Közelegnek a 2011. évre vonatkozó éves bevallási határidők. Röviden áttekintjük, hogy mire érdemes odafigyelni a bevallások elkészítésekor.
Személyi jövedelemadó – május 21.
A 2011. adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó kötelezettségekről az általános szabályok szerint 2012. május 21-ig (mivel május 20. vasárnapra esik) kell az általános szabályok szerint az adóbevallást benyújtaniuk a magánszemély adóalanyoknak. Ha kiderül, hogy a magánszemély határidőben nem fogja tudni benyújtani a bevallását, mert a szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésre, még a bevallási határidő előtt erről bejelentést tehet az adóhatóságnak. Az ilyen bejelentés esetén a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki (kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki). A bevallással egyidejűleg a késedelmet kimentő igazolási kérelmet is be kell nyújtani. Az igazolási kérelmet az adóhatóság nem utasíthatja el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.
A 2011-es adóbevallás kitöltésekor az alábbi változásokra érdemes figyelni:
- Minden jövedelemtípusra egységesen 16% az adó, azonban a szuperbruttósítást nem kell minden esetben alkalmazni (pl. tőkejövedelmek, ingó, ingatlan átruházás).
- 2011-től emelkedett jelentősen a családi adókedvezmény. Ha a családi adókedvezményt a szülők megosztják, arról nyilatkozniuk kell.
- Az ingatlan-bérbeadás az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Társasági adó – május 31.
A társasági adóbevallás határideje is közeleg, ami nem csak az adóbevallás, hanem a transzferár dokumentációk elkészítésének határideje is. Ez utóbbival kapcsolatban 2011-től hatályos változás, hogy bővültek a transzferár megállapítási módszerek alkalmazásának lehetőségei a „profit alapú” módszerekkel, és már nem élveznek elsőbbséget a klasszikus transzferár-módszerek.
Szintén 2011-es változás a sporttámogatás adókedvezményénekbevezetése, mellyel kapcsolatban fontos tudni, hogy csak az nyereséges társaság veheti igénybe a 2011-es adóbevallásában az ilyen célra adott támogatással kapcsolatos adókedvezmény, amely 2011. december 31-ig ténylegesen át is utalta a támogatás összegét az érintett sportszervezetnek. Lényeges formai feltétel, hogy a támogatás nyújtását 8 napon belül – kötetlen formában – az adóhatóságnak is be kellett jelenteni.
Amire még fontos odafigyelni, hogy az ingyenes átadásokkal növelni kell a juttató adóalapját, amennyiben nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával (illetve a beszámolója elkészítését követően kiállított igazolásával), miszerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül számítva nem lesz negatív. Nyilatkozatra akkor is szükség van, ha a támogatott (például alapítvány) kétféle eredmény, az alap/közhasznú és a vállalkozási tevékenység eredményének megállapítására kötelezett, függetlenül attól, hogy mely tevékenységéhez kapja a támogatást. Az ilyen szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy a vállalkozási tevékenységének az eredménye a támogatás nélkül nem lesz negatív, amelynek megfelel az is, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat, így a juttatás kizárólag az alap/közhasznú tevékenysége támogatásaként merülhet fel. A juttató nyilatkozat nélkül mentesül a növelő korrekciós tétel alkalmazása alól, ha olyan személy részére nyújt támogatást, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (ilyen például a költségvetési szerv, a magánszemély), vagy ha közérdekű kötelezettségvállalás céljára ad bármely formában támogatást, vagy ha az ingyenes juttatás értékét nem bevételként kell elszámolni (ilyen például az egyszeres könyvvitelt vezető szervezetnél a nem pénzbeli támogatás). Külföldi személy részére nyújtott támogatással feltétel nélkül növelni kell az adózás előtti eredményt.
Helyi iparűzési adó – május 31.
Érdemes odafigyelni, hogy 2011-től változtak az iparűzési adóalap-megosztással kapcsolatos szabályok. Személyi jellegű ráfordítás-arányos és az ún. komplex iparűzési adóalap-megosztás esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. További változás, hogy nem alkalmazható az eszközérték arányos megosztás, ha a székely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.
Jó tudni még, hogy az adóelőleg számításakor figyelembe lehet venni a foglalkoztatotti létszám növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is(ami az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekmény után 1 millió forint/fő) nem csak az önkormányzati rendeletbe foglalt adómentességet, adókedvezményt.
Innovációs járulék – május 31.
Azoknak a társaságoknak, amelyek csökkentik 2011. évi járulékfizetési kötelezettségüket saját tevékenységben végzett K+F tevékenység közvetlen költségével, vagy pedig meghatározott szervezetektől megrendelt K+F tevékenység költségével, javasolt kiemelten odafigyelniük arra, hogy a K+F tevékenység megfeleljen a törvényi definíciónak és megfelelő dokumentációs alátámasztás is biztosított legyen. Az Adóhatóság ugyanis ellenőrzései során továbbra is hangsúlyos területként kezeli a K+F költségek elszámolását.
Innovációs járulék szempontból még lényeges, hogy a mikro-és kisvállalkozások nem tartoznak az Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá, és innovációs járulékot sem kell fizetniük. A 2011-es szabályok szerint amennyiben egy társaság cégcsoporthoz tartozott, akkor is csak az adott társaságra vonatkozó adatokat kellett vizsgálni a mikro-vagy kisvállalkozás minősítéshez, a konszolidált adatokat nem. (Ez a szabály változott 2012-től változott, és már a konszolidált adatokat kell figyelni).