek kiegyenlítésére.

A részletek jelenleg még nem teljesen ismertek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Biden elnök nemcsak az amerikai adórendszer jelentős megváltoztatását javasolja, hanem egy átfogó nemzetközi adóreform megvalósítását is (mely összhangban áll az OECD által javasoltakkal is).

Az amerikai adóreformnak közvetett hatása is lehet Magyarországra, tekintettel arra, hogy Biden elnök javaslatai között szerepel, hogy egy megfelelő szinten meghatározott minimumadóról szülessen nemzetközi egyezség, mely ösztönözné az egyes országokat az Egyesült Államokhoz hasonló minimumadók bevezetésére.

A Biden-féle adóreformmal együtt új lendületet kaphat az OECD globális társasági minimumadó javaslata is, melyen a nemzetközi szervezet már 2019 óta dolgozik a káros adóverseny elleni kihívások kezelése érdekében. Az OECD által javasolt adómérték egyelőre nem végleges, a különböző nyilatkozatokban legtöbbször 12,5%-ot említenek, azonban a tervezett amerikai adóreform hatására ez az adómérték akár magasabb is lehet. Az OECD-javaslat lényegi jellemzői a jelenlegi formájában a következők:

  • Az OECD-tervek szerinti minimumadó alapjának meghatározása a végső anyavállalat számviteli előírásain alapulna, meghatározott korrekciókkal kiegészítve.
  • Az OECD-minimumadó rendszere számos adót magában foglalna, Magyarország esetében a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó is idetartozna.
  • Ha a leányvállalattól beszedett adó nem éri el a meghatározott minimum szintet, úgy a különbözetet főszabály szerint az anyavállalat országa lesz jogosult beszedni az anyavállalattól.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs – és OECD-viszonylatban is alacsonynak számít a magyar adókulcs –, a globális minimumadó esetleges bevezetése Magyarországra nézve hátrányokkal járhat: előfordulhat, hogy hazánknak felül kell majd vizsgálnia a 9%-os társasági adókulcsot, vagy hogy megfeleljen az OECD által javasolt követelményeknek, a helyi iparűzési adó szabályait kell majd átalakítani.

A globális minimumadó mellett a további fontos pontok szerepelnek a Biden-javaslatban:

  1. A társasági adó mértékének 28%-ra történő emelése

A javaslat szerint a társasági adókulcs 21%-ról 28%-ra emelkedik a magasabb amerikai társasági adóbevétel elérése érdekében.

2. Globális minimumadó az amerikai multinacionális vállalatok számára – felülvizsgált GILTI-rendszer

Jelentős változások várhatók a jelenleg hatályos amerikai minimumadó-szabályozás („global intangible low taxed income – GILTI”) rendszerében, amelyet 2017-ben vezetett be az előző amerikai elnök, Donald Trump:

  • A GILTI adókulcsa társasági adóalanyok esetében 10,5%-ról 21%-ra emelkedne.
  • A minimum adószintet országokra lebontva határoznák meg, ellentétben az eddigi gyakorlattal, mely összesítve, globális szinten határozta meg a GILTI adóalapját.
  • A külföldi eszközök első 10 százalékos hozamának adómentessége megszüntetésre kerülne.

3. A könyv szerinti jövedelem minimumadója („Minimum book tax”)

Az adóreform 15%-os társasági minimumadót vetne ki a nagy, multinacionális vállalatok könyv szerinti jövedelmére (vagyis arra az összegre, amelyet a társaságok a befektetőik részére történő jelentésekhez használnak), amennyiben az általuk fizetendő adó nem éri el a minimális adókulccsal kiszámított összeget.

4. Kapcsolt vállalkozások közötti kifizetések

A tervek között szerepel az is, hogy az Egyesült Államokban bizonyos, kapcsolt felek történő kifizetések nem lennének levonhatók, ha azokat olyan országok felé teljesítik, amelyek nem fogadják el a minimális társaságiadó-kulcsot.

5. Az amerikai szervezetek adóparadicsomokba történő székelyáthelyezésének megakadályozása

Az elnök javaslatával meg kívánja erősíteni az inverzióellenes rendelkezéseket is, megakadályozva, hogy az amerikai vállalatok külföldi vállalatokba olvadjanak be, csökkentve ezáltal az amerikai szövetségi jövedelemadójukat, miközben a vezetést és az operatív műveleteket továbbra is az Egyesült Államokból végzik. Ezen javaslat megvalósításának részletei még nem állnak rendelkezésre (például, hogy a beolvadás vonatkozásában vetnének-e ki adót, vagy az annak eredményeként létrejövő külföldi vállalatot amerikai vállalatként kezelnék-e adózási szempontból).

***

A fentiek alapján elmondható, hogy jelentős változások várhatók az amerikai társasági adórendszerben, melynek hatása lehet az OECD-országokra, így Magyarországra is.