A Kormány múlt heti döntése értelmében 2021. november 1-től a munkáltatók kötelező oltást rendelhetnek el munkavállalóik számára. Dr. Fehérvári Szilvia, az Andersen partnere a privát szektort érintő szabályokat foglalja össze.
A versenyszférában tevékenykedő cégek esetében az 598/2021. (X. 28.) számú Kormányrendelet teszi lehetővé, hogy a munkáltatók – a munkahely és a munkakör sajátosságait is figyelembe véve – a munkavégzés feltételeként írják elő a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára. Az állami vagy önkormányzati intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottakra egy másik kormányrendelet vonatkozik.
Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályok kizárólag a munkavállalók esetében teszik lehetővé az oltás kötelező tételét, így azokra, akik például megbízottként dolgoznak a munkáltatónál, az új lehetőség nem terjed ki. Ugyanez érvényes a munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatottakra is: a kölcsönzöttek esetében az oltás előírására a munkáltatónak, vagyis a kölcsönbeadónak van joga, a kölcsönbe vevőnek nincs.
A védőoltás kötelezővé tételéről a munkáltató elektronikus úton (e-mail) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a munkavállalót. Ha így dönt, intézkedésében meg kell határoznia:
- a védőoltás felvételének határidejét,
- az oltás megtörténte igazolásának módját, és
- a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeit.
A beoltatlan dolgozóinak a munkáltató 45 napos határidőt szabhat az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a határidő az első dózis beadására vonatkozik, a másodikat az oltást beadó orvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az, akinek ez orvosi szakvélemény alapján egészségügyi indokból ellenjavalt. Az orvosi szakvéleményt az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa vagy az egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.
A védőoltás felvételét a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – lehet igazolni:
- uniós digitális Covid-igazolvány,
- érvényességi idő nélküli védettségi igazolvány, illetve applikáció,
- a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított védőoltásról szóló igazolás,
- az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
- az olyan külföldi ország által kiállított védettségi igazolás, amelyet Magyarország elismer, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
Adatvédelmi szempontból érdemes kiemelni, hogy a munkáltató a rendelet alapján kezelheti a munkavállalónak a hatósági igazolványban és a kapcsolódó dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére vagy az azzal szemben (orvosi szakvéleményben) megfogalmazott ellenjavaslatra vonatkozó adatokat. A munkáltató ezeket az információkat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.
Ha a munkavállaló a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. keresőképtelen), csak a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
A munkáltató a munkaviszonyt felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, illetve a mentességet alátámasztó orvosi szakvéleményt nem mutatta be. Itt azonban fontos jelezni, hogy az új rendelet a veszélyhelyzet végével hatályát veszti, így ha az előbb említett egy év elteltével nem lesz hatályban, akkor már felmondási okra sem adhat alapot.